Korrupcióellenes munkacsoport létrehozása, a korrupció elleni harcra fordítandó keret növelése, valamint az uniós támogatás felhasználásának átláthatóvá tétele – egyebek közt ezek megvalósítását vállalta a kormány november 19-ig azért, hogy Magyarország megkapja a Brüsszelből érkező támogatásokat. Varga Judit igazságügyi miniszter úgy véli, Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy megállapodjon az Európai Bizottsággal. Az Európai Parlament képviselőinek egy része szerint azonban ez nem garancia a források átlátható felhasználására.
Gyöngyösi Márton úgy gondolja, megoldást jelenthetne, ha Magyarország csatlakozna az EurópaiÜügyészséghez, emellett pedig értetlenül áll az Integritási Hatóság létrehozása előtt.
„Ahelyett, hogy csatlakoznánk egy Európai Ügyészséghez, amelyiknek ez a fő profilja, hogy az európai uniós forrásoknak utánamenjen és azokat ellenőrizze, mi miért akarunk egy X-edik hatóságot létrehozni, amely egyébként baromi sok párhuzamosságot jelent, hiszen az ügyészségnek továbbra is az lenne a dolga, hogy a korrupciót üldözze, akkor mi szükség is van erre a hatóságra? Én nem értem” – fejtette ki a Jobbik elnöke.
Ujhelyi István a Spirit Fm-nek azt mondta, hazánk csak állandó ellenőrzés alatt kaphatná meg a támogatást.
„Először a magyar kormány el kell költse, az egyes fejlesztési programokra egy részét a forrásoknak, majd benyújtja a számlát Brüsszelnek és Brüsszel folyamatosan monitoringozza azt, hogy egyébként a kormány vállalásai – például az igazságszolgáltatás függetlensége, ügyészség, az működik-e”
– fogalmazott a politikus.
Rónai Sándor EP képviselő szerint azonban semmi sem garantálja, hogy Orbán Viktor helyesen használná fel az európai uniós pénzeket.
„A hétköznapi élet az gyakorlatilag luxussá vált a magyar ember számára. Orbán Viktor tehet arról, hogy a rezsi vagy gyógyszer országa lett Magyarország, ide vezetett az, hogy az ő korlátlan lopása és korrupciója miatt nem kap Magyarország pénzt” – hangoztatta Rónai.
Az Európai Parlamentnek ezekben az eljárásokban nincs komoly szerepe – ezt már Lattmann Tamás mondta Híradónknak.
„Valamiféle politikai kontrollt fönntart általánosságban a bizottság fölött, hallhatunk ilyen fenyegetéseket, hogy amennyiben az Európai Parlament nem elégedett, akkor esetleg egy bizalmatlansági indítványt indítanának a bizottsággal szemben, de konkrétan az eljárásba az Európai Parlamentnek nincsen beleszólása”
– közölte.
Levélben kerestük a kormányt. Egyebek közt azt szerettük volna megtudni, mit gondolnak arról, hogy egyes európai parlamenti képviselők elégedetlenek a kormány vállalásaival, adásunkig azoban nem kaptunk választ.