Bár kezdetben úgy tűnhetett, hogy a mesterséges intelligencia a fizikai munkák felett veszi át először az irányítást, ez az elmélet mára megdőlni látszik. A mesterséges intelligencia-alapú eszközök gyors fejlődése az eddig biztonságosnak tartott ,,tudásalapú munkákat" még hamarabb sodorhatja veszélybe, mint a fizikai foglalkozásokat.

Ez az olyan kreatív területekre is kiterjed, amelyekről korábban azt hitték, hogy nehéz lenne automatizálni; ilyen például a marketing szakma, a zeneipar vagy a grafikusi munka.

A téma szakértői és kutatói tehát arra jutottak, hogy a hagyományosan magasabb presztízst élvező szakmák művelői vannak a legnagyobb veszélynek kitéve. Ennek az az oka, hogy a MI már most képes arra, hogy jobban végezze el azokat a feladatokat, amelyekhez eddig magasan képzett és intelligens emberekre volt szükség – írja a BBC.

Az Artisan AI, egy San Francisco-i székhelyű startup, amelyet a 22 éves Jaspar Carmichael-Jack alapított, december elején fogja bemutatni az első mesterséges intelligencia alapú, digitális munkavállalóját. Egy olyan, Ava névre hallgató prototípus eddig is létezett, amelyik gyakorlatilag értékesítőként funkcionál. Carmichael-Jack elmondása szerint a robot egy 15 perces beszélgetés után képes egy teljes adatbázist felépíteni és ezen információkkal dolgozni tovább, ez pedig nyilván sokkal gyorsabb és hatékonyabb.

A tervek szerint a robotok az emberek mellett és nem helyettük dolgoznának, ám ha akarjuk, az unalmas munkákat rájuk testálhatjuk.

A növekvő aggodalmat az váltja ki, hogy az új tapasztalások szerint a mesterséges intelligencia már a fehér galléros irodai dolgozónak okozna gondot, aki határozottan a középosztályhoz tartozik.

Bár a tudásalapú munka veszélyeztetése újkeletűnek tűnik, azért annyira nem az, ráadásul nincs is még közvetlenül a nyakunkon a kés.

,,Bár a mesterséges intelligencia már felrázta a munkaerőpiacot, még mindig nagyon az elején vagyunk a folyamatnak" – fogalmazott Erik Brynjolfsson, a Stanford Egyetem professzora és a Stanford Digital Economy Lab igazgatója. Brynjolfsson szerint egy átlagos vállalat alkalmazottai 15-20 000 különböző feladatot végeznek el, a szoftverek pedig felmérhetik, hogy hol lenne a leghatékonyabb és legegyszerűbb az automatizálás.

,,Ha ezeknek a feladatoknak egy része automatizálható vagy racionalizálható mesterséges intelligenciával vagy más technológiával, akkor nincs ok arra, hogy ne támaszkodjunk erre, különösen, ha van lehetőség a költségcsökkentésre is" – tette hozzá Erik Brynjolfsson.

Az, hogy a szellemi munkaerőt mennyire redukálja a mesterséges intelligencia, végső soron a társadalom egészének a döntése lesz.

A munkavállalóknak igenis beleszólásuk kell hogy legyen abba, hogyan vezetik be a mesterséges intelligenciát az egyes iparágakba. Erre egy jó példa a Screen Actors Guild (SAG-AFTRA) és a hollywoodi stúdiók közötti megállapodás, amely deklarálja az MI film- és televíziós gyártáshoz használt korlátait. A nagy kérdés az, hogy ilyen korlátok felállítására más iparágak is hajlandóak lesznek-e.

Nem sokkal ezelőtt ebben a cikkben már írtunk arról, hogy mely munkákat nem veszélyezteti az MI, ez azonban úgy tűnik, mindössze néhány nap alatt meg is dőlt. Akkor még arról szólt a fáma, hogy a kreatív munkák nincsenek fenyegetve, a legújabb jelentések szerint azonban ennek épp az ellenkezője az igaz.

Nagyvilág

Már az eddig biztonságosnak gondolt szakmák is veszélybe kerültek, mi lehet ennek a vége?

kapcsolódó cikkeink