Az újonnan létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztérium egyik fő feladata az egységes innovációs és kutatási stratégia kidolgozása és végrehajtása, az ehhez szükséges források megtalálása. És Palkovics László miniszter eltökélt, jön az új modell.

A működési hatékonyság javítása érdekében az eddigi, Pálinkás József által vezetett Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) hatásköre átalakul. A hivatal nevéből kiesik a "K" és az "F": a szervezet a jövőben elsősorban az innovációval foglalkozik majd, az Innovációs Alap forrásait mozgatja. A hangsúly a vállalati innovációkra, a start up vállalkozásokra, a vállalatok és az egyetemek kapcsolatára helyeződik át.

Az új modell szerint a másik oldalon létrehozzák a Kutatási Alapot (melynek szintén lesz Hivatala, Tanácsa és Bíráló Bizottsága is).

A Kutatási Alap hivatala éppúgy készít majd éves programstratégiát, mint a mostani NKFIH, és felelős lesz az abban meghatározott kutatási célok és feladatok magas színvonalú megvalósításáért - mondta el a miniszter munkatársunknak. Palkovics László már megtalálta Pálinkás József volt MTA-elnök, egykori oktatási miniszter, az NKFIH július elsejei hatállyal menesztett elnökének az utódát is. Nevet azért nem mond egyelőre, mert a miniszterelnök jóváhagyására még szükség van, de hamarosan meglesz a hivatalos bejelentés az innovációs fókuszú hivatal új vezetőjéről.

Az Innovációs Alaphoz és a létrehozandó új Kutatási Alaphoz a jövőben a forrásokat a következőképpen rendelik: a vállalatok innovációs járulékából adódik össze, ami éves szinten jelenleg 90 milliárd forint körül alakul. Ehhez rendelne a miniszter egy másik 90 milliárd forintnyi keretet.
Palkovics László szerint szakítani kell azokkal a hagyományokkal, hogy az innovációs járulékból származó bevételeket alapkutatások finanszírozására fordítják.

A létrehozandó Kutatási Alap kerete pedig a költségvetésben meglévő, eddig szétszórt tételekből, a korábban három helyen szereplő, összesen mintegy 70 milliárd forintból áll majd. Míg az Innovációs Alap a vállalati innovációt is támogathatja az egyetemek és akadémiai kutatóintézetek munkája mellett, a Kutatási Alap forrásai kizárólag a felsőoktatási intézményekben és a kutatóintézeteknél hasznosulhatnak. Az innováció alapvető célja, hogy a vállalatoknál egy új ötlet alapján új, saját termék jelenjen meg. A másik oldalon, az új Kutatási Alapnál pedig kutatási eredményeket szeretnének látni. Palkovics László munkatársunk kérdésére azt mondta: sem ő, sem a kormány nem kívánja kétségbe vonni a kutatások szabadságát, az általa alkalmazni tervezett rendszer egyáltalán nem határozza meg azt, hogy melyik kutató mit kutasson. Egyes területeken azonban a társadalmi hasznosságnak, mint szempontnak is meg kell jelennie. Abban kéri az Akadémia együttműködését, hogy e célzott kutatási területeket közösen határozzák meg.

Lovász László akadémiai elnök azonban még az MTA alternatív költségvetési javaslatainak az elkészítése előtt tudatta: az akadémikusok készen állnak arra, hogy saját lehetőségeikkel, eredményeikkel támogassák az innovációs fejlesztéseket, de ehhez időre és bizalomra lenne szükségük. Ezért is kérik, hogy a parlament ne most, a 2019-es költségvetés megszavazásakor döntsön arról, hogy az a bizonyos 28 milliárd kezelése a minisztériumhoz kerüljön, hanem egy évvel később, csak a 2020-as büdzsé tárgyalásakor. A kutatások függetlenségéért is a végsőkig küzdenek - szögezte le az Akadémia elnöke. Azt is rendre hangsúlyozzák, hogy szó sincs arról, hogy egy kutató bármikor is azt csinál, amit akar, a kutatási célokat részben a tudomány belső logikája és a világszerte elért legfrissebb eredmények határozzák meg. De a tudományos kutatás attól lesz tudományos, hogy nem előre kitűzött politikai célok vezérlik, hanem az igazság megismerésének vágya - fogalmazott Lovász László elnök. A 2014-es törvényi szabályozás az alapkutatást illetően azt mondja ki: olyan felfedező jellegű kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban jelenségek, tapasztalatok és megfigyelések megértéséhez szükséges új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását.

Palkovics László állítása szerint ő Lovász Lászlóval mindent többször megbeszélt, neki is részletesen vázolta az új innovációs és tudománypolitikai stratégiát, a tervezett szerkezeti változtatást és a forráselosztást is. "Ezzel szemben Lovász László sem állított ellen-érvrendszert" – mondta a miniszter. „Az új modell kész, az Akadémia pedig minden ellenkező állítás dacára nem jut kevesebb forráshoz” - tette hozzá.

Fotó: MTI

Lovász László ugyanakkor egy, az MTA honlapjára írt esszében tette világossá krédóját: nagyon leegyszerűsítve szerinte is valóban lehet a kutatásoknak egy olyan része - az úgynevezett célzott kutatások -, amelyek megrendelésre is készülhetnek, ezeket a gazdasági élet vagy az ipari szereplők által felvetett problémák inspirálják (például globális felmelegedés, rákgyógyítás). De - írja az MTA elnöke - az alapkutatásokat „a tudomány belső logikája és a kutatások világszerte elért legfrissebb eredményei diktálják”. "A tudós szabadsága nem olyan, mint mondjuk egy playboy szabadsága”, aki ugyanis „a legkisebb ellenállás irányában haladva érdektelen vagy túl könnyű témát választ, az nem kapja meg a közösségtől az elismerést, nem nyer pályázatot, kikopik a kutatásból”.

Palkovics László nyitott a konzultációkra, de az után, ha a parlament már elfogadja a jövő évi költségvetési törvényt, áthelyezve a 28 milliárdos MTA-s tétel kezelését a minisztériumhoz - erősítette meg a miniszter munkatársunk kérdésére, egyértelművé téve:

ő a maga részéről az Országgyűlésre, a képviselőkre bízza a döntést.

A konzultációnak azért van jelentősége, mert elkezdik kialakítani az új kutatás-finanszírozási rendszert, szeretnék célirányossá tenni a kutatásokat, meghatározni a prioritásokat, ebben pedig a miniszter változatlanul számít a tudósok közösségére.

A miniszter szerint időben meg kell kezdeni a felkészülést, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció a 2021-2027-es uniós tervezési időszakban sokkal hangsúlyosabb területté váljon. Nem véletlen, hogy Angela Merkel magyar-német viszonylatban is fontos együttműködési pontként emelte ki az innovációt - emlékeztetett Palkovics László. Ahhoz azonban, hogy Magyarország megfelelően helytálljon a nemzetközi versenyben, nélkülözhetetlen a források stratégiai szempontokhoz igazodó, hatékony felhasználása.

A kormánykörökben az az általános vélemény, hogy végre lesz innovációs és kutatási stratégia, mert "ugye, kellene, hogy legyen, de az Akadémiának nincsen stratégiája" - mondta egyik forrásunk. A Parlamentnek valóban rendre beszámol az MTA, de mihez lehet hasonlítani az általuk elért eredményeket, a mutatókat? Nincs összehasonlítási alap. "Az, hogy hogy állunk a kelet-európai országokhoz képest, nagyon jó, de most nem érdekes annyira" - vetette fel magas rangú forrásunk, hozzátéve, ha egyszer nem fogadná el a parlament az MTA beszámolót, az "nagyon csúnya lenne". És akkor mi történne? Visszafizetnék a költségvetési pénzeket, mondjuk 50 milliárdot? - tette fel a költői kérdést.

Itthon

MTA-pénzek: Palkovics eltökélt, az új modell kész, jön a Kutatási Alap