Patócsot 2019 nyarán vették célba a Pegasussal, nem sokkal az után, hogy fordulat következett be ügyfelének évek óta húzódó büntetőügyében. Jozef Roháč szlovák bérgyilkos az előző évben tett vallomása után, 2019-ben már a bírósági tárgyaláson is magára vállalta Prisztás József alvilági kapcsolatokkal rendelkező üzletember 1996-os meggyilkolását, amivel egészen odáig Hatvanit vádolták, aki már hét éve ül börtönben.

A védőügyvéd mindvégig ártatlannak vallotta védencét, a lap szerint pedig politikai okok fűződtek Hatvani István elítéléséhez, ugyanis a Hatvani István mellet szóló tanúvallomásokat szándékosan figyelmen kívül hagyták. Habár Roháč vallomása után szabadon engedték Hatvanit, később büntetése letöltésére kötelezte a másodfokon eljáró bíróság.

A Direkt36 korábbi beszámolója szerint a magyar megfigyelési szabályok annyira lazák, hogy az ügyvédi titoktartás sem jelen alóluk kivételt, így megfigyelési célponttá válhatott a telefonszámok alapján beazonosított legalább tíz ügyvéd. Az ügyvédi kamarai vezetők elmondása szerint továbbá ügyvédeket is bármikor meg lehet figyelni nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, habár büntetőügyekben csak konkrét bűncselekmény gyanúja mellett lehet titkos információgyűjtést alkalmazni ügyvédek ellen, a megfigyelt személy pedig csak a meggyanúsítás után értesülhet a megfigyelésről.

Patócs Ilona ellen semmilyen büntetőeljárás nem indult a 2019-es Pegasus-célponttá válását követően, így megfigyelésről sem értesítették. Habár nem feltétlen jelenti azt, hogy sikerült feltörni a telefont, ha szerepel az adatbázisban a telefonszám, az ügyvédnő esetében pedig nem tudták elvégezni az elemzést technikai okok miatt.

Patócs szerint Roháč vallomástételével függhet össze a megfigyelési célpontták válása, ugyanis 2018-ban már lehallgatták a Roháčcsal való beszélgetéseit a szlovák férfi oldaláról.

„Az tehát, hogy lehallgatják a beszélgetéseimet, nem új. Az viszont, hogy a személyem a megfigyelés célpontja, és hogy ezzel betörnek az otthonomba, az igen”

Patócs hetedikként csatlakozik a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) hat ügyfeléhez, akik eljárásokat kezdeményeznek Magyarországon, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bizottság előtt, illetve Izraelben. Emellett felháborítónak tartja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatának eredményét is, amely szerint törvényesen használták Magyarországon a Pegasust, így büntetőfeljelentést fog tenni az ügyvédi titoktartás megsértése miatt. Kiemelte: vállalja névvel a történetét, mert a jogi lépések mellett a legfontosabb a nyilvánosság. „Nem szabad hagyni, hogy elaludjon ez az ügy” – tette hozzá.

„A magyar megfigyelési jogszabályok nincsenek tekintettel arra, hogy bizonyos hivatások gyakorlói kommunikációjának bizalmas volta magasabb szintű védelmet kíván – ezt az adatvédelmi hatóság is megállapította, bár nem kifogásolta” – mondta Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója. Hozzátette: a titkos megfigyelés így több alapvető jogot is sért, a magánszférához való jogot, a sajtószabadságot, a tisztességes eljáráshoz vagy a védelemhez való jogot.

A Prisztás-ügy furcsa körülményei

Patócs Ilona 2014-ben lett Hatvani védőügyvédje, mikor az elsőfokú eljárás megismétlését rendelték el. Hatvani Istvánt, Jozef Roháč szlovák bérgyilkost, valamint a merénylet áldozatát, Prisztás József vállalkozót egy negyedik ember, Portik Tamás kapcsolta össze.

Portik a lap szerint már a kilencvenes évek óta a magyar alvilág egyik meghatározó alakja volt, több merénylet miatt is súlyos börtönbüntetésre ítélték felbujtóként (például Aranykéz utcai robbantás, Fenyő János médiatulajdonos meggyilkolása). Az első jogerős börtönbüntetését azonban a Prisztás-merényletért kapta, 15 évet, mivel a vád szerint megbízta egykori sofőrjét, Hatvani Istvánt (aki szintén 15 évet kapott) azzal, hogy ölje meg a vállalkozót.

Patócs Portik Tamás védője is volt 2016 és 2018 között, a Direkt36-nak pedig elmondta, hogy Portik és Hatvani kapcsolata nem volt szoros vagy hosszúéletű, csak pár hónapig volt Portik sofőrje Hatvani István, 1997 után pedig már nem is érintkeztek.

Prisztás és Portik több százmilliós ingatlanok miatt kerültek konfliktusba, mivel mindketten maguknak akarták őket, majd ezt követően lőtte fejbe Prisztást 1996 novemberében egy kerékpáros támadó. A 2010-es években többször tárgyalták az ügyet, a szemtanúk szerint átlagos termetű férfi volt a merénylő, ez a leírás viszont egyáltalán nem illett a nagydarab Hatvanira, valamint több tanú már akkor is állította, hogy az ismert bérgyilkos, Jozef Roháč volt az elkövető. Hatvani István hazugságvizsgálatot is kért maga ellen, de hiába. Patócs Ilona jelezte a bíróságnak, hogy többen tudnak alibit biztosítani ügyfelének, viszont a bíróság nem adott hitelt a vallomásoknak, így 2016-ben elítélték Hatvanit.

Roháč közbelépése

2018-ban a már életfogytiglani büntetését töltő Jozef Roháč a testvérén keresztül juttatott el egy telefonüzenetet a HírTV Riasztás című műsorába, ahol elmondta: többször is jelezte, hogy tud a valódi gyilkosról, a rendőrök mégsem akarják kihallgatni. Ekkor kezdeményezte Patócs a Prisztás-ügy perújítását a Fővárosi Ítélőtáblánál, amit elutasítottak. Roháč ezután az ügyvéd segítségét kérte a vallomástételhez. Az eseményt követően ismételten perújítást kezdeményezett Patócs Ilona, így a szlovák bérgyilkos 2018 augusztusában az NNI, 2019. június 14-én pedig a bíróság előtt is vallomást tehetett.

A védőügyvéd telefonszáma ezt követően bukkant fel a Pegasus-célpontok között. Patócs elmondása szerint három tanút is megnevezett Roháč, akik tudtak tettéről. Az ügyvédnő úgy gondolja, hogy a lehallgatás oka az lehetett: az NNI ellenőrizte, hogy vajon igazat mond-e Roháč.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara szintén Pegasus-célponttá vált elnöke szerint csak akkor kerültek megfigyelési ügyekbe ügyvédek, ha az ügyfeleik voltak megfigyelési célpontok. Ez magyarázatot adna rá, hogy miért hallgatták le Patócs Roháčcsal való kommunikációját, bár azt nem, hogy miért lett közvetlen Pegasus-célpont az ügyvédnő.

Járulékos veszteség

Hatvani Istvánt 2020 februárjában helyezték szabadlábra Roháč vallomását követően, azonban több mint egy év után a másodfokú bíróság bizonyos ellentmondások miatt úgy döntött, hogy nem ad hitelt a vallomásnak és visszaküldték a vádlottat a korábbi nyolc mellé hét év börtönbüntetés letöltésére.

„Az én ügyfelem igazából csak járulékos veszteség” – mondta Patócs, aki szerint a cél igazából Portik Tamás börtönben tartása, ugyanis Hatvani felmentésével Portik ítéletének felülvizsgálata is kérvényezhető, akinek ügyvédje kérvényezett is perújítást, ezt viszont elutasították.

A védőügyvéd azért tartja rendkívül átpolitizáltnak Portik ügyeit, mivel a maffiózó elmondása szerint több fideszes korrupciós ügyről is van információja, a Rogánnal való viszonyáról pedig Patócsnak is beszélt.

A Direkt36 beszámolója szerint Bánáti János telefonszáma is akkor került a megfigyeltek közé, amikor ügyfelével, Gyárfás Tamással szemben folyt nyomozás, Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolásával kapcsolatban. A vád szerint Gyárfás Portikot bízta meg a merénylettel, aki aztán Roháčcsal végeztette ki a médiavállalkozót a nyílt utcán.

Itthon

Direkt36: Pegasus-célponttá vált a védőügyvéd Magyarország egyik leghírhedtebb gyilkossági ügyében

kapcsolódó cikkeink