Éves szinten több mint 100 milliárd forinttal növeli a magyar bankszektor terheit a jegybanknak a kötelező tartalékráta megduplázásával és a tartalékra fizetett kamat negyedrészben való eltörlésével kapcsolatos lépése A Magyar Bankszövetség azt kérte az MNB-től, hogy vezesse ki az intézkedést, az MNB szerint azonban a változtatások után is megfelelő likviditási és tőkepufferrel rendelkezik majd a bankszektor a hitelezési képessége megőrzéséhez.

Róna Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta: egy jegybanknak számos eszköze van az infláció visszaszorítására, ez két nagy csoportra osztható. Az egyik, ami a pénz árát szabályozza, ez a kamatpolitika, a másik pedig arra koncentrál, hogy mi az a pénzmennyiség, ami a gazdaságban forog. Ha több pénz van, mint amennyire a gazdaságnak szüksége van, akkor az a többletpénz áremelkedésben csapódik le - mutatott rá.

Róna Péter egyetért a jegybank lépésével, ugyanakkor hozzátette: a bankoknak ez profitveszteséget okoz, hozzászoktak ahhoz, hogy ingyen pénzt kapnak az MNB-től, és amikor ezt visszahelyezik a jegybankba, akkor kamatot kapnak utána. Ezt moderálni kell - vélekedett.

A közgazdász szerint a lépés hatása nagyon hamar, akár 2-3 hónap alatt meglátszódhat a rendszerben, érezhető lesz. Mint mondta, ezzel a húzással valószínűleg 1,5-2 százalékos moderálást hajt végre a jegybank az infláció terén.

"Hozzáteszem, hogy csak így tovább, kedves nemzeti bank" - fogalmazott, hozzátéve: 10 százalék kötelező tartalékráta nemzetközi összehasonlításban nagyon baráti szint, az amerikai jegybank esetében volt, hogy ez a 20 százalékot is elérte.

Múlt héten elkezdte tárgyalni a parlament a költségvetés módosítását. A kormány 1,5 százalékos növekedést vár, de a friss KSH-adatok szerint a magyar gazdaság technikai recesszióban van. Róna Péter szerint a kormány - és a bankszövetség - abban a tévhitben él, hogy a gazdaság politika fő célja a növekedés, és ennek a hajszolása az, ami jellemezte a gazdaságpolitikát az elmúlt 10 évben, és ez vezetett az inflációhoz is.

"A GDP, mint mutató, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az embereknek jobb. Az, ami jelenti az embereknek, hogy jobb, az az egy főre jutó jövedelem, nem a GDP. Magyarország esetében ez egy szélsőséges dolog, mert a GDP-nek egy nagyon jelentős részét kiviszik az országból a multinacionális cégek. (...) A másik része pedig kimegy korrupt csatornákon keresztül különböző offshore betétekbe, jachtok vásárlásába, és így tovább"

- fogalmazott a professzor.

"Lesz recesszió"

Hangsúlyozta: a gazdaságpolitika legfontosabb feladata a stabilitás visszaállítása. A növekedés most másodrangú. Recesszió nélkül ezt az inflációt nem lehet letörni, "tessék belenyugodni, lesz recesszió" - mondta.

Róna Péter szerint azonban ez nem lesz súlyos, lesz némi munkanélküliségi növekedés, de csak néhány tized százalékról lehet szó, emellett lesz egy mínusz 0,5, mínusz 1 százalék körüli recesszió, ami megéri, ha sikerül visszaszorítani az inflációt - de ha nem sikerül, sokkal súlyosabb lehet az infláció.

A közgazdász szerint az ársapkáknak inflációnövelő hatása van. A magas infláció sokkal tovább húzódik, mint ahogy azt tavaly ősszel vártuk: az MNB és a kormány a tetőzést év végére várta, de Róna Péter szerint csak most járhatunk a tetőzés közelében. Úgy látja, 2023-ra egy 16-16,5 százalékos éves inflációs ráta már borítékolható. "Nehezen lesz egyjegyű év végére, nagyon nehezen" - jegyezte meg.

Az orosz-ukrán háború és a magyar infláció közötti ok-okozati kapcsolatról azt mondta: a jelenlegi 25,7 százalékos inflációs rátából 5-6 százalék tulajdonítható a háborúnak. Ha a háború folytatódik, ez 7-re emelkedhet, de úgy látja, ez nem hiperinfláció, mint amit a kormány emleget. Az infláció kirobbantója az a felelőtlen pénzszórás, amihez a kormány 2022-ben hozzákezdett, túlfűtötték a gazdaságot - vélekedett.

Uniós pénzek

Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég a parlamentben arról beszélt: a kormány teljesíti a feltételeket az EU felé, és joggal bízhatunk benne, hogy jönnek majd az uniós pénzek. Róna Péter azt mondta: az, hogy ebből a kormány valamennyit már meg is előlegezett, csak tovább fűti az inflációt.

Ha nem jön be a fedezet, annál nehezebb lesz az infláció letörése - hangsúlyozta.

Itthon

Róna Péter: tessék megnyugodni, lesz recesszió

kapcsolódó cikkeink