L. Simon László volt miniszterelnökségi államtitkár egy 2016-os háttérbeszélgetésen újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: személyes véleménye szerint jó ötlet lenne, ha a többi koronázási jelvénnyel, köztük a Nemzeti Múzeumban lévő koronázási palásttal együtt a Szent Koronát is a felújított Budavári Palotában helyeznék majd el.

Ez ma nem aktuális – L. Simon László ennyit mondott tegnap, amikor megkérdeztük tőle, hogy fenntartja-e korábbi véleményét, hogy a Szent Koronának a Várban a helye.

Igaz, a Budavári Palota felújítása egy nagyszabású, ciklusokon átívelő rekonstrukciós folyamat, nem tudni mikor ér egyáltalán véget.

A Szent Korona jelenleg más koronázási jelvényekkel együtt az Országház Kupolacsarnokában látható, az első Orbán-kormány alatt szállították oda a Nemzeti Múzeumból. Akkor a magyar millenniumi ünnepségsorozat nyitányaként, 2000. január 1-jén koronagondnokként Habony Árpád helyezte el a Szent Koronát a kupolateremben kialakított különleges vitrinbe.

Az új Alaptörvény, a Nemzeti Hitvallás részben 2012-ben nyilvánította ki hogy „tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország állami folytonosságát és a nemzet egységét…” A jobboldalon "erős" vélemény, hogy a Szent Koronát a megújult Budavári Palotában kell majd elhelyezni, mert szakrális értelemben töretlen a Szent Korona jogfolytonossága Isten és a nemzet között. És ez a jogfolytonosság a magyar nemzet fennmaradásának az alapja – mondják a jobboldalon.

Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének az elnöke azonban a status quo, a "konzervatív megoldás" híve; neki az tetszene jobban, ha a Szent Korona az Országházban maradna, az állandóság miatt is – mondta el az atv.hu-nak.

Szerinte az Országház épületének az atmoszférája is illik hozzá, és sokan láthatják is.

Boross Péter volt miniszterelnök viszont munkatársunk kérdésére, hogy jó ötlet lenne-e a Budavári Palotába helyezni a Szent Koronát, inkább aggályokat fogalmazott meg a Korona ügyében. Szerinte jelenleg az Országház Kupolacsarnokában a Szent Korona "nem kapja meg azt a tiszteletet, mely évszázadokon keresztül bevésődött a generációkba". Azt jó döntésnek tartja, hogy kihozták a múzeumból, de szerinte "egy méltóbb elhelyezést" igényelne a Szent Korona a tekintélye és kisugárzása okán a mostaninál. A volt miniszterelnököt a látogatási "metodika" zavarja, az, hogy a Kupolacsarnokban a különböző turistacsoportok odasereglenek, a Szent Koronához és bárki, "oda nem illő öltözékben" látogathatja.

Fiatalemberek "egy gatyában", és fiatal nők "lenge öltözetben, fedetlen keblekkel" is odamehetnek, szerinte ennél méltóbb körülményeket kellene teremteni – derült ki Boross Péter szavaiból.

Munkatársunk kérdésére, hogy ezek szerint szigorítani kellene a látogatás rendjén, vagy a megfelelő öltözetet előírni, Boross Péter úgy reagált: Nem kellene látogatni! Legfeljebb évenként, időnként megmutatni.

A Szent Korona láthatósága, megtekinthetősége kapcsán a volt miniszterelnök emlékeztetett Magyarország második világháborús hadba lépésére, 1941 nyarára, amikor – elmondása szerint – a távozó amerikai nagykövet azt kérte, hogy még láthassa a Szent Koronát. Boross Péternek összességében az a véleménye, hogy elsősorban nem a Szent Korona helye az elsődleges, hanem az őrzési mód.

Korábbi nyilatkozatok szerint az is elképzelhető, hogy az államfő költözik majd a Budavári Palotában. Tavalyelőtt az egyik kormányinfó tájékoztatón Lázár János beszélt arról az elképzelésről, hogy a mindenkori miniszterelnöknek a Sándor-palotában kell, hogy legyen a hivatala, miután a köztársasági elnök a Budavári Palotába költözik. A volt kancelláriaminiszter ugyanakkor azt mondta, szó sincs arról, hogy a 2018-as kormányzati ciklusban foglalná el a győztes miniszterelnök a Sándor palotát. Hosszú távlatokról van szó, hiszen a Nemzeti Hauszmann Terv a budai Vár teljes megújítását célozza, és az sok-sok év lesz.

Lázár János akkori szavai jelezték: Orbán Viktor nem tett le régi álmáról, hogy a Sándor-palotába költözzön. A kormány Orbán Viktor első ciklusában, 1998–2002 között 2,2 milliárd forintot költött az épület felújítására, korszerűsítésére, berendezésére. Ugyanis az volt a terve, hogy a 2002-es választások után azonnal felköltözik a Sándor-palotába, de akkor a Fidesz veszített. Az ügyvezető kormány egyik utolsó ülését mégis ide hívta össze. A 2002-es választások után a kormányfői széket elfoglaló Medgyessy Péter – ígéretéhez híven – nem szándékozott a Sándor palotába költözni.

A Fidesz 2010-es választási győzelme után ismét előkerült a terv. A kormány programot indított a budai várnegyed és a Budavári Palota újjáépítésére a 2014–2024 közötti időszakban. A programban már akkor szerepelt, hogy a miniszterelnök és hivatala (akkor még 2016. március 15-ei határidővel) a Sándor-palota mellé, a Karmelita kolostor épületébe költözik, minisztereivel, Rogán Antallal és Semjén Zsolttal, illetve hivatalaikkal együtt.

Már akkor eldőlt, hogy a Belügyminisztérium az Országház utca 28–32. és az Úri utca 49–51., míg a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium – most már Pénzügyminisztérium – a Szentháromság tér 6. szám alatt kap helyet. Bár az eredeti programban 2017. december 31. szerepelt, most kormányzati körökben úgy kalkulálnak, hogy a Pénzügyminisztérium 2021-re költözik fel a József nádor térről a Várba – tudtuk meg.

Itthon

A Várba költözzön a Szent Korona? - Borosst, Náray-Szabót és L. Simont kérdeztük