Arról, hogy tegnap Brüsszelben az uniós pénzügyminiszterek tanácsának az ülésén ( Ecofin ) Varga Mihály miért nem “vétózott” az Ukrajnának szánt 18 milliárdos közös EU-s hitel ügyében - illetve miért közölte a Pénzügyminisztérium, hogy a kérdést napirendre sem vették - itt írtunk részletesen.

Az Ecofin a tegnapi tanácskozáson nem döntött sem a magyar 2300 milliárdos helyreállítási pénzekről, sem a kondicionalitási eljárásról, vagy a globális minimumadóról, a 3000 milliárdos magyar kohéziós források felfüggesztéséről a döntést pedig napirendre sem tűzték az uniós pénzügyminiazterek. Arról, hogy múlt szerdán ezt javasolta az Európai Bizottság, itt írtunk.

A magyar kormánynak a helyreállítási ezermilliárdokról szóló döntés lett volna a legfontosabb aktuálisan, mert ha december 31-ig nem írják alá a megállapodást Ursula von der Leyenékkel, Magyarország elveszíti a 2300 milliárdnyi EU-s forrás 70 százalékát, ami óriási nagyságrend.
De a 3000 milliárdos kohéziós forrásvesztés enyhítésért is lobbiznak Orbán Viktornék - legalábbis az elmúlt napokban erről szóltak a brüsszeli értesülések.

Hol tartunk a „szupermérföldkövek” teljesítésében?

Tegnap Brüsszelben az Ecofin tanácskozás után, ahol végül is a szóban forgó négy kérdés egyikében sem döntöttek, Zbyněk Stanjura cseh pénzügyminiszter az EU soros elnökségének nevében közölte: azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy a Magyarországgal szemben folytatott kondicionalitási/jogállamisági eljárás keretében készítsenek új értékelést, amely tükrözi, hogy Magyarország ha nem is mind a 17 elvárt, de több korrupcióellenes vállalását teljesítette. A Bizottságnak ezt még ezen a héten meg kell tennie, és a tervek szerint jövő héten már az uniós nagykövetek ismét tárgyalnának róla.

A 17 vállalás - illetve már 27 mérföldkőről, illetve “szupermérföldkőről van szó” - teljesítése a Bizottság elvárása, benne az igazságszolgáltatási reformmal. Ez elsősorban annak a feltétele, hogy az uniós felfüggesztés a 3000 milliárdnál lényegesen kevesebb legyen végül.

S hogy mindez hogy függ össze Brüsszel 18 milliárdos közös hiteltervével Ukrajnának ? Varga Mihály még vasárnap a Hír Tv-ben arról beszélt, hogy a magyar kormány nem kapcsolja össze a 2300 milliárdos helyreállítási programot az ukrán hitellel - Orbán Viktor is azt hangsúlyozta tegnap a Twitteren, hogy “nincs zsarolás” és “álhír a magyar vétó”. Sőt, Varga Mihály azt állította, hogy az Európai Bizottság szeretne “egy zsaroló pozícióba kerülni”, azt mondani Magyarországnak, hogy az ukrán támogatáshoz szükséges közös hitelfelvételt mi engedjük el.

Varga Mihály formálisan valóban nem vétózott tegnap, előre kijelentette: nem járul hozzá Magyarország az uniós szabályok olyan módosításához, amely lehetővé teszi a közös hitelfelvételt. Az Ecofin tanácskozáson három pénzügyi tárgyú jogszabályt kellett volna elfogadni ugyanis - azaz a 27-ek igen szavazatával.

Zbyněk Stanjura tegnap az Ecofin utáni sajtótájékoztatón ugyanakkor kijelentette: “a pénzt meg fogja kapni Ukrajna, akár 26 tagállam vesz részt ebben, akár 27”. Ez azonban az EU-s kötelező egyhangúság helyett már csak egyetértést jelentene.

Kérdés, mi lehet egy ilyen lépésre a magyar reakció. A korábban elfogadott talányos kormányhatározat ad mozgásteret a kormánynak, mert azt mondja ki: Varga Mihály gondoskodjon “az Európai Unió által Ukrajnának nyújtandó, 18 milliárd euróshitelből hazánkra eső 187 millió euró biztosításáról”.

„Egy dologban hadd fogalmazzak nagyon világosan. Úgy látom, az új pénzügyi támogatás Ukrajnának, Magyarország nemzeti helyreállítási terve és a 2. pillér irányelve egy csomag. A csomag elfogadása attól függ, hogy Magyarország milyen intézkedésekkel védi az uniós költségvetést” – jelentette ki tegnap Zbyněk Stanjura, ezzel mintegy alátámasztva Varga Mihály vasárnapi nyilatkozatát.

A nagy tagországok nagyon szeretnék a közös hitelfelvételt

Kormányközeli forrásaink szerint több EU tagország, köztük Németország, Franciaország és Olaszország is szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság készítsen újabb értékelést a magyar ügyben, és a 3000 milliárdos forrásvesztés helyett legyen kedvezőbb megállapodás, ezért a frontvonalban nem csak Magyarország lobbizik, hanem Emmanuel Macron francia államfő, Olaf Scholz német kancellárral együtt. Forrásaink ezt azzal magyarázzák, hogy a rendkívül magas államadóssággal bíró EU-tagországok, így Franciaország számára is fontos az uniós közös hitelvelvétel lehetősége, „ezt mint intézményesített konstrukciót” nem szeretnék kizárni egy magyar vétó miatt. A közös uniós hitelfelvétel ugyanis kedvezőbb pénzügyi konstrukció, és sokkal kedvezőbb kamatozású, mint a piacról egy-egy országnak felvenni hitelt. Ez volt az indoklása a covid miatti közös EU-s hitelfelvételnek is - e nagy, összesen 750 milliárdos hitelkeretből várja másfél éve a magyar kormány a 2300 milliárd utalását, amiről most szó van, és amit az Ecofinnek jóvá kellene hagynia. Természetesen Ukrajna támogatása is elsőrendű fontosságú a számukra, az EU egységének a felmutatása miatt, arcvesztés nélkül.

A legközelebb december 15-én, jövő csütörtökön lesz EU-csúcs, ahol eldől a Magyarországnak járó több ezer milliárd uniós forrás sorsa.

Ezért fontos, hogy az EU-s pénzügyminiszterek tanácsa a lehetőség szerint még december 12-én döntsön a magyar ügyekben is. Forrásaink szerint lehet, hogy online konzultáció lesz, de egyik forrásunk azt mondta, a cseh elnökség inkább személyes jelenlétű Ecofin-tanácskozást szeretne, hiszen a 27-ek pénzügyminisztereinek a négy nagy “forró témát” kell a jövő héten megvitatnia: a magyar helyreállítási pénzek ügyét, a kondicionalitási eljárást, a globális minimumadó kérdését, de a 18 milliárdos hitelt Ukrajnának is. Ez utóbbinál vagy 26-os egyetértési döntés lesz, vagy olyan “tágabb újszerű EU-s költségvetési konstrukcióban gondolkodnak”, ami magyar elvi állásponttal sem megy kategorikusan szembe” - fogalmaztak forrásaink.

Itthon

Minden eddiginél nagyobb a tét Orbán számára – beindult a Macron-lobbi

kapcsolódó cikkeink