A baklava a feljegyzések szerint legalább háromezer éves. A keleti édesség legrégebbi receptje Mezopotámiából ismert. A 15. században kezdett terjedni, amikor az Oszmán Birodalom hódításaival párhuzamosan Dél-Európa sok szegletében megjelent. A desszert dióval vagy pisztáciával, tekerve vagy rétegezve Boszniától, Törökországon át Bulgáriáig egyaránt népszerű. Ezekben az országokban mind azt gondolják,  az ő baklavájuk az egyedüli igazi. 

A nyáron Európa nagy részén perzselő hőség volt. Dél-Európában a 40 fok feletti hőmérséklet sem volt ritka. A hőhullámok gyakoribbak és hosszabbak is lettek. A tartós hőséget nemcsak az emberi szervezet viseli nehezen, hanem a gazdasági károk is számottevőek.  Sevillában ma már fő szempont a várostervezésben, hogyan tudják a közterületeket hűteni és nyáron is elviselhetővé tenni. A megoldásokat a Deutsche Welle riporterének is megmutatták. 

Túlturizmus - valószínűleg ez az a jelenség, amely a nyári szezont Európa nagyvárosaiban meghatározta. Legyen szó Barcelonáról, Velencéről vagy Amszterdamról – egyre nehezebben lehet megbirkózni a turisták rohamaival. A legtöbb helyen tiltással és adókkal próbálják mérsékelni a tömegturizmust, Amszterdam ennél kreatívabban, a helyi lakosokkal együttműködve igyekszik elérni a kívánt hatást.

A szerbiai Novi Pazar városát a lakosság etnikai sokszínűsége jellemzi: bosnyákok, szerbek, romák, albánok és goránok is élnek itt együtt. A második világháború előtt a város kicsi, de aktív zsidó közösségnek is otthont adott, amelyet a holokauszt szinte teljesen elpusztított. A város ezt követően elfelejtette zsidó múltját - egészen addig, amíg egy magánkezdeményezés helyre nem állította a zsidó temetőt. 

Európa lakossága egyre öregszik, és emiatt egyre több idősgondozóra és betegápolóra van szükség. Csakhogy szakképzett munkaerőből mindenütt nagy a hiány, még Németországban is. A rostocki egyetemi klinikán mégse panaszkodnak: Indiából és elsősorban Vietnámból toboroznak szakápolókat, ahonnan a rendszerváltás előtt is sokan érkeztek az akkori NDK-ba, így Rostockba is.

Oroszország minden jel szerint már jó ideje megkerüli a nyugati szankciókat a Balti-tengeren keresztül. A svéd Gotland sziget közelében több száz orosz tartályhajó szállítja az olajat Indiába vagy Kínába. A sziget lakói nemcsak egy esetleges olajkatasztrófától tartanak. Az orosz Gazprom vállalat ezen a szigeten létesített kikötőt és raktárat az Északi Áramlat gázvezeték építésekor. A vezetéket pedig nem messze innen rongáltak meg két évvel ezelőtt.