Állítását alátámasztandó Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Lech Walesa volt lengyel elnök Moszkva legyőzését sürgető nyilatkozataira hivatkozott.

Kifogásolta, hogy miközben Oroszország és személy szerint ő is az ukrajnai konfliktus lezárására törekszik, a Nyugat részéről senki sem próbálja meggyőzni Kijevet arról, hogy térjen vissza a tárgyalásokhoz, ehelyett inkább Moszkva stratégiai vereségének fontosságáról beszélnek.

Azzal kapcsolatban, hogy mikor fog véget érni a háború, így fogalmazott:

"Itt nem az időtényező számít, hanem az érdemlegesség tényezője, azoknak az eredményeknek a minőségi tényezője, amit a népünknek, azoknak az embereknek nyújtunk, akik az orosz kultúra részei akarnak maradni, és akiket a kijevi junta a Nyugat bátorításával évek óta megfoszt mindentől, ami orosz" - magyarázta Lavrov.

A történések fő okát az amerikai kizárólagosságtudatban nevezte meg, amelynek jegyében az Egyesült Államok mindenki mást, beleértve az Európai Uniót is, maga mögé utasít. Azt hangoztatta, hogy "az egész NATO", noha tagadja, hogy a fegyverszállításon felül részese lenne a konfliktusnak, valójában harcol Oroszország ellen. Szakemberekre hivatkozva rámutatott, hogy a bonyolultabb fegyverendszerek kezelésére lehetetlen rövid időn belül katonai személyzetet kiképezni, ezért ezt a feladatot zsoldosoknak beállított "szabadságolt" nyugati katonai szakértők fogják ellátni.

Szergej Lavrov megfogalmazása szerint Oroszország a "geopolitikai csata epicentrumába" került. Hangsúlyozta, hogy minél nagyobb az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek hatótávolsága, annál messzebbre kell eltávolítani őket Oroszország határától.

A miniszter szerint az amerikaiak közvetlen részesei voltak az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának. "Beismerő vallomásnak" nevezte Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkárnak ezzel kapcsolatban a washingtoni szenátusban tett nyilatkozatát.

Úgy vélekedett, hogy Ukrajna után Moldova lehet a következő "ellen-Oroszország"-projekt, amelynek román állampolgárságú elnöke Romániával való egyesülést és NATO-csatlakozást akar, és a Nyugat Georgiát is Moszkva ellenségévé akarja tenni.

Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország megerősödve, jobb védelmi képességekkel fog kikerülni a konfliktusból. Azt is hangoztatta, hogy noha hivatalos szövetség nincs Moszkva és Peking között, a kétoldalú kapcsolatok minőségének szintje ennél magasabb, és nincsenek korlátai.

Nagyvilág

Megkérdezték Putyin jobbkezét, mikor ér véget a háború Ukrajnában

kapcsolódó cikkeink