Míg a tavaly decemberi és a februári rendkívüli EU-csúcson is Orbán Viktor volt a “viszonyítási pont” a vétópolitikája miatt Brüsszelben – decemberben a miniszterelnök az uniós döntéskor kiment kávézni, de februárban sem vétózta meg végül az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyt -, most nincs vétóhelyzet, így a mostani nem “Orbán-csúcs” lesz.
Az Európai Tanács elnöke ugyanakkor megjelölte a napokban Orbán Viktort is egy X-bejegyzésében, de korántsem vétó-összefüggésben. Miután kiderült, hogy Angliában rendezik az Európai Politikai Közösség (EPC) következő, negyedik csúcstalálkozóját július 18-án a Blenheim-palotában – melyen Ukrajna támogatása fontos napirendi pont lesz – Charles Michel azt írta ki a közösségi oldalára: “Várakozással tekintünk a július 18-án az Egyesült Királyságban és november 7–8-án Magyarországon megrendezésre kerülő Európai Politikai Közösségi találkozók elé. Két nagy lehetőség az érdemi megbeszélésekre, mivel ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe a stabilitás, a biztonság, az energia és a migráció terén”.
Legfontosabb feladat: a katonai segély eljuttatása Ukrajnának
A mostani EU-csúcsra szóló meghívó levelében az ET-elnök az elsök között az EU-csúcs napirendjéböl elsösorban az Ukrajnának nyújtandó további támogatást, a biztonságot és a védelmet emelte ki. De napirenden szerepel a Közel-Keleten kibontakozó helyzet értékelése, a bővítés, a külkapcsolatok, a migráció és a mezőgazdaság kérdései is.
“Oroszország Ukrajna elleni, immár harmadik éve zajló agressziós háborújának döntő pillanatával nézünk szembe. Döntő fontosságú a sürgősség, az intenzitás és a rendíthetetlen eltökéltség” – hangsúlyozza a levelében Charles Michel.
Legfontosabb feladatunk a katonai segély gyors eljuttatása Ukrajna részére, valamint – az olyan közelmúltbeli kezdeményezésekre építve, mint például Csehország kezdeményezése – a lőszerek gyorsított beszerzése és szállítása Ukrajna számára – az ET elnöke szerint az Európai Tanács ülése “lehetőséget kínál arra, hogy megerősítsük és felgyorsítsuk ezeket az erőfeszítéseket”.
Konstruktív magyar tartózkodás
Szijjártó Péter a közelmúltban Brüsszelben jelentette be: a magyar kormány konstruktív tartózkodása mellett fogadták el az Európai Békekeret ötmilliárd eurónyi értékű bővítését, Magyarországnak így továbbra sem kell politikai vagy pénzügyi terheket vállalnia az ukrajnai fegyverszállításokból.
A lőszerszállitással ugyanakkor le van maradva az Unió, elsősorban a gyártási kapacitások lassú felpörgetése miatt. Egy évvel ezelőtt azt vállalta az EU, hogy idén márciusra 1 millió lőszert szállít le Ukrajnának, ennek azonban csak a felét sikerült teljesíteni. A mostani vállalás az, hogy ennek az évnek a végére kapja meg az ukrán hadsereg a másik 500 ezer lőszert – írja a hvg.hu.
A védelmi készültség “háborús alapra“ helyezése
Most, hogy a második világháború óta a legnagyobb biztonsági fenyegetéssel nézünk szembe, legfőbb ideje, hogy radikális és konkrét lépéseket tegyünk a védelmi készültség érdekében. Az EU gazdaságát pedig „háborús alapra” helyezzük. Ez több kiadást és több közös beszerzést jelent, ami így hatékonyabb is
– jelezte levelében az ET elnöke, Charles Michel levelében úgy fogalmazott: “Várakozásaim szerint az Európai Tanács ülésén képesek leszünk majd megfelelni e feladatnak”.
A magyar elnökségi felkészülésre rálátó forrása az EUrologusnak azt mondta, Magyarország támogatja a védelmi-kutatási kapacitások az EU-n belül erősödjenek.
Komoly vita várható ugyanakkor a közel-keleti válság kapcsán – írják az EU-csúcs elözetesében.
Bővítés
Az uniós vezetők megbeszélést folytatnak majd az uniós bővítési politikáról, ezen belül is a Bosznia-Hercegovinában, Ukrajnában és Moldovában bekövetkezett legújabb fejleményekről. A bővítés gyorsítása is egy olyan kérdés, amire a magyar elnökség nagy hangsúlyt helyez: ez a lendület azonban nem érinti Ukrajnát. Információink szerint az ukránoknak – és több EU-s országnak – viszont a célja, hogy már idén júliusban kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások.
Migráció
Szó lesz még a migráció külső dimenziójáról, ami az erősebb határvédelmet jelenti, illetve a származási országokkal való szorosabb együttműködést és a visszaküldések felgyorsítását.
Von der Leyent is el kell küldeni ?
Az EUrologus szerint egy téma fel fog vetődni az EU-csúcson, bár kérdés, hogy ebből a beszélgetésből mi szivárog majd ki: a tagállami vezetők körében szóba kerül majd, hogy a következő 5 éves ciklusban ki legyenek a legfőbb uniós vezetők.
Azokat a vezetőket, akik az elmúlt kudarcos öt év alatt irányították az EU-t, “el kell küldeni” – derült ki a múlt héten Havasi Bertalan atv.hu-nak adott https://www.atv.hu/belfold/20240307/havasi-megszolalt-arrol-tamogatja-e-orban-viktor-ursula-von-der-leyen-ujrajeloleset válaszából, amikor azt kérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökétől: Orbán Viktor tudja-e támogatni, hogy újra Ursula von der Leyen legyen az Európai Bizottság elnöke.
Ursula von der Leyen jelölését úrjra a Bizottság elnökének a Néppárt (EPP) a bukaresti kongresszusán megszavazta.
Az Európai Tanács elnöki posztjára brüsszeli források szerint Mario Draghi volt EKB-elnök nevét hallani.
További friss hírekért iratkozzon fel hírlevelünkre!