Ferenc pápa nem sokkal ezelőtt Mongóliában járt, ami Kínára is nagyon nagy hatást gyakorolt, sokan szerettek volna ugyanis eljutni az egyházfőhöz. Kínában körülbelül tízmillióan vannak a katolikus vallás hívei. Az a személy azonban, aki vállalkozott a látogatásra, igen komoly retorzióra számíthatott, hiszen a kínai rezsimmel szemben gyakran hangoztatott kritika, hogy nem tartja tiszteletben a vallásszabadságot. Theresa Liu például nagyon szeretett volna elutazni a pápalátogatásra, de mint mondta, félt attól, hogy ez komoly bajba sodorhatja az államnál.
A hírek szerint két embert őrizetbe is vettek a kínai hatóságok, mert tömeges látogatást szerveztek Mongóliába Ferenc pápához. A pártállam azonban nem csak a katolikus vallásúakat üldözi, ugyanúgy nincsen biztonságban a Hszincsiangban élő ujgur muszlim kisebbség sem. Bár a Kínai Népköztársaság alkotmánya garantálja a vallásszabadságot, az alkotmány az országban „csak egy darab papír”.
Egyetlen kisebbség sincs biztonságban
Az Al Jazeera cikke emlékeztet: számtalan embert tartóztattak le azért, mert vallási viseletben volt vagy egyéb vallási jelképet hordott, a különböző fogolytáborokba pedig emberek ezreit hurcolták el. A régióban több ezer mecsetet pusztítottak el vagy rongáltak meg – tették hozzá. Tibetben a buddhizmus gyakorlását tiltják egyre gyakrabban, valamint egyre több vallási fesztivált szántanak be. A helyi iskolákat erővel bezáratták, sőt, a vádak szerint Peking azt szeretné elérni, hogy a tibetieket az iskolarendszeren keresztül beolvassza a többségi társadalomba.
Az ujgur és a tibeti kisebbségek esetében nem csak vallási hanem etnikai különbségek is felmerülnek, ám a 11 millió főt számláló muszlim huik közössége sincs biztonságban Kínában – ugyanúgy atrocitásokkal kénytelenek szembenézni nap mint nap. Tilos használniuk az arab írást, a mecseteiket pedig vagy lerombolták vagy pedig elkerítették, „felújításra hivatkozva”. A kínai keresztény közösségek is hasonló hatósági intézkedésekkel nézhetnek szembe. A kínai elnök nemrég maga utazott a nyugati Hszincsiang tartomány fővárosába, Ürümcsibe, hogy ott sürgesse a muszlim közösségek mielőbbi beolvasztását.
Több szakértő is úgy véli, hogy a kínai elnök sokkal határozottabban betagozná a kisebbségeket a párt alá és sokkal szigorúbb előírásokkal szabályozná őket. Emiatt például a kínai építészetbe „nem illő” vallási épületeket letarolják és újakat építenek a helyükre, emellett pedig a prédikációkat is monitorozni akarják.