New Yorkban a találkozó alatt az utcán egy nagyobb tömeg tüntetett az Izraelben korábban végrehajtott igazságügyi reform miatt, amivel kapcsolatosan Biden elnök is kifejezte aggodalmait. A beszélgetés végén Netanjahu biztosította az amerikai elnököt, hogy Izrael elkötelezettsége továbbra is szilárd a demokrácia felé, amit a reform miatt jelenleg a bírálók erősen megkérdőjeleznek.

A beszélgetés elején szóba került az a kereskedelmi folyosó is, ami Indiát Európával hivatott összekötni Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok és Izrael közreműködésével. Izrael kulcsfontosságú helyen fekszik, ami fontos szereplővé teszi az együttműködésben, ez azonban nem sikerülhet, amíg nincs kiegyezés Szaúd-Arábiával.

Ebben a témában Biden kijelentette, hogy ha tíz évvel ezelőtt valaki Izrael és Szaúd-Arábia közötti béketárgyalásokról beszélt volna, az lett volna az első kérdése, hogy vajon mit ivott, most pedig újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek a két ország képviselői. Ez azonban nem is annyira egyszerű, mint ahogy az látszik. A szaúdiak ugyanis komoly követeléseket fogalmaztak meg, amelyeket Izrael nem tart elfogadhatónak.

Szaúd-Arábia atomot akar

Szaúd-Arábia az iráni atomprogrammal kapcsolatban azt fejezte ki, hogy lépést kell tartania a síita állammal, amihez viszont a királyságnak arra van szüksége, hogy ezt se az Egyesült Államok, se Izrael ne ellenezze, illetve ne akadályozza meg, ugyanis mindeddig sem Washington, sem Jeruzsálem nem támogatta törekvéseit.

A szaúdiak a palesztinok számára követelnek engedményeket, illetve a békéért cserébe azt kérik, hogy Izrael hagyja, hogy lakossági céllal urándúsításba kezdjenek. Netanjahu egyelőre nem foglalt állást a követelésekkel kapcsolatosan, a hivatalos narratíva most még kimerül abban, hogy az izraeli miniszterelnök tanulmányozza a lehetőségeket, hogy milyen megállapodás jöhet szóba, ami megfelel a szaúdi oldalnak, Izraelnek és az Egyesült Államoknak is, és utasította az izraeli oldal részéről tárgyalókat, hogy amíg ezt nem találják, addig függesszék fel az egyeztetéseket.

Ez némileg ellentétben áll Mohamed bin Szalmán koronaherceg nyilatkozataival, melyek szerint „közel” állnak ahhoz, hogy normalizálják a szaúdi kapcsolatokat Izraellel. A Wall Street Journal riportja szerint bin Szalmán azt is elmondta, hogy „mindennap egyre közelebb kerülünk” a megállapodáshoz.

A koronaherceg a Fox Newsnak is úgy nyilatkozott, hogy nemcsak az iráni atomprogram okoz számukra aggodalmat, hanem ugyanolyan aggályos, ha bármely ország atomfegyverre tesz szert. Azt ugyanis nem lehet használni, mert „aki atomfegyvert vet be, azonnal háborúban találja magát a világ többi részével”. Ennek ellenére kifejezte, hogy ha Irán atomfegyvert fejleszt, és ebben sikerrel jár, Szaúd-Arábiának ugyanezt kell tennie.

Ezzel kapcsolatban több nukleáris szakértő és számos amerikai politikus is erős ellenérzését fejezte ki, és izraeli parlamenti képviselők is figyelmeztették Netanjahut, hogy nagy hiba lenne engedményeket tenni a szaúdiak felé, akik több igényt fogalmaztak meg a palesztinokkal kapcsolatosan is. A Likud párt tizenkét képviselője nyílt levelet küldött Benjamin Netanjahunak pár órával azelőttre időzítve, hogy a miniszterelnök leült volna tárgyalni Biden elnökkel. A levélben, amelyet többek között Juli Edelstein, a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöke, és Danny Danon, Izrael korábbi ENSZ-nagykövete is aláírt, a képviselők kifejezik, hogy „a békét csak békéért cserébe vagyunk hajlandók elfogadni”, „nem lehet engedményeket tenni a haza rovására”.

Békekötéssel egy új Közel-Keletért?

Azt is kifejezték, hogy támogatják, ha Netanjahu kemény tárgyalópozíciót vesz fel az ENSZ-közgyűlésben is, a világ vezetőivel szemben, mivel „Izrael ragaszkodik a jogaihoz, függetlenül az arab nemzetekkel történő béketárgyalásoktól”.

Két nappal azután, hogy tárgyalt Joe Biden elnökkel, az izraeli miniszterelnök az ENSZ közgyűlése előtt is felszólalt. Az itt elmondott beszédében Netanjahu a figyelmeztetések és aggodalmak ellenére erősen a békekötés mellett foglalt állást. Többek között elmondta, hogy az iráni fenyegetés miatt több arab állammal is közösek az érdekeik, és azért sikerült többükkel a békekötés, mert megváltoztatták a megegyezés feltételeit.

Netanjahu szerint a szaúdi királysággal kötött béke egy teljesen új Közel-Keletet hozhat létre, az egész régióban elhozhatja a békét.

Az izraeli miniszterelnök közvetve utalt arra is, hogy a békéhez szükséges az is, hogy a palesztinok számára engedményeket tegyen a zsidó állam. Ez azonban nem működik addig, amíg Mahmúd Abbász palesztin vezető azt állítja, hogy Hitler nem volt antiszemita, és a palesztinok olyan terroristákat támogatnak anyagilag, és csinálnak belőlük hősöket, akik izraeli polgárokat gyilkolnak.

Netanjahu bírálta a közgyűlés tagjait azért, hogy retorzió nélkül tűrik, ahogy Irán elősegíti a terrorizmust a világ nagy részén, és folyamatosan megsérti a nukleáris programmal kapcsolatos megállapodást, a szankciókat viszont ennek ellenére nem vetették ki rájuk újra, annak ellenére sem, hogy iráni drónok fenyegetik a hazájukat védő ukránokat is, és külföldi polgárokat ejtenek túszul, hogy váltságdíj fejében engedjék szabadon őket. Nyolc évvel ezelőtt a nukleáris megállapodásban részt vevő országok kijelentették, hogy ha Irán megsérti a megegyezésben foglaltakat, azonnal szankciók lépnek életbe velük szemben, ám ez a mai napig nem történt meg. Az izraeli elnök viszont megígérte, hogy amíg ő Izrael miniszterelnöke, mindent megtesz, ami hatalmában áll, hogy megakadályozza, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson.

Végül pedig az elmarasztaló határozatokkal Izraelt folyamatosan támadó ENSZ-közgyűlés is megkapta a maga bírálatát, Netanjahu ugyanis elmondta, hogy az antiszemitizmus ellen mindenhol küzdeni kell, akárhol üsse is fel a fejét. „Akár a jobb, akár a bal oldalon, akár az egyetemek csarnokaiban vagy az ENSZ tárgyalótermeiben.”

A teljes cikk a Hetek aktuális számában olvasható el.

Nagyvilág

Megtépázott viszony – Netanjahu ellentmondásos amerikai útja

kapcsolódó cikkeink