A magyar Bayer Lili által jegyzett cikk szerint bár Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak is, nem hajlandó más nyugati szövetségeseihez csatlakozni Kijev katonai támogatásában. Ehelyett megtiltotta a fegyverszállítmányok átjutását Magyarországon keresztül a szomszédos országba.

Orbán Viktor miniszterelnök maga szorgalmazza Ukrajna irányváltását - írja a Politico. Júliusban a Tusnádfürdőn elmondott beszédében - amelyről itt olvashat - azt hangsúlyozta: a Nyugatnak nem a háború megnyerésére kell összpontosítania, hanem a béketárgyalásra és a jó békeajánlatra. "Az Európai Unió feladata nem az oroszok vagy az ukránok mellé állni, hanem Oroszország és Ukrajna közé" – mondta. A kormányfő beszélt arról is, hogy a nyugati segítség csak meghosszabbítja a konfliktust.

A lap úgy fogalmaz: Budapest nem mindig áll egyedül, és néha más fővárosok is osztoznak a háborúval kapcsolatos aggályaiban, ám mivel az EU és a NATO szövetségesei új utakat keresnek Ukrajna támogatására egy hosszabb távú konfliktusban, Budapest vonakodása tartós tüske lesz a nyugati szövetség szemében.

Közel a Kremlhez?

"Magyarország Ukrajna-politikája bizonyos mértékig mindig is alárendelt volt Magyarország Oroszország-politikájának" – mondta Rácz András, a Német Külkapcsolatok Tanácsának munkatársa. Rámutatott az energiafüggőségre és az oroszországi befektetésekre, mint Budapest kalkulációjának mozgatójára.

A cikkben felidézik, hogy Orbán szovjetellenes liberálisként kezdte politikai pályafutását. 2010-es hatalomra való visszatérése óta azonban szorosabbra fűzi kapcsolatait a Kremllel, gyakran találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és vitatott megállapodást kötött egy orosz állami vállalattal a paksi atomerőmű bővítéséről. Augusztus 26-án, több mint hat hónappal Oroszország Ukrajna elleni támadása után pedig Magyarország engedélyt adott a projekt folytatására.

Ugyanakkor Magyarország kapcsolata Ukrajnával - különösen az elmúlt öt évben - ingatag volt. Budapest többször is összetűzésbe került Kijevvel az oktatási és nyelvi politika miatt, amely szerinte sérti a Nyugat-Ukrajnában élő több mint 100 ezer magyarul beszélő jogait. Ennek eredményeként Budapest az orosz invázió előtt többször blokkolta a NATO-t abban, hogy miniszteri szintű találkozókat tartson Ukrajnával.

Orbán Ukrajna-stratégiájának nagy részét - február 24-e előtt és után is - a magyar belpolitika vezérli - áll a cikkben.

Kijev – és a Nyugat – hibáztatása a háborúért belejátszik Orbán választási narratívájába – mondta Zgut-Przybylska Edit politológus. "Jól illik a Fidesz euroszkeptikus populizmusához, amely azt állítja, hogy a korrupt imperialista Nyugat veszélyezteti Közép- és Kelet-Európa stabilitását" – mondta.

Simonyi András egykori washingtoni magyar nagykövet szerint Orbán egy hosszabb geopolitikai játékot is játszik, az Atlanti-óceán mindkét partján a hasonló gondolkodású erők felemelkedésére támaszkodik. A miniszterelnök – akit a nyugati szövetségesek a magyar demokratikus intézményrendszer aláaknázása miatt támadnak – gyakran beszél a nyugati hatalom viszonylagos hanyatlásáról és a világ más részein való kapcsolatok kiépítésének szükségességéről.

A háború változást hozott - legalábbis egy időre

Azonban Oroszország februári támadása megváltoztatta a számítást. Miután a Nyugat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögé állt, a Politico szerint Orbánnak nem maradt más választása, mint beállni a sorba.

Amikor az EU vezetői megállapodtak abban, hogy Ukrajnának tagjelölt státuszt adnak, megnyitva ezzel a kaput az esetleges EU-tagság előtt, a magyar vezető nem állta az útjukat. És bár Magyarország nem engedi át a fegyvereket Ukrajnába, azt engedélyezi, hogy átmenjenek más NATO-országokba, ahonnan folytathatják útjukat a frontvonal felé.

Magyar illetékesek szerint az ország összhangban van a nyugati szövetséggel. "Sok mítosz kering a magyar álláspontról" – mondta egy névtelenül nyilatkozó magas rangú tisztségviselő. Szerinte Budapest szankciókkal kapcsolatos álláspontja, különösen az energiát illetően, az ország "földrajzi és gazdasági realitását" tükrözi.

Feszültség az Európai Unión belül

A cikk szerint Budapest invázióra adott válasza tovább izolálta a magyar kormányt Európán belül, és lehűtötte az ország kapcsolatát legközelebbi szövetségesével, Lengyelországgal. De most, több mint hat hónappal a háború kezdete után, a nyugati szövetség Ukrajnával kapcsolatos egysége is feszült. Szakadékok vannak Varsó és az oroszokkal szemben szintén keményvonalas balti államok és néhány nyugati főváros között olyan kérdésekben, mint az orosz vízumtilalom és a szankciócsomagok folytatása.

A nyugati partnerek attól tartanak, hogy Magyarország alááshatja az EU egység- és biztonságpolitikáját. "A magyarok saját birodalmi politikájukat folytatják az őket körülvevő országokkal szemben, ahol magyar kisebbség él" – mondta egy közép-európai tisztviselő. Hozzátette: Orbánnak "az európai biztonság kiárusításával" kell finanszíroznia nagylelkű társadalompolitikáját.

Az ukrán kormány az elmúlt hetekben mérsékelte Magyarországgal szembeni nyilvános kritikáját, miután Zelenszkij hangos bírálatokat fogalmazott meg a háború első hónapjaiban, de a lap szerint Kijevben továbbra is fennállnak az aggodalmak. Magyarország vezetése "sajnos az egység és az értékek helyett politikai belső napirendjét és orosz barátainak programját helyezte előtérbe" – mondta Ivanna Klympush-Cintsadze, az ukrán parlament EU-integrációs bizottságának elnöke.

"Különböző európai és NATO-országokban vannak olyan politikai erők, amelyek valójában szintén az egység aláásásán dolgoznak" – szögezte le Klympush-Cintsadze, hozzátéve, hogy Magyarországon ezek az erők vannak hatalmon.

Itthon

Orbán és a háború: Budapest vonakodása tartós tüske lesz a nyugati szövetségesek szemében?

kapcsolódó cikkeink