A tajvani védelmi minisztérium közölte, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) repülőgépei között voltak vadászgépek, korai figyelmeztető és irányító repülőgépek, elektronikus hadviselési repülőgépek, tengeralattjáró-elhárító repülőgépek, elektronikus hírszerzési repülőgépek és légi utántöltő repülőgépek is.

2022 eleje óta most érkeztek napi szinten a harmadik legnagyobb számban kínai repülők az ADIZ-be, alig egy hónappal az után, hogy Kína 30 harci repülőgépet küldött hasonló küldetésre – írja a CNN.

De mi is pontosan az az ADIZ?

Az ADIZ nagysága egyoldalúan meghatározott, elkülönül a szuverén légtértől, amely a nemzetközi jog szerint egy terület partvonalától 12 tengeri mérföldre terjed ki. Az Egyesült Államok Szövetségi Légiközlekedési Hivatala úgy definiálja: „a szárazföld vagy víz feletti légtér olyan kijelölt területe, amelyen belül az ország nemzetbiztonsága érdekében megköveteli a repülőgépek azonnali és határozott azonosítását, elhelyezkedését és légiforgalmi irányítását”.

A tajvani hadsereg a kínai lépésre válaszul harci repülőgépekkel figyelmeztette a kínai repülőket, rádiós figyelmeztetéseket adott ki, és légvédelmi rakétarendszereket telepített a tevékenységük megfigyelésére – tette hozzá a védelmi minisztérium.

Tajvannak és Kínának külön kormányzata van, amióta 70 évvel ezelőtt a legyőzött kínai nacionalisták a szigetre vonultak vissza a kínai polgárháborút követően. A Kínában uralkodó Kínai Kommunista Párt (KKP) azonban a szigetet a Kínai Népköztársaság részének tekinti – annak ellenére, hogy soha nem irányította azt.

Peking nem zárta ki, hogy katonai erővel foglalja el Tajvant, az elmúlt néhány évben pedig nyomást gyakorolt a demokratikus szigetre azzal, hogy gyakorta küldött harci repülőgépeket a sziget ADIZ területére.

Feszültség a Tajvani-szorosban

Tajvan kérdése az elmúlt hónapokban az amerikai-kínai kapcsolatok előterében állt.

A sziget önvédelmének támogatása mellett elkötelezett Washington és Peking Tajvannal kapcsolatos feszültségei uralták a híreket a hónap elején, amikor védelmi minisztereik találkoztak a szingapúri Shangri-La Dialogue védelmi konferencián.

Vej Feng-ho kínai védelmi miniszter Szingapúrban tartott beszédében azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy egy „zaklató” a régióban, és megfogadta, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg „a végsőkig harcolni fog” Tajvan függetlenségének megállításáért. A konferencia után a kínai külügyminisztérium megerősítette korábbi kijelentéseit, mi szerint a Tajvani-szoros nem tartozik a „nemzetközi vizek” közé.

Peking szerdai álláspontját megismételve a Global Times kínai állami bulvárlap vezércikke azt állította, hogy az egész Tajvani-szoros teljesen Peking fennhatósága alá tartozik.

„A szoroson rendszeresen áthaladó amerikai és külföldi hadihajók akciói olyan provokációknak minősülnek, amelyek sértik a kínai szuverenitást” – írja a Global Times.

Az amerikai haditengerészet másként látja a dolgokat, rendszeresen küldenek hadihajókat a szoroson, többek között május 10-én is, amikor a USS Port Royal irányított rakétacirkáló haladt át.

A légtérhez hasonlóan a nemzetközi jog azt is előírja, hogy egy ország felségvizei 12 tengeri mérföldre terjednek ki a partvonaltól.

Nagyvilág

Amíg Ön Ukrajnára figyel, egyre forróbb a helyzet a Tajvani-szorosban

kapcsolódó cikkeink