"Holnap, holnapután, vagy egy hét múlva indíthatjuk az offenzívát"

- mondta a BBC-nek Olekszij Danilon. Az ukrán védelmi miniszter szerint Ukrajna készen áll arra, hogy egy átfogó, nagy támadással visszafoglalja az orosz fennhatóság alá került területeket és ezt történelmi lehetőségnek nevezte. A frontvonalak jelenleg gyakorlatilag teljesen megmerevedtek, csupán párszáz métert tolódnak hol az egyik, hol a másik irányba.

Kis-Benedek József szakértő az ATV Híradójának arról beszélt, hogy szinte teljesen ellepte a lövészárkokat az esőzések következtében a víz Zaporizzsja környékén, így a rossz idő akadályozza az átfogó offenzíva indítását. Sőt a szakember úgy látja, hogy az ellentámadáshoz a háttér sem adott jelenleg.

"Én nem hiszek abba, mint amit több média hangoztatott, hogy majd egy nagy átfogó támadás indul, ahhoz több eszköz kellene. Nem ártana egy légierő-támogatás, ami pillanatnyilag ugye nincs meg. Az F16-osok valamikor ősszel talán hadra foghatók lehetnek, de az se biztos, hogy ukrán pilótákkal"

- nyilatkozta a biztonságpolitikai szakértő.

Nógrádi György pedig úgy fogalmazott az ATV Híradójának, hogy a front két vonalán a tartalékok ott vannak, de egyelőre ez egyik fél számára sem elegendő egy átütő, stratégiai győzelemhez. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy a védelmi miniszter brit közmédiának tett nyilatkozata tudatos félrevezetés az ukránok részéről. Hozzátette, mindkét fél folyamatosan hamis adatokat közöl a háborúról, aminek egyik oka a harci morál fenntartása.

"A [vasárnap] reggeli adatok szerint ennek a háborúnak 206-208 ezer orosz halottja van ukrán jelentés szerint, ez nyilvánvalóan erős túlzás, egy halottra általában három sebesült jut, ez azt jelentené, hogy az oroszoknak már több mint 600 ezer sebesültjük van, ez azt jelentené, hogy az orosz hadsereg nem létezik"

- hangsúlyozta Nógrádi. Azonban a béke biztosításához Ukrajnának a NATO tagjává kell válnia - ezt már Francis Fukuyama fejtegette a svájci Neue Zürcher Zeitung című lapnak. Az amerikai történész szerint csak ez tudná szavatolni, hogy egy esetleges békekötés tartós is legyen. Korábban a most százéves Henry Kissinger, az amerikai külpolitika élő legendája is tett hasonló kijelentést.

"Hadba álló országot nem vehet fel a NATO" - nyilatkozta Híradónknak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Szerinte akkor lehetne egyáltalán felvetni az ország belépését az Észak-Atlanti szerződésbe, ha visszaszerezné a fennhatóságot területei felett.

Mint mondta, a mostani orosz ellenőrzés alatt álló területek egy részét Ukrajna visszafoglalhatja, de szerinte az egészét nem. Kaiser úgy látja, hogy ahhoz az orosz haderőnek egy olyan szintű összeomlására lenne szükség, vagy egy rezsimváltásra Oroszországban, aminek jelenleg nem látni jelét.

A szakember hozzátette, mivel a finn NATO-csatlakozás is rendkívül elhúzódott a törökök és a magyarok miatt, a svéd pedig még most is függőben van, az ukrán csatlakozást valószínűleg nem csak két NATO-tagország blokkolná.

Nagyvilág

Az ukránok szerint pillanatokon belül megkezdődhet az offenzíva, a szakemberek ebben kételkednek

kapcsolódó cikkeink