„Nagyon nagy a baj”

Nemcsak kormányzati, lakossági szintű változásra is szükség lenne ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célját – erről beszélt az ATV Start című műsorában Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja és Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet alapítója.

Nagyon nagy a baj: meg kell érteni, hogy egy energiaellátási válsághelyzet van – nemcsak lesz, már van is – figyelmeztetett Aszódi, aki szerint a hétköznapi polgár csak az árstop miatt nem érzékeli még, hogy mekkora, a gond. A legtöbben például általában beleférnek az 50 literes üzemanyag-korlátozásba – említette meg. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a közintézmények és a cégek viszont ma 3-4-5-szörös áron vásárolják a villamos-energiát az egy évvel ezelőttihez képest.

Az igazi nagy bajt ráadásul csak október-november-december tájékán fogjuk megérezni, addig ugyanis a helyzet még tovább súlyosbodhat, és az is elképzelhető, hogy ellátási gondok lesznek (nem feltétlenül Magyarországon, de Európa-szerte), és korlátozásra kerül majd a villamos-energia és a földgáz – figyelmeztetett.

Az energiatakarékosság azonban nemcsak jelen helyzetben, hanem hosszú távon is egy fontos szempont, amit most jól lehetne érvényesíteni – vélekedett a szakértő. Az európai szabályozások már próbálják is efelé terelni a lakosságot, az újépítésű ingatlanok pedig – átlagban – jól megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Aszódi szerint a gondot a régebbi ingatlanok felújítása jelenti, ez ugyanis valóban költségigényesebb folyamat.

Bart szerint ahhoz, hogy az emberek ennek ellenére is hajlandóak legyenek belevágni a korszerűsítésbe, komolyabb és kiszámíthatóbb állami támogatásokra lenne szükség, hogy ne csak kampányszerűen legyenek források, hanem állandó jelleggel. Rengeteg dolgot lehetne tenni, és még mindig nem költünk rá sokat – fogalmazott a szakértő. Bart elmondása szerint ráadásul ahhoz, hogy elérjük a célként kitűzött 2050-es klímasemlegességet, évi 100 ezer lakás kellene mélyfelújítani. Ehhez képest most évi párszáz felújítás lehet csupán az országban – mutatott rá.

Aszódi szerint a gond az, hogy több forrásra lenne szükség ahhoz, hogy rendszeresen biztosítani tudja a kormány a támogatásokat, ez azonban a költségvetési prioritásokon múlik.

„Csúf kiskacsa”

A beszélgetés során Aszódi azt is hangsúlyozta, hogy szerinte az atomerőművekre igenis szükség van, Paks2 is belefér a rendszerbe. Fontos, hogy ezek a létesítmények más célt szolgálnak: például a napenergiával, vagy a széllel nem lehet az atomot helyettesíteni, mert éjszaka, és szélcsendes időben is szükség van energiára – magyarázta a szakértő, aki szerint szükség van a villamos-energia gerincét adó erőművekre, szükség van az atomerőművekre.

Elismerte, hogy a paksi beruházások is egy egyfajta orosz függőséget jelentenek, de – mint fogalmazott – egy sokkal kevésbé érzékeny függőséget. A nukleáris üzemanyag ugyanis jól tárolható, jól készletezhető, és nemcsak oroszoktól lehet beszerezni: amerikai és francia szállítók is dolgoznak azon, hogy tudjanak orosz típusú erőművekhez üzemanyagot szállítani, van is példa ilyenre – magyarázta.

Bart ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az atomenergia, mint technológia drágább, mint a megújuló, nem beszélve arról, hogy a paksi beruházás is folyamatosan csúszik. „Az atommal mindig az a baj, hogy van egy szép ígéret, egy álom, aztán a valóság egy csúf kiskacsa, amire nem számítottunk” – fogalmazott a szakértő, aki szerint ennél biztosabb források után kellene nézni, mint például a hazai megújulók.

Itthon

Energiaválság: a szakértő szerint az igazi nagy baj még hátra van

kapcsolódó cikkeink