Az elmúlt hónapok döntései, főként azok, amelyek rögtön befolyásolták az árfolyamot, nem voltak kedvezőek az inflációra nézve - mondta az Indexnek adott interjújában Varga Mihály.

Hozzátette:

"az árfolyam kérdése alapvetően a monetáris politika hatásköre. A térséghez képest kiugróan magas az alapkamat, új, likviditást szűkítő jegybanki eszközök jelentek meg. Ezekkel a jegybanki lépésekkel együtt az elmúlt két év olyan hozamkörnyezetet szült, amelyben jóval többet költünk adósságfinanszírozásra, mint korábban."

Úgy vélte: ha 13 százalék az alapkamat egy országban, az beárazódik a szerződésekbe, a hitelekbe, a gazdaságnak ezzel kell együtt élnie. A költségvetés nem versenyezhet a 18 százalékos egynapos betét kamatával, de látjuk a diszkont kincstárjegyek hozamemelkedését. A kormány, amit tehetett az infláció ellen, megtette, gondoljunk az árstopokra, a kamatsapkára, a rezsivédelem fenntartására, amely csökkentette a háztartások költségeit, ez a vállalkozások egy részére is kiterjedt - mondta arra az inflációt firtató kérdésre a miniszter.

Ehhez képest Matolcsy György úgy vélte: az ársapkák éppenséggel növelik az inflációt.

Ahogyan arról korábban írtunk: a jegybankelnök szerdán úgy vélekedett a parlamentben, hogy utat tévesztettünk 2021-ben, és még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képes-e a kormány módosítani. Kijelentette: a költségvetési hiányt nem lett volna szabad elereszteni.

Matolcsy György szerint csapdahelyzetet okoz a kamatkiadások növekedése, a költségvetési hiányt nem lett volna szabad elereszteni. A lengyel kormány munkáját jobbnak látja a magyarnál, és meg kell vizsgálni, hogy miért hagynak le minket sorra más országok, miért vagyunk az utolsó 5-ben az unióban.

Itthon

Visszaszólt Matolcsynak Varga Mihály

kapcsolódó cikkeink