“Az európai értékeknek egyesítenie kellene bennünket és nem szabadna politikai zsarolás vagy jogi szankcionálás eszközeként felhasználni ezeket” - jelentette ki Varga Judit Antwerpenben, az Identitás és Demokrácia ( ID ) európai pártcsalád konferenciáján a Facebook oldalára kitett videók szerint.

“Higgyék el, ez az életem az elmúlt négy évben, a jogállamisági harcok megvívása Brüsszelben” - fogalmazott az igazságügyminiszter, aki erre nagy tapsot kapott.

Varga Judit a felszólalásában arról beszélt: az értékek, mint ahogy a jogállamiság is, absztrakt kategóriák, lényegük megragadható a jelentésük központi elemeinek a vizsgálatával. De a különféle fogalmak pontos tartalmát a nemzeti alkotmányos örökség, a nemzeti és európai párbeszéd határozza meg. “Az Alaptörvényünk Magyarországon kimondja, hogy ez jogrendünk alapja, így a jogállamiság magának a magyar alkotmánynak az alapja” - hangoztatta Varga Judit a konferencián, hozzátéve, hogy “ez szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között”. Élő keret, mely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben szeretnénk élni, “nemcsak ma, hanem holnap is”. “Nemzeti hitvallásunk ezen kinyilatkoztatása, hogy az értékeket a jogrend alapjának kell tekinteni” - mondta.

A miniszter a konferencián a magyar és az európai történelmi mérföldkövek kapcsán visszament a 800 éves Aranybulláig - ami “csak hét évvel fiatalabb a Magna Chartánál”- és szerinte az 1989-es Páneurópai Piknik is bizonyítják: a magyar nemzet mindig is elkötelezett tagja volt az európai közösségnek, elkötelezett harcosa a szabadságnak, a demokráciának és a törvényességnek. Varga Judit hangsúlyozta: a liberálisok nem sajátíthatják ki a jogállamiság fogalmát, és nem kényszeríthetik ki az elvárásaikhoz való egyoldalú igazodást.

Ha valódi jogi vitáról van szó, mindig is nyitottak voltunk az uniós intézményekkel vagy más tagállamokkal folytatott konstruktív párbeszédre: végrehajtottuk a Bíróság ítéleteit, sikeres párbeszédet folytattunk a Bizottsággal a jogi keretekről és alaposan megválaszoltuk a kötelezettségszegési eljárásokban felmerült aggályokat - hangoztatta a miniszter.

Varga Judit szerint “nem szabad elfelejteni, hogy az EU szuverén államok szabad akaratából jött létre, akik megegyeztek, hogy bizonyos hatásköröket közösen gyakorolnak a nagyobb közös siker érdekében”. Az integráció azonban nem jelenti azt, hogy a tagállamok feladják nemzeti identitásuk lényegi elemeit - tette hozzá. Ezért az alkotmányos identitás védelmének a keretét a jövőben is fenn kell tartani mindenki érdekében az európai közösségekben - mondta az ID konferenciáján Varga Judit Antwerpenben.

Ami a jogállamisági eljárásokat illeti: az igazságügyminiszter korábban egy Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével folytatott vitában is kifejtette már: a jogállamiságnak nincs pontos szerinte pontos, általánosan elfogadott definíciója. Magyarországgal szemben 2018 szeptemberében indították el a 7-es cikkelyes eljárást, miután az Európai Parlament megszavazta a Sargentini-jelentést.

De az uniós “atom” mellett idén a jogállamisági mechanizmus-eljárást is elindította az Európai Bizottság. Az uniós helyreállítási forrásokat pedig - első körbe n 2511 milliárd vissza nem térítendő EU- pénzről van szó - egyedül Magyarország esetében nem hagyta még jóvá a Bizottság. Az Ursula von der Leyen vezette testület kötelezettség-szegési eljárásokat is indított Magyarországgal szemben, például a családvédelmi törvény miatt, de a benzinárstop kettős üzemanyagárszabályozása miatt is írtak aggályokat megfogalmazó levelet.

Az Identitásról…

Az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád 2019-ben alakult meg az Európai Parlamentben, vezető ereje a Salvini vezette Liga, a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN), az osztrák Szabadságpárt, de a német AfD is. A 705 fős EP-ben az ID-frakciónak 73 tagja van.

Korábban, miután a Fidesz kilépett az Európai Néppártból ( EPP ) olyan hírek is felröppentek, hogy a Fidesz csatlakozhat Salviniék és Le Pen frakciójához, ugyanakkor az már korábban is ellentmondott ennek, hogy az ID-csoportban foglal helyet a német AfD, a velük való szövetséget a magyar-német viszony nem tűrné el - fogalmaztak akkor.

De olyan új EP-frakcióról is folytak konzultációk, melybe Salviniék, a lengyel PiS és a fideszes képviselők csatlakoznak, ez ugyanakkor nem jött létre. Az orosz-ukrán háború kirobbanása után a magyar kormányra irányuló lengyel kritikák miatt kérdéses, hogy napirendre kerülhet-e újra egy olyan új EP-frakció, melyben az ECR-frakció pártjai közül a Kaczynski vezette PiS is részt venne.

Salvinivel Orbán Viktor április végén találkozott Rómában, akkor a tárgyalásaik középpontjában Olaszország és Magyarország nemzetközi helyzete és kapcsolatai álltak, különös tekintettel a gazdaságra és a beruházásokra - írták olasz lapok a Ligára hivatkozva. Salvini számára ez egy alkalom volt arra is, hogy személyesen gratuláljon Orbán Viktornak a választási győzelméhez, és "kifejezze a római és a budapesti kormányzat közötti barátság és együttműködés érzéseit”.

Itthon

Varga Judit az Identitás-konferencián: A liberálisok nem sajátíthatják ki a jogállamiságot

kapcsolódó cikkeink