Igen, valóban: ,,előemésztett” ételeket fogyasztunk. De mit is jelent ez valójában? Az olcsó, ízletes és kényelmes élelmiszerek előállításához az alapvető élelmiszernövényeket, például a kukoricát, a búzát és a burgonyát molekuláris részeikre – keményítőlisztekre, fehérjeizolátumokra, zsírokra és olajokra, gyártók által csak ,,iszapnak” nevezett részekre bontják. ,,A kivont anyag nagy része keményítőszuszpenzió, keményítő és víz tejszerű keveréke, de fehérjéket és rostokat is kivontunk” – hallható abban a videós magyarázatban, amelyet az Európai Keményítőipari Szövetséghez (AAF) tartozó Starch Europe készített.
A keményítő szuszpenzió leginkább keményítő alapú cukrok és más anyagok előállítására szolgál. Ezeket hidrolízissel hozzák létre, amely hasonló az emberi emésztéshez – állítja a videó. Ezeket a szuszpenziókat aztán mesterséges színezékek, aromák és emulgálószerek segítségével bármely élelmiszerhez hozzáadhatják.
,,Ha ehhez hozzáadjuk a megfelelő mennyiségű cukrot, sót és zsírt, máris egy szinte ellenállhatatlanul finom ultrafeldolgozott étel születik”
– magyarázta Dr. Chris van Tulleken infektológus, a University College London docense. Ez lehet egy pizza, egy hamburger zsömléje, egy gabonaszelet, cukorka, fagyi, az alap összetevők listája ugyanaz. A CNN azt írja, az élelmiszeripari vállalatoknak sokkal jobban megéri, hogy a valódi élelmiszereket molekulákká alakítsák, majd újra összeállítsák azokat, és így bármit elkészíthetnek, amit csak akarnak. Ahhoz a táplálékhoz hasonlóan, amivel az anyamadarak táplálják a fiókákat, az ultrafeldolgozott étel is gyorsan és könnyen emészthető, ám az emésztőrendszernek nem így kellene működnie – vélekednek a szakértők.
Az emberi fogazat is arra van már tervezve, hogy széttépje és megrágja az ételt, az emésztőrendszer pedig elemeire bontja az ételt, így szívva fel a vitaminokat és ásványianyagokat. Amikor azonban az étel a természet szabályainak ellentmondva halad keresztül a szervezeten, a test nem érez teltségérzetet – mondta Dr. David Katz, a True Health Initiative alapító orvosa. Egyes becslések szerint az Egyesült Államok élelmiszerellátásának 73 százaléka ultrafeldolgozott élelmiszerekből áll. A szervezetre gyakorolt hatását azonban nehéz megfigyelni az alanyok hiánya miatt.
Egy 2019-ben közzétett klinikai vizsgálat azonban éppen ezt tette. Húsz önkéntest zártak el egy hónapra a külvilágtól, akik két hétig csak ultrafeldolgozott ételeket ehettek. A maradék két hétben pedig minimálisan feldolgozott élelmiszerekből álló étrendet fogyasztottak. Az ultrafeldolgozott étrend reggelije bolti müzliből, ízesített joghurtból vagy süteményből állt, a minimálisan feldolgozott étrend ideje alatt pedig natúr joghurtot, gyümölcsöt és diót ehettek reggelire. Minden étrend pontosan ugyanannyi kalóriát, cukrot, rostot, zsírt, sót és szénhidrátot tartalmazott – az egyetlen különbség az volt, hogy az egyik étrend csak ultrafeldolgozott élelmiszerekből állt, fogalmazott Kevin Hall, a tanulmány szerzője.
Az ultrafeldolgozott étel fogyasztása alatt nagyjából 1 kilót híztak az alanyok, míg a minimálisan feldolgozott étel hatására ugyanennyit fogytak. ,,Az ultrafeldolgozott étrend alatt az emberek körülbelül 500 kalóriával többet fogyasztottak naponta, és gyorsabban is ettek” – mondta Hall.
,,Ez az első tanulmány, amely ellenőrzött környezetben bizonyítja, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek miatt az emberek túl sok kalóriát fogyasztanak és híznak tőle”
– tette hozzá. Van egy másik probléma is azokkal az élelmiszerekkel, amelyeket lebontanak majd újra összeállítanak – lehet, hogy már nem tartalmazzák azokat a tápanyagokat, amelyekre testünknek szüksége van – fogalmazott Giulia Menichetti, a Harvard Medical School és a bostoni Brigham and Women’s Hospital vezető kutatója. Más tanulmányok összefüggést találtak az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend és a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió között is.