Szijjartó Péter hétfőn még azt mondta, hazánk nem fogja megszavazni az ársapkát, néhány órával később a tagállamok energiaügyi miniszterei szavaztak a kérdésben, és megállapodásra jutottak. E szerint a gázársapkát legkorábban február 15-től lehetne alkalmazni abban az esetben, ha a gáz holland gázártőzsdei ára meghaladja a 180 eurót megawattóránként.
„Jelenleg olyan 110-130 euró körül van a piaci ár, tehát most még nem fog életbe lépni ez a 180 eurós árplafon” – mondta Holoda Attila, energiapiaci szakértő.
A szakértő szerint a gázársapka egyfajta biztosíték a tagállamoknak, hogy ne szálljon el ennek az energiahordozónak az ára. A piac is pozitívan reagált, mivel a bejelentés után azonnal esni kezdett a gáz ára a holland gáztőzsdén. Az ársapka a hosszú távú szerződéseket nem érinti közvetlenül – így a magyar-orosz megállapodást sem. Azt ugyanis a piaci átlagár szabályozza, így az ársapka hónapokkal később éreztetheti csak hatását ebben az esetben.
„A magyar nagykereskedelmi vásárló esetén ennek inkább közvetetten lesz jelentősége, tehát, ha egy ilyen ársapka mechanizmus életbe lép, akármi miatt, akár ellátás-biztonság miatt, akkor az azt követő időszakban ez érvényesülni fog az átlagárban is” – fogalmazott Holoda Attila.
A megállapodás napján az Unió soros elnökségét betöltő Csehország ipari minisztere Twitter üzenetében azt írta: az intézkedés megvédi a EU polgárait és vállalkozásait az áringadozásoktól. A szavazáskor mindössze egyetlen nemmel szavazó tagállam volt: Magyarország.
Ujhelyi István EP-képviselő szerint az EU-s intézményekben többen úgy vélik: nem feltétlenül a magyar érdek diktálta az ellenkezést.
„Általános a vélekedés, hogy emögött a putyini érdekek állnak, ami bizony szégyen, sajnos nemcsak Orbán Viktorra nézve, hanem általában Magyarország megítélését tekintve” – árulta el Ujhelyi.
Kerestük a kormányt, hogy miért nem támogatta az árkorlátozást, miközben Magyarországon ezt több termékre is alkalmazták, illetve ha a hosszú távú szerződéseket nem érinti közvetlenül, akkor miért nemmel szavaztak tartózkodás helyett. Válaszukban Szijjártó Péter tegnapi brüsszeli nyilatkozatát továbbították, melyben a miniszter arról beszélt, hogy az EU-nak a gázársapka helyett azzal kellene foglalkoznia, miként növelheti az Európába irányuló földgáz mennyiségét.