A férfi tárgyalásának helyszíne, a 518-as bírósági terem tele volt jóakarókkal, külföldi nagykövetekkel és újságírókkal. Majd a bíró belépett a terembe, és elkezdte felolvasni az ítéletet.
A veterán emberi jogi aktivistát bűnösnek nyilvánította az orosz fegyveres erők „sorozatos lejáratásában” – írja a BBC.
Ezt követően a bíró kihirdette a Nobel-békedíjas aktivista büntetését: két és fél év börtönbüntetésre ítélték a vádak miatt. Majd megbilincselték, és a rendőrök kivezették a tárgyalóteremből.
Ez már a másodfokú tárgyalás volt, ugyanis a bíróság tavaly októberben első fokon már egyszer bűnösnek ítélte a férfit. Azonban a büntetés akkor lényegesen enyhébb volt, ugyanis Orlov 588 ezer forintnak megfelelő pénzbüntetést kapott, majd szabadon távozhatott.
Azonban az ügyészek azt kifogásolták, hogy az ítélet túl gyenge volt, így a bíróság végül hatályon kívül helyezte az első ítéletet, és újratárgyalást rendelt el.
A lap kiemelte, mindez annak a jele, hogy Oroszországban a hatóságok egyre kevésbé tolerálják a nyilvános kritikákat.
Oleg Orlov ez ellen tiltakozva nem igazán foglalkozott a tárgyalással. Természetesen megjelent a bíróságon, ám a teremben Franz Kafka A per című könyvét olvasta, amely az élet és az igazságtalanság abszurditásáról szól.
Korábban többször is kijelentette, hogy ő maga semmi rosszat nem tett. „Az orosz alkotmány garantálja a szólásszabadságot. Írtam egy cikket, amelyben bemutattam az események [az ukrajnai háború – a szerk.] értékelését. Ha emiatt vádat emelnek ellenem, az sérti az alkotmányt”. Hozzátette, „ami Ukrajnában történik – legyünk egyértelműek és nevezzük háborúnak – az Oroszország és az orosz állampolgárok érdekei ellen irányul”.
„Ráadásul azt állítani, hogy az ukrajnai háború a nemzetközi béke érdekében zajlik, egyszerűen nevetséges”
– jelentette ki.
Ezen a héten, az újratárgyaláson tett záróbeszédében Oleg Orlov egy olyan Oroszországról beszélt, amely „egyre mélyebb sötétségbe süllyed”. Majd példákat hozott fel, többek között Alekszej Navalnij ellenzéki vezető börtönben bekövetkezett halálát, a kormányt bírálók elleni igazságügyi megtorlásokat. Úgy foglalta össze az országban zajló eseményeket, hogy „megfojtják a szabadságot”.
„Tudjuk a valódi okot, amiért letartóztatnak, bíróság elé állítanak, elítélnek és megölnek minket. Azért büntetnek bennünket, mert bírálni merjük a hatóságokat. A mai Oroszországban ez teljesen tilos” – jelentette ki.
Ezután a bíróhoz és az ügyészhez fordulva úgy fogalmazott: „Nem jut eszükbe a nyilvánvaló? Hogy előbb-utóbb az elnyomás gépezete azokon is átgördülhet, akik elindították és előre hajtották? Ez már sokszor megtörtént a történelem során”.
Oleg Orlov nem az első kormánykritikus Oroszországban, akinek a pénzbüntetését börtönbüntetéssé minősítették át. Tavaly Borisz Kagarlickij neves szociológust találták bűnösnek „a terrorizmus nyilvános igazolásában” a 2022-es krími híd elleni támadással kapcsolatos megjegyzései miatt. Az ügyészség ebben az esetben is fellebbezett az ítélet ellen. A hónap elején a bíróság öt év börtönbüntetésre ítélte Kagarlickijt.
Oroszország két évvel ezelőtti teljes körű ukrajnai invázió kezdete óta az orosz hatóságok az elnyomó törvények bőséges eszköztárát állították össze, amelyet a kormány kritikusainak és az ukrajnai háború ellenzőinek megbüntetésére alkalmazhatnak.
Az orosz büntető törvénykönyv a hadsereg „lejáratásának” büntetése mellett mostantól bünteti az orosz fegyveres erők alkalmazásáról szóló, „szándékosan hamis információk nyilvános terjesztését” is.
Ezt a gyakran „hamisítási törvényként” emlegetett jogszabályt olyan hangos Kreml-kritikusok bebörtönzésére használták már, mint Ilja Jasin.
Tavaly a Kreml kritikusát és háborúellenes aktivistáját, Vlagyimir Kara-Murzát hazaárulásért 25 év börtönbüntetésre ítélték.