“Sikerült egy nagyon fontos megállapodást kötnünk a gáz árplafonjával kapcsolatban. Európa olyan intézkedéscsomaggal fog rendelkezni, amely segíti a felkészülést a következő télre, valamint megvédi a polgárokat és a vállalkozásokat a szélsőséges áringadozásoktól. Az elnökségünk ebben a bonyolult kérdésben is biztosította az egységet” – tudatta a Twitteren Jozef Síkela ipari és kereskedelmi miniszter a cseh EU-soros elnökség nevében a mai energiaügyi EU-miniszterek tanácskozása után.
Szijjártó Péter a mai brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a tanácskozás elején a “próbaszavazáson” kilenc tagállam utasította el a gázársapka-javaslatot. A Financial Times beszámolója szerint a végső megállapodás azt követően született meg, hogy Németország – bár korábban ellenezte az ársapkát, mivel attól tartott, hogy az értékes gázszállítmányokat Európából a magasabb árakat fizető régiókba irányítanának át – végül az árplafon mellett szavazott. Hollandia és Ausztria a tartózkodás mellett döntöttek, míg Magyarország az intézkedés ellen szavazott.
Az árplafon 2023 február 15-től vezetik be. Az ársapka akkor lép életbe, ha az árak meghaladják a 180 eurót megawattóránként három egymást követő napon a holland gáztőzsdén (TTF), amely európai viszonyítási alapként szolgál – derült ki a Reuters által látott dokumentumból.
Már ma megírtuk, hogy
Szijjártó Péter Brüsszelben a nap folyamán bejelentette: Magyarország nemmel szavaz az uniós gázársapkára. De “szabadkezet kaptunk”, ha módosítani kell a hosszú távú gázszállítási szerződést a Gazprommal, arról már nem kell az Európai Bizottsággal egyeztetni.
“Káros, veszélyes, felesleges”
A miniszter “károsnak, veszélyesnek és teljesen feleslegesnek” nevezte a gázársapkát. Ezzel ugyanis olyan eseményekre szeretne reagálni az Unió, “amelyek augusztusban történtek, s az csak a bevezetés szükségtelenségét bizonyítja, hogy azóta is jól megvolt a kontinens ársapka nélkül” – fogalmazott.
Ráadásul – mondta Szijjártó Péter – a korlát elrendelése áremelkedéshez vezethetne, egyrészt az elérhető mennyiség csökkenése miatt, másrészt azért, mert annak szintjét a jelenlegi piaci ár fölött húznák meg. „Mit mond mindez a kereskedőknek és az eladóknak? – vetette fel a miniszter. “Világosan megmutatja, hogy hajlandók vagyunk többet fizetni a gáznál, mint a jelenlegi piaci ár” – jelentette ki.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a megoldást a földgáz mennyiségének növelése jelentené, azonban ehhez infrastruktúra-fejlesztésekre is szükség van. „Hiába épülnek LNG-kikötők Európa különböző részein, ha további vezetékek nem állnak rendelkezésére” – hívta fel a figyelmet. „Ahelyett, hogy ezzel az értelmes kérdéssel foglalkoztunk volna, az elmúlt hónapok elmentek arra a szerencsétlenkedésre, amely a gázársapka körül zajlik” – fogalmazott ma a nap folyamán a Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón.
Módosítani kell a Gazprom/szerződést
Múlt csütörtökön Szijjártó Péter az ATV kérdésére azt mondta: ha hétfőn az a döntés születik az EU energiaügyi minisztereinek a tanácsülésén, hogy bevezetésre kerül a földgázra az unióban az ársapka, “akkor minden minden bizonnyal módosítanunk kell a Gazprommal megkötött hosszútávú gázvásárlási megállapodásunkat”. Telefonon már beszéltek az orosz energiaügyi miniszterrel és az orosz oldalról jelezték, nyitottak a szerződés-módosításra.
Szabadkezet kaptunk
Ma a sajtótájékoztatón Szijjártó Péter azt mondta:
ha lesz földgázársapka, akkor Magyarország módosítani fogja a Gazprommal a hosszútávú magyar-orosz gázszállítási szerződést. “Szabad kezet kaptunk”, a módosítást nem kell az Európai Bizottsággal egyeztetni
– mondta a külgazdasági és külügyminiszter.