,,Megírták nekem, hogy miről nem szabad beszélni, miről beszélhetek, de hogyan és mit kell mellőznöm” – így kommentálta a kormányfő Tusnádfürdőn azt a demarsot, amit a román kormány egy héttel korábban küldött el Orbán Viktornak. Az állami iratban azt tanácsolták, hogy a miniszterelnök ne beszéljen román érzékenységet sértő témákról, mint például a nem létező romániai közigazgatási egységekről.
,,Elgondolkoztam, hogy mire gondolhatnak asszem, hogy Erdélyre és Székelyföldre,de mi sohasem állítottuk, hogy ezek román területi egységek lennének”
– jelentette ki a miniszterelnök, ezt azonban a román kormány sem hagyta szó nélkül. A bukaresti nagykövetünket bekérették a román külügyminisztériumba – közölte a külügyminiszter.
Szijjártó Péter azt írta nem okozott túl nagy meglepetést, hogy bekérették a bukaresti nagykövetet. Szerinte a beszélgetés nyugodt és udvarias volt, amiben a korábbi demarsban megfogalmazott pontokat ismételték meg, csak már a beszéd utánra aktualizálva. A kormányfő a felvidéki magyarokat is bírálta, mert nincs önálló parlamenti képviseletük.
A szlovák kormány szerint ők nem elszakított országrész
,,Ez egy gyenge teljesítmény, szóval ennél azért többre van szükség, ha valaki a hazáért dolgozni akar az elszakított országrészben” – ezek voltak Orbán Viktor pontos szavai. A szlovák kormány elfogadhatatlannak nevezete, hogy Orbán Viktor elszakított országrészként beszélt róluk. Szerintük a későbbi Szlovákia, Magyarországgal együtt az Osztrák-Magyar Monarchia utódállama.
A kijelentés miatt a magyar nagykövetet is bekérették a szlovák külügyminisztériumba. Jeszenszky Géza szerint a történtek azt mutatják, hogy tovább nőtt Magyarország már amúgy is aggasztó elszigetelődése.
,,Bármit is tartalmazott a román üzenet, nem volt célszerű azon gúnyolódni. A határon túli magyar kisebbségek sorsa elválaszthatatlan a szomszédokkal fenntartott jó, mondhatnám baráti viszonytól. Alapvető, hogy a többségi nemzet erőforrásnak, és ne veszélyforrásnak tekintse az ott élő magyar kisebbségeket”
– fogalmazott Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter. A nagykövetek behívása rossz ómen–- ezt Szent-Iványi István mondta, aki szerint ugyanakkor jó jel, hogy Szlovákia és Románia is a helyzet normalizálására helyezi a hangsúlyt. A korábbi ellenzéki külpolitikai kabinetvezető szerint nem abban érdekeltek, hogy végleteikig kiélezzék a helyzetet, de figyelmeztetik a magyar felet, hogy ha ez huzamosabban előfordul, akkor az nagyon súlyos zavarokat tud okoznia két oldalú kapcsolatokban.
Egyebek közt megromolhatna a két ország gazdasági és kulturális kapcsolata – magyarázta az egykori nagykövet, aki úgy látja erre csak akkor lenne esély, ha Magyarország tovább feszítené a húrt, de szerinte ez a kormánynak nem célja.