Tíz évvel ezelőtt állt elő az ENSZ Élelmezésügyi Hivatala (FAO) az ötlettel, hogy az egész emberiség térjen át a rovarevésre. A főáramú média az azóta eltelt időszakban az ízeltlábú alapú étrend elfogadtatását szolgáló tacepaóként kezdett működni, a Washington Posttól az Economiston át a legnagyobb életmód magazinokig „étvágygerjesztő” cikkekben tálalva az előnyöket.

A 2013. májusi jelentés (Edible insects: Future prospects for food and feed security) idején azonban még józanabb volt a reakció.

Egyenek rovart!

Most, hogy egy világjárványon túl, és egy háború kellős közepén vagyunk, más a gazdasági helyzet. Ahelyett, hogy a válságot előidéző problémák megszüntetésén dolgoznának, az inflációt az elmúlt három évben az étrendünk tartós átalakításának ösztönzésére használták, mint ahogy tavaly nyáron a New York Times egy véleménycikkben ezt be is vallotta (You Want to Eat Meat? In This Economy?).

Miután nyilvánosságra került, hogy az amerikai családok egynegyede nem engedheti meg magának a hagyományos őszi-téli ünnepi ételeket, a Washington Post novemberben azzal próbált gusztust csinálni a rovarlakomákhoz, hogy a tücsköknek magasabb a fehérjetartalma, mint a szarvasmarhának, és egyébként is, a világ bizonyos részein a legnagyobb természetességgel fogyasztják soklábú barátainkat.

A Daily Mail hasonló hangot ütött meg, arról tudósítva, hogy a Tesco, az Egyesült Királyság legnagyobb szupermarketlánca hamarosan külön erre fenntartott polcokon fogja kínálni a rovarkészítményeket, melyeket olcsó élelmiszerként reklámoz azok számára, akik nehezen tudják etetni a családjukat az egekbe szökő infláció közepette. A brit újság szerint az Aldi szintén fontolgatja az ehető bogarak forgalmazását, és még recepteket is kínál a szülőknek, hogy „jóllakassák éhes gyermekeiket”.

Feltörekvő iparág

Az Európai Unióban 1997 óta akkor forgalmazhatók olyan termékek, amelyeket korábban nem fogyasztottunk, ha megkapják az „új élelmiszer” besorolást. A FAO 2020 áprilisában hagyta jóvá ezen a mechanizmuson keresztül rovarok étkezési célú értékesítését. Egy hónappal később pedig az Európai Bizottság meghirdette a Farm to Fork (F2F) nevű programot az állati termékeket helyettesítő „rovaralapú fehérjék” népszerűsítésére. Eddig a lisztkukac, a vándorsáska, a házi tücsök – és idén január végétől – az alombogárlárva került fel az engedélyezett fajok listájára.

Átnevelés

2020-ban a Világgazdasági Fórum két cikket tett közzé a honlapján, amelyek azt vizsgálták, hogyan lehetne az embereket arra kondicionálni, hogy hozzászokjanak az elsőre gusztustalannak hangzó vagy radikálisan alacsonyabb életszínvonalat sugalló ételek – gyomok, bogarak – fogyasztásának és a szennyvíz ivásának gondolatához a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének jegyében.

A fogyasztói pszichológiát is tanulmányozó kutatók megállapították, hogy a rovarevéstől való kezdeti undor nehezen leküzdhető akadály, de ha az embereket sikerül az első falatra rávenni, akkor áttörik az ellenállás gátja. Verity Jones, a Nyugat-Angliai Egyetem kutatója azt is elárulta, hogy a marketing világából ismert „nyaggatási tényező” technikájához fordultak segítségért.

Itthon nem népszerű

Az agrártárca közleményében idézte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérését, amely szerint idehaza „a fogyasztók kevesebb mint 5 százaléka fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70 százalékuk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől”.

Egy ideje egyébként már magyar webshopokból is beszerezhetők bizonyos rovarkészítmények (például energiaszeletek, tücsökfehérjepor), és van olyan civil szervezet – a 2016 novemberében alakult Bogárétel Alapítvány –, amely érzékenyítő akciók által honosítaná meg az (idegen szóval) entomofágiát.

A teljes cikket a Hetek aktuális számában olvashatja el. www.hetek.hu

Nagyvilág

Tücsökburger vacsorára? Hozzászokhat az ember a rovarevéshez?

kapcsolódó cikkeink