Kim Dzsong Un állítólag abban a reményben utazott Oroszországba, hogy tüzérségi lövedékeket és páncéltörő rakétákat adjon el a Kremlnek, de mondani sem kell, az észak-koreai vezető többként utazott Oroszországba, mint fegyverkereskedő – kezdi a The Guardian.

A lap úgy értékeli, a diktátor ezen a héten tartott találkozója az orosz vezetővel egyértelmű jelzés arra, hogy a phenjani rezsim továbbra is érdekelt az űrben, annak ellenére – vagy talán éppen azért –, mert a közelmúltban nem sikerült katonai műholdakat pályára állítani. Mindenesetre a találkozó helyszíne, a Vosztocsnij űrközpont elég beszédes választás, hiszen a tárgyalások előtt a vezetők megtekintették az központ indító létesítményeit, ahol Kim tájékoztatást kapott az orosz űreszközök technikai részleteiről is.

Kétségek merültek fel ugyanakkor azzal kapcsolatban is, hogy vajon Oroszország hajlandó-e megosztani Észak-Koreával a fegyvertechnológiákra vonatkozó érzékeny információit, cserébe lőszerek korlátozott mennyiségéért, amelyekkel esetleg az Ukrajnában több mint 18 hónapja tartó harcok során felélt készleteket pótolnák.
Putyin azonban nem zárta ki, hogy segít a rezsimnek saját műholdak és rakéták indításában. „Pontosan ezért jöttünk ide” - mondta újságíróknak. „Észak-Korea vezetője nagy érdeklődést mutat az űr, a rakétatechnológia iránt, és megpróbálják fejleszteni az űrkutatást. Megmutatjuk az új objektumainkat” – fogalmazott.

A háborúja egymás karjaiba sodorja a szélsőséges államokat

A csúcstalálkozó alkalmat adott mindkét vezetőnek arra, hogy megmutassa, a háború, a szankciók és a széles körű nemzetközi elítélés ellenére is találnak szövetségeseket.

Kim látogatása egyben az Egyesült Államokkal való diplomáciai kapcsolatokhoz való lehetséges visszatérés elutasításaként is értelmezhető. A ballisztikus rakéták és nukleáris fegyverek fejlesztése, valamint az észak-koreai vezető nyelvhasználata, melyben a Kreml „szent harcára” utalt az ellene fellépő „hegemón erőkkel szemben” szintén távolabbra sodorták a későbbi békés tárgyalásoktól.

Történt mindez négy évvel a Donald Trumppal 2019-ben Hanoiban tartott csúcstalálkozóját követően. Az észak-koreai vezető szövetkezett „Washington nemezisével”, Moszkvával.

„Most tovább akarjuk fejleszteni a kapcsolatot” – nyilatkozta Kim az orosz televízióban sugárzott felvételek szerint.
A Kim-Putyin csúcstalálkozó korántsem csupán egy találkozó volt – vagy egy lehetőség a fegyverek és technológiák cseréjére –, sokkal inkább annak demonstrálása, hogy a két páriává vált államnak nagyobb szüksége van egymásra, mint valaha.

A nyugat aggódik

Bármi is lesz a tárgyalások kimenetele, Kim és Putyin érdekeinek közeledését a Nyugat komolyan veszi. Tekintve, hogy az észak-koreai vezető azt is kijelentette, a Moszkvával való kapcsolat mostantól külpolitikai prioritás országa számára.

Az Egyesült Államok annak ellenére, hogy a csúcstalálkozót Putyin kétségbeesett cselekedetének minősítette, egyúttal figyelmeztette is a diktátort:

„A világ egyetlen nemzetének, senkinek sem szabadna segítenie Vlagyimir Putyinnak ártatlan ukránok megölésében” – nyilatkozta a héten John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője. Ha az országok úgy döntenek, hogy fegyverszállítmányokat küldenek, az Egyesült Államok „megfelelően fog eljárni” – tette hozzá.

Japán, amely az elmúlt években már hozzászokott az észak-koreai „rakéta átrepülésekhez”, csatlakozott az elítélőkhöz: az új külügyminiszter, Yoko Kamikawa úgy fogalmazott, Japán „aggodalommal figyelte” az e heti oroszországi eseményeket.

Dél-Korea is „aggodalmának és sajnálatának” adott hangot a Putyin-Kim találkozó miatt, bár egyelőre senki számára sem világos, hogy sikerült-e megállapodniuk a fegyverkereskedelemről. Nem adtak ki ugyanis a csúcstalálkozót összegző nyilatkozatot.

„Bármilyen tudományos és technológiai együttműködés, amely hozzájárul a nukleáris fegyverek és rakéták fejlesztéséhez, beleértve a ballisztikus rakétatechnológiákat tartalmazó műholdas rendszereket is, ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival” – hangsúlyozta az újságíróknak Lim Soo-suk, a dél-koreai külügyminisztérium szóvivője.

Oroszország válaszul képmutatással vádolta meg Washingtont – amely fegyvereket szállít Ukrajnának. Oroszország amerikai nagykövete, Anatolij Antonov egy nyilatkozatban úgy fogalmazott: „Az Egyesült Államoknak nincs joga kioktatni minket arról, hogyan éljünk”.

Ez egy „hosszú és veszélyes” szövetség lehet

Miközben Kim a múlt hétvégén készült felszállni a páncélozott vonatra, a nemzetközi média azt találgatta, hogy Vlagyivosztokban találkozik Putyinnal, mielőtt visszafordulna, hogy megtegye a 20 órás utat vissza Phenjanba.
Két nappal a csúcstalálkozó után azonban Kim még mindig Oroszországban tartózkodik, pénteken pedig egy repülőgépipari létesítményt látogatott meg, ami további adatokat szolgáltatott látogatásának céljáról. Nem mellesleg, hogy ez mindössze a hetedik alkalom, hogy elhagyta Észak-Koreát, mióta 2011-ben vezetőjévé vált. Az orosz állami televízió tájékoztatása szerint Kim Vlagyivosztokba is elutazott volna, hogy megtekintse az orosz hadihajók bemutatóját, valamint meglátogasson egy egyetemet és más létesítményeket.

Kim alig több mint négy év alatt kétszer látogatott el Oroszországba. A következő találkozó várhatóan Phenjanban lesz, miután az orosz vezető „hálásan elfogadta” a kölcsönös látogatásra szóló meghívást.

Kim elmondása szerint találkozójuk „új szintre emelte” a kétoldalú kapcsolatokat. Majd hozzátette: reméli, hogy országaik kapcsolata továbbra is virágozni fog „a következő 100 évben”.

Nagyvilág

Rendkívül veszélyes szövetséget köthetett Putyin és Kim Dzsong Un

kapcsolódó cikkeink