Ahogy arról korábban az atv.hu is beszámolt, jelentős bankcsődhullám rázta meg az amerikai és a világgazdaságot az elmúlt hetekben, miután összeomlott a Silicon Valley Bank (SVB), a Signature Bank és a Silvergate. A múlt héten a svájci Credit Suisse is 30 százalékot zuhant, s bár úgy tűnt, hogy még meg lehet menteni a teljes csődtől, de aztán világossá vált, hogy nincs remény. Lapunk írt arról is, hogy súlyos bankválság fenyegeti Európát, ugyanis nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy németországi vagy európai bankválsággá fajulnak a bankcsődök.
Az ATV Start műsorában elhangzott, hogy a márciusi bankcsődök a forintot is meggyötörték, összeroppantva a frissen kialakult erősödő trendjét, most azonban a megnyugvás jelei mutatkoznak. A műsorban többek között arra keresték a választ, hogy lesznek-e hosszabb távú kihatásai az amerikai, illetve a svájci bankcsődnek.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint egyelőre minden csak spekuláció lehet. Úgy fogalmazott, bár úgy tűnik, hogy összefüggés van az amerikai bankcsődök és a svájci bank összeomlása között, azonban a bankpánik az egyetlen dolog, ami összeköti a két esetet. Mint mondta, nagyon gyorsan terjednek a hírek, ezért a pánik is gyorsan elterjedt, ám szerinte az amerikai bankcsődök a pénzintézetek által rosszul kezelt portfólió miatt alakult ki.
Mindkét országban nagyon gyors segítség jött az állam részéről, azonban Svájcban a kötvényesek kárára történt a részvényesek mentése.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója szerint nagyon fontos, hogy megőrizzék a bankrendszerbe vetett bizalmat, ugyanis, ha eltűnik a bizalom, meginoghat ez a rendszer. Azonban a szakértő úgy véli, most stabil, tőkeerős az európai bankrendszer, és sokkal jobb állapotban van, mint 2008-ban volt.
A vezető kutató úgy véli, a svájci megoldást lehet anomáliának nevezni, ugyanis az egyik oldalon feszültséget okoz, míg a részvényeseknél ez nem jelenik meg. Szerinte ezek a megoldások azért születhetnek, mert a megingott bizalmat szeretnék valamilyen módon visszaépíteni.
„Ez lesz az előttünk álló napok, hetek kihívása is, hogy minél inkább megőrizzék a bizalmat, és elhitessék a betétesekkel, hogy az európai bankrendszer szilárd’ – mondta.
Megingott a forint
„Minden mindennel összefügg. Ha a befektetők azt látják, hogy valahol, valami zavar támad az erőben, akkor egész egyszerűen megpróbálnak biztosabb befektetések irányába menni” – fogalmazott Virovácz. Az elemző szerint a forint az elmúlt két hónapban nagyon sokat erősödött, amivel sokan sok pénzt tudtak keresni. Azonban jött egy negatív hullám, és a befektetők eladták a forintot. És ha sokan, gyorsan akarják eladni a forintot, akkor az elértéktelenedik.
Milyen irányba mozdulhat el a forint?
Pásztor Szabolcs azt várja, hogy továbbra is volatilis marad az árfolyam. Szerinte az is fontos tényező lehet, hogy látókörbe kerül-e a Deutsche Bank mellett esetleg más bank is Európában. Hangsúlyozta: „Magyarország kapcsán a bankrendszeren keresztül nem látok kockázatokat.” A szakértő úgy véli, a bankcsődök hosszabb távon nem biztos, hogy érdemben tudják majd alakítani az árfolyamot.
Lehet egyszámjegyű az infláció december végére?
Egyes szakértők úgy vélik, hogy Orbán Viktor azon jóslata, miszerint év végére egyszámjegyű lehet az infláció, nem teljesülhet, ugyanis túl sok a bizonytalanság a magyar gazdaságban, ráadásul az uniós pénzek sem érkeznek.
Virovácz szerint érdemes külön kezelni az uniós forrásokat és az inflációt. Mint mondta, az élelmiszerek esetében már beszélhetünk árcsökkenésről, azonban ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a nemzetgazdaság egészében csökkennének az árak. Úgy véli, a drágulás mértéke lassul a következő hónapokban.
„Abszolút benne van a pakliban, hogy 10 százalék alá megy a drágulás mértéke, de sajnos arra is van esély, hogy 10 százalék fölött legyen. Nem kell legyalulni az inflációt, mert a magyar gazdaság most egy miniválságban van, ami annyira visszafogja a keresletet, hogy a vállalatoknak nincs lehetősége tovább emelni az árakat. Emiatt fékeződhet majd annyira az infláció mértéke, hogy most elérhetőnek tűnik a 8-9 százalék” – hangsúlyozta.
Pásztor pedig úgy vélekedett, hogy a 18 százalékos kamatkörnyezet már olyan magas, hogy megfogja a vállalati beruházási tevékenységet, az árak növekedése pedig azt eredményezte, hogy megváltozott a fogyasztói kosarunk. A kiskereskedő pedig felismeri azt, hogy nem lehet az árat tovább növelni és tovább tartani. Mint mondta, ő is arra számít, hogy az év második felében tovább csökkenhetnek az árak, azonban rámutatott arra is, hogy más, külső befolyásoló tényezők miatt akár 10 százalék fölött is lehet az infláció.
Tovább nőhet az infláció, ha eltörlik az árstopot?
Virovácz úgy fogalmazott, hogy ha eltörlik az ársapkát, az a teljes nemzetgazdasági inflációs mutatós csak nagyon minimális mértékben befolyásolhatja, ugyanis már szűkös ezen termékek köre. Azonban azt megjegyezte, hogy minél tovább marad az árstop, annál inkább torzul a piac, ráadásul számos elemzés kimutatta, hogy az ársapkák is hozzájárultak az infláció felfutásához.