Megalakult az új Országgyűlés
Kövér László az ülés végén közölte: összegyűlt a legalább kétszázezer érvényes aláírás a Fudan Egyetemről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról szóló népszavazáshoz, ezért kijelölte az igazságügyi bizottságot az országos népszavazás elrendelésre vonatkozó határozati javaslat elkészítésére és benyújtására.
Erről az Országgyűlés dönt majd a tavaszi ülésszakban.
Hörcsik Richárd (Fidesz) lett az európai ügyek bizottságának elnöke. Alelnökei Tessely Zoltán (Fidesz) és Balassa Péter (Jobbik).
Keresztes László Lóránt (LMP) lett a fenntartható fejlődés bizottság elnöke. Alelnökei Bencsik János (Fidesz), Turi-Kovács Béla (Fidesz) és Szabó Rebeka (Párbeszéd).
Bánki Erik (Fidesz) lett a gazdasági bizottság elnöke. Alelnökei Barcza Attila (Fidesz), F. Kovács Sándor (Fidesz), Molnár Ágnes (Fidesz), Witzmann Mihály (Fidesz), Seszták Miklós (KDNP), Dávid Ferenc (DK) és Mellár Tamás (Párbeszéd).
Kósa Lajos (Fidesz) lett a honvédelmi és a rendészeti bizottság elnöke. Alelnökei Bartos Mónika (Fidesz), Simon Miklós (Fidesz), Lukács László György (Jobbik) és Harangozó Tamás (MSZP).
Vejkey Imre (KDNP) lett az igazságügyi bizottság elnöke. Alelnökei Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz), Kovács Zoltán (Fidesz), Vitányi István (Fidesz) és Sebián-Petrovszki László (DK).
Vajda Zoltán (MSZP) lett a költségvetési bizottság elnöke. Alelnökei Kara Ákos (Fidesz), Szűcs Lajos (Fidesz), Tilki Attila (Fidesz), V. Németh Zsolt (Fidesz) és Z. Kárpát Dániel (Jobbik).
Pósán László (Fidesz) lett a kulturális bizottság elnöke. Alelnökei Demeter Zoltán (Fidesz), Dunai Mónika (Fidesz), Hoppál Péter (Fidesz), Kállai Mária (Fidesz), Simon Róbert Balázs (Fidesz), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Szabadi István (Mi Hazánk).
Németh Zsolt (Fidesz) lett a külügyi bizottság elnöke. Alelnökei: Balla Mihály (Fidesz), Zsigmond Barna Pál (Fidesz), Juhász Hajnalka (KDNP), Brenner Koloman (Jobbik).
Hargitai János (KDNP) lett a mentelmi bizottság elnöke. Alelnöke Kálmán Olga (DK).
Font Sándor (Fidesz) lett a mezőgazdasági bizottság elnöke. Alelnökei Czerván György (Fidesz), Győrffy Balázs (Fidesz), Varga Zoltán (DK).
Pánczél Károly (Fidesz) lett a nemzeti összetartozás bizottság elnöke. Alelnökei Bóna Zoltán (Fidesz), Szászfalvi László (KDNP) és Molnár Zsolt (MSZP).
Sas Zoltán (Jobbik) lett a nemzetbiztonsági bizottság elnöke. Alelnöke Halász János (Fidesz).
A népjóléti bizottságnak nem lett elnöke. Alelnökei Kovács József (Fidesz), Kovács Sándor (Fidesz), Selmeczi Gabriella (Fidesz), Nacsa Lőrinc (KDNP), Komáromi Zoltán (DK).
Apáti István (Mi Hazánk) lett a vállalkozásfejlesztési bizottság elnöke. Alelnökei Bányai Gábor (Fidesz), Szatmáry Kristóf (Fidesz), Kordás László (DK).
Hende Csaba (Fidesz) lett a törvényalkotási bizottság elnöke. Alelnökei Bajkai István (Fidesz), Herczeg Tamás (Fidesz), Salacz László (Fidesz), Vécsey László (Fidesz), Hiller István (MSZP), Komjáthi Imre (MSZP).
Ritter Imre nemzetiségi képviselő lett a magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke.
Mint már ismeretes, Áder János Orbán Viktort ajánlotta miniszterelnöknek, Orbán Viktor azonban jelezte, hogy majd egy másik ülésen kíván felszólalni.
A házbizottsági ülés után összesen 145 igen szavazattal háznaggyá választották Mátrai Mártát. Kövér László gratulált a háznagynak.
Kövér László házelnök Mátrai Mártát javasolta a háznagyi tisztség betöltésére. Megválasztásáról nyílt szavazás dönt, melyet meghallgatás előz meg.
Miután elfoglalta helyét az elnöki pulpituson, az újonnan megválasztott házelnök, Kövér László megköszönte támogatóinak, hogy ebbe a „megtisztelő tisztségbe emelték”.
A házelnök ezután megemlékezett arról, hogy harminckét éve alakult meg az első Országgyűlés, majd arról beszélt: a veszélyek korát éljük.
Kövér szerint a felelősségünk most egyetemleges, és azt kell nézni, hol, miben tudják segíteni a közösség erőfeszítéseit. Hozzátette: „Ha valaki segíteni nem tud, legalább ne ártson”.
A házelnök ezek után kiemelt egy gondolatot a választási kampányból, amely szerinte akár kiindulópontja is lehetne annak, hogy újjáteremtsék „azt a közös nevezőt, amely nélkül semmilyen demokrácia nem működhet egészségesen”: ez a hatalom a népé, amely az ellenzéki összefogás kampánydalának címe volt.
Miközben Kövér László házelnök elfoglalta helyét az elnöki pulpituson, a DK és a Párbeszéd képviselői ismét kivonultak a teremből.
Az Országgyűlés jegyzőinek a következő politikusokat választották: Gelencsér Attila (Fidesz), Szűcs Lajos (Fidesz), Tiba István (Fidesz), Vinnai Győző (Fidesz), Aradszki András (KDNP), Földi László (KDNP), Móring József Attila (KDNP), Z. Kárpát Dániel (Jobbik), Hiszékeny Dezső (MSZP), Szabó Sándor (MSZP), Dócs Dávid (Mi Hazánk Mozgalom), Bakos Bernadett (LMP).
A házelnök megválasztását követően megválasztották a parlamenti alelnököket is.
Az Országgyűlés hat alelnöke Jakab István (Fidesz), Lezsák Sándor (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Oláh Lajos (DK), Dúró Dóra (Mi Hazánk Mozgalom), a törvényalkotásért felelős alelnök pedig Hende Csaba (Fidesz) lesz.
Megszületett a titkos szavazás eredménye: Kövér Lászlót választották az Országgyűlés elnökének.
A titkos szavazáson összesen 185-en szavaztak. A szavazatok megoszlása a következő volt:
-érvénytelen 2
-érvényes 183 (ebből 170 igen és 13 nem, tartózkodás nem volt).
Kövér László az eredmény kihirdetése után letette esküjét.