Erdogan Azerbajdzsánból hazatérőben a repülőn nyilatkozott török újságíróknak.

Az MTI jelentése szerint Ankara a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban határozottan kitart álláspontja mellett, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg szerinte Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.

Az NTV török hírtelevízió szerdai beszámolója szerint a török államfő az interjúban rámutatott, hogy miközben június 4-én Isztambulban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalt, a svéd utcákon "terroristák" demonstráltak.

Erdogan közölte: jelen helyzetben nem állhatnak pozitívan a Svédország felvételéhez a katonai szövetségbe.

Az, hogy Svédországnak elvárásai vannak, nem jelenti azt, hogy Törökország meg is felel nekik - mutatott rá a török államfő, hozzátéve: ahhoz, hogy ezt megtegyék, mindenekelőtt a skandináv országnak kell teljesítenie a feladatát.

Erdogan hangsúlyozta: megmondta Stoltenbergnek, hogy Svédországnak "fel kell számolnia" a PKK ottani ténykedéseit. Ez nem az alkotmány vagy törvény dolga, "mire valók a rendvédelmi szervek?" - hangoztatta a török elnök, és arra szólította fel a svéd kormányt, hogy éljen a rendvédelmi szervek számára biztosított jogokkal.

Mindez azért is érdekes, mert még a magyar parlament sem ratifikálta a svéd NATO-csatlakozást. A Szabad Európa kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta: július elején szavazhatja meg a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozását - azaz még a vilniusi NATO-csúcs előtt.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozó július 11-én kezdődik. Korábban kormánytagok, így Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is arról nyilatkoztak - nyilván Törökországra utalva - , hogy nem mi leszünk az utolsók, akik megszavazzák a svédek NATO-csatlakozását.

Novák Katalin köztársasági elnök a 24.hunak adott interjújában elmondta, van, amikor eltér a véleménye a kormányétól, örült volna, ha a svéd NATO-csatlakozást már elfogadta volna a kormánytöbbség.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ATV kérdésére legutóbb úgy fogalmazott: ,,A parlamenti képviselőkön múlik”.

Ugyanakkor a kérdésünkre azt is elmondta a ratifikálás kapcsán: ,,Jó lett volna, ha ezt meg tudtuk volna tenni. Az ugyanis azt jelentette volna, hogy az elmúlt években svéd politikusok nem nyilatkoztak volna tiszteletlenül, és nem hordtak volna össze mindenfajta alaptalan vádakat Magyarországgal szemben”.

Ha ezek a ,,tisztességtelen svéd politikusi nyilatkozatok nem lettek volna, a parlament is könnyebben jutott volna át a szavazáson”.

,,Ezért a parlamenti képviselők majd mérlegelik, mikor jutnak el oda, hogy a kormány által javasolt ratifikációs szavazást napirendre tűzik" - jelentette ki.

Szijjártó Péter elárulta, hogy az új török külügyminiszter kollégájával mindezt vasárnap este megbeszélték. De azt, hogy mire jutottak, a konkrétumokat nem mondta el.

Nagyvilág

Erdogan nem támogatja a svéd NATO-csatlakozást a vilniusi csúcsig

kapcsolódó cikkeink