A Nap Híre arról számolt be, hogy Washington határozottan ellenzi, hogy Izrael válaszoljon a támadásra. Irán a demonstratív támadással „lezártnak” tekinti az ügyet, amelyet a teheráni rezsim szerint a damaszkuszi iráni konzulátus lebombázása, Izrael szerint viszont az Irán-barát csoportok Izrael elleni támadásai váltottak ki.
Irán közvetlen drón- és rakétacsapásokat indított Izrael ellen szombat éjszaka.
Eközben még az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet között a Gázai övezetben zajló háború sem zárult még le.
Irán megbízottjai és szövetségesei is összehangolt támadásokat hajtottak végre izraeli állások ellen, miközben sok helyen megszólaltak a szirénák.
Irán többször is azzal fenyegetőzött, hogy megtorlást hajt végre Izrael ellen a damaszkuszi konzulátus épületét ért április 1-jei halálos légicsapás miatt, és Washington az elmúlt napokban arra figyelmeztetett, hogy a megtorlás küszöbön áll.
Szombaton késő este az izraeli hadsereg közölte, hogy Irán „több mint 200 öngyilkos drónból, ballisztikus rakétából és cirkálórakétából álló hatalmas rajt” indított a zsidó állam felé.
A hadsereg közölte, hogy több tucat vadászgépet indított, hogy elhárítson „minden légi fenyegetést”, és együttműködik az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel a támadások leállítása érdekében.
Vasárnap kora reggel az izraeli hadsereg közölte, hogy a drónok és rakéták 99 százalékát elfogták.
„Az iráni támadást meghiúsítottuk” – mondta Daniel Hagari ellentengernagy, a hadsereg szóvivője egy televíziós nyilatkozatban.
Joe Biden amerikai elnök megismételte Washington „kőkemény” támogatását Izrael iránt, miután sürgős megbeszélést folytatott vezető biztonsági tisztségviselőivel az egyre súlyosbodó válságról.
Az iráni Forradalmi Gárda megerősítette, hogy drón- és rakétatámadást indítottak Izrael ellen a damaszkuszi csapás megtorlásaként, amely hét gárdistát, köztük két tábornokot ölt meg. A gárdisták szerint a ballisztikus rakétákat csaknem egy órával a lassabban mozgó drónok után lőtték ki.
Irániak százai gyűltek össze a teheráni Palesztina téren iráni és palesztin zászlókat lengetve, hogy így fejezzék ki támogatásukat az Izrael elleni katonai akció iránt.
Irán szövetségesei a térségben csatlakoztak a támadáshoz, a Teherán által támogatott jemeni húszi lázadók szintén drónokat lőttek ki Izraelre. A libanoni Hezbollah mozgalom bejelentette, hogy ugyanebben az időben rakétákat lőtt ki izraeli állásokra a Golán-fennsíkon, valamint órákkal később egy második sorozatot is.
Teherán hivatalos IRNA hírügynöksége szerint a támadás „súlyos csapásokat” mért egy Negev-sivatagban lévő légi támaszpontra, de az izraeli hadsereg szerint csak kisebb károk keletkeztek.
Irán ENSZ-képviselete figyelmeztette Washingtont, hogy tartsa magát távol Irán és Izrael konfliktusától. „Ez egy konfliktus Irán és a gazember izraeli rezsim között, amelytől az Egyesült Államoknak távol kell maradnia!” – állt a közleményben. Hozzátette, hogy reméli, hogy Irán fellépése a diplomáciai képviseletét ért csapás megbüntetésére nem vezet további eszkalációhoz, és „az ügyet lezártnak lehet tekinteni”.
Teherán figyelmeztetése ellenére azonban az amerikai erők részt vettek az Izraelre irányuló drónok lelövésében.
Biden nyilatkozatában azt mondta, hogy az Egyesült Államok „segített Izraelnek leszedni szinte az összes beérkező drónt és rakétát”.
Az amerikai elnök később elmondta, hogy egy telefonbeszélgetés során azt mondta Netanjahunak, „hogy Izrael figyelemre méltó képességet mutatott a még soha nem látott támadások kivédésére és legyőzésére – egyértelmű üzenetet küldve ellenségeinek, hogy nem fenyegethetik hatékonyan Izrael biztonságát”.
Mielőtt Teherán szombaton megindította volna a támadást, az izraeli hadsereg figyelmeztette Iránt, hogy elszenvedi a „következményeket, ha úgy dönt, hogy tovább eszkalálja a helyzetet”.
Rishi Sunak brit miniszterelnök elítélte Irán „vakmerő” akcióját, és ígéretet tett arra, hogy kormánya „továbbra is kiáll Izrael biztonsága mellett”. Franciaország megismételte az Izrael iránti elkötelezettséget, Stephane Sejourne külügyminiszter pedig azt mondta, hogy „Irán a destabilizáció új szintjére lépett”.
Egyiptom, amely rendszeresen közvetít Izrael és a palesztinok között, azt mondta, hogy „közvetlen kapcsolatot tart fenn a konfliktus valamennyi féllel, hogy megpróbálja megfékezni a helyzetet”. A regionális hatalom, Szaúd-Arábia pedig arra szólította fel a feleket, hogy „tanúsítsanak önmérsékletet, és kíméljék meg a régiót és népeit a háború veszélyeitől”.
Kína eközben a támadást „a gázai konfliktus legújabb eszkalációjának” minősítette, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ostromlott palesztin területen tűzszünetet követelő, nemrégiben elfogadott határozatának végrehajtására szólított fel, mondván, hogy a több mint hat hónapja tartó harcoknak „most kell véget vetni”.
A Biztonsági Tanács vasárnap, közép-európai idő szerint 20:00 óra körül ül össze, hogy Izrael kérésére megvitassa a legújabb válságot – közölte a soros elnök Málta.
Biden közölte, hogy vasárnap összehívja a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport vezetőit is, hogy összehangolják az Irán „arcátlan” támadására adott „egységes diplomáciai választ”.