„Magyarországon a kivándorlás jelentősen csökkent, gondolunk természetesen a munkavállalás céljából történt kivándorlásra. Ez 15 százalékos csökkenés, illetve nőtt 9 százalékkal a visszatelepülőknek a száma” – erről Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője beszélt.

A kormánypárti politikus az Eurostat adataira hivatkozva azt mondta, hogy 300 ezernél többen vállalnak munkát külföldön, ami 5,2 százalékos arányt jelent a magyar munkaképes lakosság körében. Szerinte Romániából, Bulgáriából vagy a Balti-államokból többen mennek külföldre dolgozni.

„A bérek növekedtek, és folyamatosan növekedni fognak. Ezt érzik az eddig külföldön munkát vállalók, és gondolom, hogy ez lesz a legjobb hatással a visszatérésükre” – tette hozzá a frakcióvezető.

Az MSZP európai parlamenti képviselője azonban egészen mást tapasztalt. Ujhelyi István szerint ugyanis a külföldön munkát vállaló magyar fiatalok egyáltalán nem akarnak hazajönni.

„Ez egy modernkori Trianon Magyarországnak.

2010 óta 600 ezer magyar fiatal hagyta itt az országot részben a fizetések, részben az egészségügy állapota, az oktatás állapota és általában a magyar viszonyok miatt. A kormánynak ideje lenne végre egy cselekvési tervvel előállni, mert attól, hogy bármelyik fideszes, vagy KDNP-s politikus kiáll, és azt mondja, hogy a fiatalok már jönnek haza, attól egy fiatal sem fog hazajönni” – vélekedett Híradónknak Ujhelyi István.

A szakértő szerint az országok közötti munkaerő-áramlás önmagában természetes folyamat, sőt ha nem találnak elég dolgozót, akkor a hiányzó létszámot nyugdíjasokkal pótolják. De a magyar problémát ez nem oldja meg.

„Vannak olyan területek, ahol a bérbeli különbségek óriásiak a nyugat-európai piac és a magyar piac között. Addig, amíg egy kőműves Ausztriában nyolcszor annyit kap óránként, mint Magyarországon, addig ez a verseny fennáll, és addig Ausztria el fogja szívni a kőműveseket Magyarországról” – mondta Rudi Péter, a Silver Fox Hungary munkaerőpiaci szakértője.

Az üzleti szolgáltató szektorban azonban éppen ellentétes folyamatok zajlanak. Magyarországon 60 ezer embernek közvetlenül, de közvetve akár 150-160 ezer embernek is tudnak munkát adni, sok esetben külföldieknek is.

„A vezetők bérkategóriája az már közelít egymáshoz, de jellemzően azt lehet mondani, hogy inkább a munkakörnyezet, vagy a munka jellege az, amivel most megpróbálnak elsősorban idecsábítani embereket, és egyre inkább sikerül” – fejtette ki G. Nagy Balázs, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség elnöke.

A szakember szerint elsősorban az informatika, a humán erőforrás menedzsment, a beszerzés, a pénzügy és a könyvelés területén tapasztaltak áttörést.

atv.hu

Itthon

Megállt, vagy folytatódik az elvándorlás?