A Dél-kínai tenger már hosszú évek óta geopolitikai viták tárgyát képezi, miután Kína a saját fennhatósága alá kívánja vonni a területet mesterséges szigetek létrehozásával, azoknak beépítésével és különböző rakétákkal felszerelt repülőgép-hordozók gyártásával. Az Egyesült Államok viszont nemzetközi területnek tekinti a térséget, amit meg kell védeni az önkényes elfoglalástól.

Az intenzív fegyverkezési folyamatban több ország is kifejezte igényét a szigetekre és a területre, többek között Kína mellett Vietnám, Tajvan, a Fülöp-szigetek, Malajzia és az Egyesült Államok is érintett lehet egy esetleges közelgő konfliktusban.

Steve Bannon

Trump főtanácsadója: 5-10 éven belül háborúzni fogunk Kínával

A Guardian nemrég rábukkant a rendkívül sokat bírált Steve Bannon szokatlan hangvételű kijelentéseire, melyek a Breitbart című portál rádiós műsorában hangoztak el. A Trump főtanácsadójaként és az amerikai nemzetbiztonsági tanács tagjaként is tevékenykedő egykori Breitbart-főszerkesztő egy 2016 márciusi műsorban azt állította, az Egyesült Államok 10 éven belül harcban áll majd a Dél-kínai tengeri szigetekért, „ehhez kétség sem férhet”.

„Idejönnek az Egyesült Államok arcába és azt állítják, ez az ő ősi tengerük” – fogalmazott, hozzátéve „háborúban leszünk a Dél-kínai tengeren 5-10 éven belül, ehhez kétség sem férhet.”

Egy hónappal korábban Bannon így fogalmazott:

„Van a terjeszkedő iszlám és van a terjeszkedő Kína. Ugye? Ők motiváltak. Ők arrogánsak. Menetelnek. Azt gondolják, hogy a zsidó-keresztény Nyugat hanyatlik.”

Trump főtanácsadója szerint Kína erősödése a kereszténységet is fenyegeti. Bannon szerint a kínaiak csak egy dologtól félnek jobban, mint az Egyesült Államok, ez pedig a kereszténység.

A nemzetbiztonsági tanács tagjává választott tanácsadó 2015 novemberében még azt vizionálta, hogy a Közel-Keleten is egy nagyszabású háború van kibontakozóban, aminek az okozója az általa legradikálisabb vallásnak tartott iszlám lesz.

Rex Tillerson

Külügyminiszter: Ki kellene tiltani Kínát

Nem csak Steve Bannon főtanácsadó, hanem a nemrégiben hivatalba iktatott új külügyminiszter, Rex Tillerson is rendkívül markáns véleményt fogalmazott meg az érintett szigetekkel kapcsolatosan.

Az amerikai külügyminiszter pár hete arról beszélt, hogy „Kínát ki kellene tiltani és el kellene zárni azoktól a Dél-kínai tengeri szigetektől, amelyeket az elmúlt években erődítmények és repterek sorával vett birtokba”.

Tillerson egyenesen úgy fogalmazott, hogy világos üzenetet kell küldeni Kínának ebben az ügyben:

„Világos üzenetet fogunk küldeni Kínának. Először is, a szigetépítéseket le kell állítani. Másodszor, nem fogjuk megengedni a hozzáférést a szigetekhez.”

Azzal, hogy az új külügyminiszter illegálisnak minősítette a kínai területszerzéseket és kilátásba helyezett egy potenciális blokádot, a szakértők szerint előkészítette a két ország közötti háborút.

Sean Spicer

Amikor a Fehér Ház szóvivőjét kérdőre vonták Tillerson kijelentései miatt, Sean Spicer így felelt:

„Ha a kérdés azokra a szigetekre vonatkozik, amik nem Kína tulajdonában vannak, hanem nemzetközi vizeken, akkor igen, meg fogjuk védeni a nemzetközi területeket attól, hogy bármelyik ország elfoglalja azokat.”

A szóvivő ezzel megerősítette a külügyminiszter állásfoglalását, mely szerint az Egyesült Államoknak meg kell akadályoznia Kína térhódítását a nemzetközi vizeken.

Kína már készül a háborúra

A South China Morning Post arról számolt be, hogy az állami média és a katonai megfigyelők szerint Kína már készül az Egyesült Államokkal szembeni háborúra.

A Külügyminisztérium szóvivője, Hua Chunying az amerikai kijelentésekre így reagált:

„Vigyázzon az Egyesült Államok, hogy mit mond és mit tesz, hogy meg ne sértse a térségben a békét és a stabilitást.”

A lap szerint ugyancsak Tillerson kijelentéseire való reakcióként tett közzé a Nép Felszabadító Hadsereg egy kommentárt Trump beiktatásának a napján, amelyben idézték a védelmi mozgósítási részleg egyik magas rangú vezetőjét.

A tisztviselő szerint „a háború ebben az elnöki ciklusban”, vagy hogy „ma este kitör a háború” már nem csak szlogenek, hanem „gyakorlati valósággá válnak.”

Szakértők szerint Kína nem fog engedni az amerikai nyomásnak és nem köt kompromisszumot a Dél-kínai tengeren található szigetek ügyében.

Sőt, a kínai elnök a közelmúltban jelentette be, hogy masszív reformokat foganatosít a hadseregben, hogy javítsa annak harci képességeit. A nagy átalakítások során például nyugdíjazta Wu Sheyli admirálist, és a Dél-kínai flotta altengernagyát, Shen Jinlong-ot nevezte ki a helyére.

A váltás az elemzők szerint a háborúra való felkészülést jelentheti.

Peking azért fektet különös hangsúlyt a tengeri biztonságra, mert számít a kínai-amerikai kapcsolatok további romlására.

Donald Trump

Trump már húzogatja a sárkány bajszát

A lap a cikkében közölt egy kisvideót, amelyben összeszedték azokat a lépéseket, amelyekkel az Trump magára haragította Kínát.

A lépések között felsorolják:

- az érintett tengeren építkező kínai vállalatokra kivetett szankciókat
- a hadihajók behajózását a térségbe
- az egyik szigettől mindössze 12 tengeri mérföldre történi katonai hadgyakorlatokat
- a Kínában az emberi jogok megsértésével kapcsolatos republikánus felszólalásokat
- a dalai lámával való találkozót
- a Dél-Koreába telepített védelmi rendszert és a katonai jelenlét megduplázását az országban
- a kampány során megejtett kijelentéseket, mint pl. „Kína egy pénzügyi manipulátor”
- a kínai importtermékekre kivetett 45 százalékos adót
- az amerikai technológiához való hozzáférés megtagadását
- és a kínai kiberbűnözőkkel szemben alkalmazott kettős mércét.

A felsorolásban ugyan nem olvashatjuk, de ugyancsak ellenséges lépésnek könyvelte el Kína azt is, hogy 37 éves diplomáciai hagyományt megtörve Donald Trump közvetlenül beszélt telefonon Tajvan elnökével, holott Jimmy Carter óta az „egy Kína” elv alapján csak a pekingi vezetést fogadják el legitimnek és hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem tartanak fent Tajvannal.

A kínai külügyminiszter a lépésre adott reakciójában hangsúlyozta,

nem hiszi, hogy „Tajvan kicsinyes trükkje” miatt megváltozik az Egyesült Államok diplomáciai álláspontja Kínával kapcsolatban.

Háború Oroszországgal?

Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője a TIME magazinban megjelent cikkben fogalmazta meg aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy neki úgy tűnik, a világ atomháborúra készül.

Az egykori szovjet vezető úgy véli, „a militáns politizálás és az újabb fegyverkezési verseny” egy újabb világháborúba vezetheti az országokat.

Gorbacsov emlékezett arra, hogy a hidegháború idején a nukleáris fegyverarzenál leszerelésével lehetett elkerülni a harmadik világháborút, most viszont Donald Trump és Vlagyimir Putyin is titkolózás nélkül növeli a nukleáris kapacitását, ami a volt szovjet vezető szerint egy újabb világkatasztrófa kirobbanásához vezethet.

Meglepő kijelentéseket tett tavaly októberben az amerikai hadsereg vezető parancsnoka, Mark Milley is, aki a szíriai konfliktus nyomán rendkívül markáns fenyegetést fogalmazott meg Oroszországgal szemben.

„Szeretnék egyértelmű lenni azok számára, akik bántani akarnak minket. Akik el akarják pusztítani a szövetségeseinket, a barátainkat és az életmódunkat. Az Egyesült Államok hadserege meg fog titeket állítani és úgy el fog verni titeket, mint még soha senki” – fogalmazott.

A magas rangú katonai vezető szerint Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea figyelmesen tanulmányozták az amerikaiakat, hogy miként harcolnak. Modernizálják a hadseregüket, hogy a gyenge pontjaikat kihasználva a jövőben le tudják győzni az Egyesült Államokat.

Nagyvilág

Küszöbön a harmadik világháború? A Dél-kínai tenger lehet a gyújtózsinór