Megtartották az őszi politikai időszak első kormányülését múlt hét pénteken. A miniszterek egyebek mellett áttekintették az energia-veszélyhelyzeti valamint az aszály-veszélyhelyzeti operatív törzs eddigi munkáját, majd az aktuális költségvetési és gazdasági kérdésekről tárgyaltak.

Közben Óbudán időközi választást tartottak, ahol a fideszes jelölt került ki győztesen. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ez az időközi választás azért különleges, mert egy DK-s kerületről van szó, illetve hogy április 3-án itt a párbeszédes Szabó Tímea került ki győztesként. Az ATV Start című műsorában hozzátette: ez egy lelki töltés a kormánypárti szimpatizánsoknak.

Vasali Zoltán, az Idea Intézet elemzője úgy reagált: ennél a kerületnél fontos megemlíteni, hogy itt témákat nem nagyon lehet felsorolni, annyit látni, hogy az időközi választásokat sorra nyeri a Fidesz, ami elsősorban azt bizonyíthatja, hogy az ellenzék még nem állt fel a vereség után. Deák Dániel szerint vezető ellenzéki arcok kampányoltak itt, ezért is fontos lehetett volna, hogy az ellenzék győzzön, de nem így lett.

Mit üzen Gyurcsány?

Közben Gyurcsány Ferenc az elmúlt időszakban Facebook-oldalán rendszeresen posztol arról, hogy a DK az ország vezetésére készül. Vasali Zoltán szerint nem meglepő, hogy a legerősebb ellenzéki párt kormányzásra készül, de nem tudni, hogy emögött milyen szakpolitikai célkitűzés van, de ebben van egy disszonancia, hogy közben az ellenzéket nehéz helyzetben lévőnek látjuk. Az ellenzék próbál aktivitást mutatni, de "ez most ennyire telik" - fogalmazott.

Deák Dániel szerint a DK és a többi ellenzéki párt is legalább azokat a szavazókat szeretné visszaszerezni, akik az országgyűlési választásokon még megvoltak neki. Vasali Zoltán kérdésére, hogy ezeket a szavazókat hol vesztették el, úgy válaszolt: a szavazók egy jelentős része kiábrándult, Gyurcsány Ferencet is sokan hibáztatták a baloldalon a vereség miatt, most a DK elnöke legalább azokat szeretné visszahozni a pártjához, akik április 3-án még ott voltak. Vasali Zoltán szerint a kormány azzal vádolja az ellenzéket, hogy rátelepszik a tüntetésekre, de a nagyobb tematikájú tüntetéseken is viszonylag kevesen vannak, a hátrányt most próbálják különféle technikákkal lefaragni.

Milyen lesz az ősz?

Deák Dániel szerint a politikában fontos, hogy ki a felelős, és sokan 2006-ot állítják párhuzamba a mostani történésekkel, viszont akkor egy jó gazdasági környezetben sem tudott eredményeket elérni a Gyurcsány-kormány, most pedig van egy rossz nemzetközi környezet, és ebben Magyarország még mindig majdnem dobogóközeli gazdasági növekedést tudott felmutatni. Mellette lett egy szankciós csomag az EU-ban, a gázár tőzsdei értékén pedig látszik, hogy ennek hatására hatalmasat emelkedett. Most a felelős egy külső tényező, erre a kormányoldal is rá tud mutatni, ezért a belpolitikában nem vár érdemi, komoly változást Deák Dániel.

Vasali Zoltán szerint ez az érvelés "kicsit felmentő", a Fidesz azt kommunikálja, hogy az EU a szankciós politikával térdre akarja kényszeríteni Oroszországot, de inkább egyszerűen az lehet a cél, hogy van egy agresszor Európa határai mellett, akivel szemben következetesen fel kell lépni. Az elemző azt mondta: a tél előtt olyan helyzet állt elő, ahol az európai országok állampolgárai a rezsi emelkedése miatt lázadnak, de a hárítás az, hogy a Fidesz politikájának most látszik egyfajta hátulütője, hogy mégis drágul a rezsi, ezért mindent áttol erre a szankciós politikára. Európa viszont nem saját magát akarta lábon lőni, ezért Vasali Zoltán nem érti, hogy Orbán Viktor békepolitikája mi, hogyan lehetne szankciók nélkül Oroszországgal szemben úgy viselkedni, hogy a normáinkat is megőrizzük, és nem emelkednek az egekbe az energiaárak.

Deák Dániel úgy reagált: ő elsősorban egy inkompetens brüsszeli vezetést lát. Ursula von der Leyen pénteken arról beszélt, hogy egy ársapkát akarnak bevezetni az orosz gázra, de azt látni, hogy az oroszok inkább elégetik a gázt, mint hogy a piaci árnál olcsóbban adják el Európának. Május végén az EU elfogadott egy energetikai szankciót, ami alól hazánk felmentést kapott, erre a válasz egy szintén politikai nyomásgyakorlás Oroszország részéről - fejtette ki. Vasali Zoltán felvetette, hogy Oroszország nem ugyanolyan típusú partner, mint Európa, hanem egy agresszor, erre Deák azt mondta: ha elzárjuk az orosz gázcsapot és olajvezetéket, Magyarország lehúzhatja a rolót, nem lesz mivel fűteni, de ezt a fizikai törvényszerűséget Brüsszelben nem igazán látják.

A V4-kérdés

Ahogy beszámoltunk róla, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy vasárnap megjelent interjúrészletben arról beszélt: új, a nézetbeli eltéréseket is figyelembe vevő együttműködési módot lehetne kidolgozni a visegrádi csoportban és a lengyel-magyar kapcsolatokban ott, ahol az országokat "értékek és érdekek kötik össze". Morawiecki beismerte, hogy az ukrajnai háborúhoz való viszony valóban megosztó volt, de hozzátette: idővel "az összes többi ügy, amelyben szolidaritással, megértéssel és kölcsönös támogatással voltunk egymás iránt, újból erőteljesen össze fog kötni minket".

Vasali Zoltán szerint a lengyel kormányfő kijelentésében azt határozza meg viszonyítási pontként, mintha véget ért volna a háborús helyzet, viszont ez nem így van, az alapkonfliktus, ami Lengyelország és Magyarország között volt, ez még megvan, ezért nem tudni, hogy egy leamortizált V4-es együttműködés felépíthető-e rövidtávon újra.

Deák Dániel viszont úgy látja, Közép-Európa mindig felismeri, hogy csak együtt van lehetőség, így a mostani viták ellenére a hosszú távú együttműködés valószínűleg most is meglesz. Hozzátette: a lengyel jelzés egyértelmű volt, magyar szempontból pedig fontos nézni a hamarosan bekövetkező olasz választásokat, ahol a jelenlegi kutatások szerint kétharmados győzelmet arathat a jobboldal, és fontos azt is figyelembe venni, mi lesz az Egyesült Államokban, Ha itt pozitív változások állnak be, a magyar külpolitika mozgástere jelentősen bővül.

Itthon

Orbán békepolitikája: szankciók nélkül hogyan léphetünk fel az oroszok ellen?

kapcsolódó cikkeink