A svájci Credit Suisse - hiába mentette meg az egyik legnagyobb riválisa, a UBS - az évek során söpörte be a csontvázakat a szekrénybe, ezek a csontvázak pedig meghozták a maguk eredményét - mondta Regős Gábor az ATV Start című műsorában. A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a tőzsde mindig reagál a hírekre, és egy ilyen felfokozott hangulatban beárazzák azt a félelmet, hogy ilyesmi más bankokkal is megtörténhet.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy látja: elméletileg nem indokolt ez a félelem, mert a 2008-as világválságnál megszigorították a szabályokat, és az egyik fő szempont az volt, hogy a bankok likviditása kedvezőbb legyen - vagyis ha több pénzt akarnak tőlük kivenni, az ne döntse be őket. Minden ország saját hatósága folyamatosan vizsgálja a bankokat, "stresszteszteket" is kell végezni, és ha szükség van, akkor javítani kell - tette hozzá.

"Rosszak az emlékek, és mindenkiben rémlik még a 2008-2009-es időszak"

- válaszolt arra a kérdésre, hogy akkor miért tört ki pánik.

Regős Gábor szerint ezek a hírek nagyban befolyásolják most a forint árfolyamát. A forintnál az elmúlt időszakban volt egy olyan erősödés, ami más valutáknál nem volt tapasztalható, ennek az erősödésnek is lehet egyfajta korrekciója, bár ilyen inflációs környezetben az erősödésnek mindenképp örülünk - fogalmazott.

Németh Dávid hozzátette, hogy a forint piaca egy nagyon kicsi piac, amikor az MNB 18 százalékra emelte a kamatot, kissé megnyugodtak a kedélyek, amikor azonban rossz a hangulat, akkor minden probléma előtérbe kerül - például az is, hogy még mindig nincs EU-s megállapodás - és mindenki elkezdte lezárni a pozícióját, sőt, vannak elemzőházak, amelyek ismét 415-ös árfolyamot jósolnak. A kormány és a jegybank közötti ellentét is folyamatosan téma, ez is generálhat feszültséget a befektetők vagy a spekulatív tőke szempontjából - jegyezte meg.

A jegybank teszi a dolgát, ehhez kell az erősebb forint és a magasabb kamat, mást nagyon nem tud csinálni - vélekedett Regős Gábor. Emellett azonban a kormány gazdasági növekedést szeretne látni, amelyet a 18 százalékos kamat nem igazán segít.

Infláció

Németh Dávid szerint az infláció nem csak azért "jó" a kormánynak, mert pénzt hoz be a költségvetésbe, hanem azért is, mert az államadósság is elinflálódik, de ez rövid távú szemlélet, hosszú távon a magas infláció óriási károkat okoz. Arra se Magyarország, se Európa nem gondolt, hogy ez ennyire el tud szállni, és bár a tetőzés megvolt, még nem látni, milyen szintre áll be az infláció.

Regős Gábor hozzátette: az eurózóna inflációjánál is azt látni, hogy az élelmiszereknél gyorsulás van, ezért egy óvatos csökkenésről lehet csak beszélni, ezért van az is, hogy az Európai Központi Bank még szigorít. Az, hogy rövid távon az infláció mennyire jó, vitatott, mert növeli az állam költségeit, például mert nyugdíjakat kell emelni - vélekedett.

Itthon

Rövid távon "jó" az államnak a magas infláció?

kapcsolódó cikkeink