Gosztonyi Gábor az ATV Start című műsorában elmondta, hogy jelenleg a szakszervezetek azon vannak, hogy március 16-ára, amikor határozatlan idejű sztrájkot terveznek, a hétfőinél tisztább viszonyokat teremtsenek, ugyanis akkor a minisztérium azt kommunikálta, hogy a sztrájk törvénytelen. Elmondta, hogy február 2-án késő este a kormány benyújtotta a fellebbezését a bíróságra, ami, mint fogalmazott, érdekes, hiszen a sztrájk január 31-én lezajlott.

Arra a kérdésre, hogy akkor ezek alapján törvényes vagy törvénytelen volt-e ez a megmozdulás, a PSZ alelnöke azt mondta: attól, hogy ezt minél több kormányzati szereplő mondja, még nem lesz igaz. Felidézte: első fokon a bíróság kimondta, hogy törvényes a sztrájk, szerinte a kormány pártpolitikai síkra szeretné ezt a megmozdulást terelni. Hangsúlyozta, hogy a PSZ a sztrájkot szigorúan szakmai síkon közelítette meg.

Március 16-án, mint mondta, semmi jóra nem számítanak, mert azt gondolják, hogy hétfőn egy kétórás figyelmeztető sztrájkhoz képest egy "elég aránytalan kormányzati reakció" zúdul rájuk, ami azért is furcsa, mert a kormány már hétfő délben közölt olyan adatokat, miszerint alig sztrájkoltak.

Szerinte a kormányzat nem csak a tanárokra helyez nyomást, hanem a gyerekeken keresztül a szülőkre is, hogy eltántorítsa őket a pedagógusok támogatásától. Gosztonyi Gábor megköszönte a szülők együttműködését, mert sokan csak 10 órára vitték óvodába, iskolába a gyerekeket hétfőn.

Retorziók jönnek?

Gosztonyi Gábor úgy fogalmazott, hogy egy darabig szóban érkeznek az utasítások, aztán az intézményvezetőkkel akarja elvitetni a minisztérium a balhét, ez a helyzet a retorziókkal is. Szerinte az, hogy diákoknak igazolatlant akarnak adni, abszurd lenne, hiszen a tanár sztrájkolt, tehát az óra nem volt megtartva. Az a diák pedig, akinek a szülője nem kért gyermekfelügyeletet, nem hiányzik. A PSZ alelnöke úgy látja, ez egy nyomásgyakorlás a szülők felé, azt szeretnék elérni, hogy ne legyen ekkora a támogatottság.

Meddig lehet elmenni?

A március 16-ai, határozatlan idejű sztrájkkal kapcsolatban azt mondta: itt igyekeznek megtalálni az egyensúlyt, amivel ki tudják fejezni szándékaikat, és amivel nem fog sikerülni a társadalmat ellenük hangolni. Most folynak azok a tárgyalások a két szakszervezet között, hogy hogyan dolgozzák ki ezt a még elégséges szolgáltatást.

Gosztonyi Gábor azt mondta, szeretnék, ha a kormány eléjük tárná a 2023-ra ígért béremeléssel kapcsolatos terveit, mert szerinte az alaptervek már biztosan megvannak, ami alapján ezt meg fogják csinálni, ők pedig szeretnének részt venni ennek a változásnak a kialakításában.

Mint fogalmazott: semmi mást nem követeltek, mint hogy a kormány tartsa meg azt az ígéretét, amit az eredeti, 2012 végén elfogadott nemzeti köznevelési törvényben rögzített, vagyis hogy a pedagógusbéreket a minimálbérekhez rögzítik. Hozzátette: tudják, hogy ez most nagyjából egy 100 százalékos béremelést jelentene, tisztában vannak vele, hogy ezt egyszerre nem lehet megadni, de a tárgyalások alatt is azt javasolták, hogy állapodjanak meg ennek ütemezésében.

Hangsúlyozta, hogy mindenképp muszáj valamilyen sztenderdhez kötni a béreket, ez lehet a minimálbér, de lehet a diplomás átlagbérnek nagyjából a 80-90 százaléka közötti határ, hogy egy "valódi életpályájuk" legyen a pedagógusoknak.

atv.hu

Itthon

PSZ-alelnök: semmi mást nem követeltünk, mint hogy a kormány tartsa meg ígéretét