Aszódi Attila szerint jóval nagyobb most egy jelentős eszkaláció esélye Ukrajnában, mint a háború kezdetén, és a fő kérdés, hogy hogyan lehet Oroszország számára egy olyan kiutat mutatni, amivel lezárható a háború, amely egyébként akár még évekig is eltarthat. Szerinte az biztosnak tűnik, hogy nagyon hosszú időn keresztül szankciók lesznek, ezek mértéke és időtartama határozza meg az említett kiutat.

Ami a lehetséges eszkalációt illeti, Aszódi Attila hangsúlyozta:

egy harmadik világháborúnak, nagy kiterjedésű atomháborúnak nem lenne nyertese, egy totális atomháború esélye nagyon kicsi. Ám taktikai atomfegyver bevetésének komoly fontolóra vétele orosz részről már 1-10 százalék közötti szerinte.

Taktikai atomfegyvernek 0,1 és 100 kilotonna közötti atomfegyvereket nevezünk – tette hozzá Aszódi Attila, aki összehasonlításképpen azt is elmondta: Hirosimában az amerikaiak 15 kilotonnás atombombát vetettek be a civil lakosság ellen. A Hirosimában és Nagaszakiban bevezett atombombát az amerikaiak magasan robbantották fel, hogy fokozzák a pusztító erőt. Ha most harctéri céllal vetnék be az oroszok, akkor valószínűleg a földfelszín közelében tennék. Néhány km-en belül hatalmas rombolást okozna, 10 km-es nagyságrendben hosszú távon is éreztetné a hatását. Egy kelet-ukrajnai taktikai atomtámadás esetén Magyarországon finom műszerekkel mérhető lenne a hatás, gyakorlatban kevésbé valószínű, hogy súlyos következményei lennének.

Aszódi Attila hangsúlyozta:

az orosz taktikai atomfegyver-állomány nagyobb, mint a NATO Európában tárolt taktikai atomfegyvereinek mennyisége. Az is elhangzott, hogy 1987 után jelentős leszerelés valósult meg az atomfegyverek területén, az ezt követő időszakban atomfegyverekből nukleáris üzemanyag készült.

Ami az oroszok célkeresztjébe került ukrajnai atomerőművek helyzetét illeti, Aszódi Attila szerint Csernobilban egyértelműen javult a helyzet, ám a zaporozsjei atomerőműben a helyzet továbbra is zavaros.

Nagyvilág

Atomháborúba torkollhat-e az ukrajnai konfliktus?

kapcsolódó cikkeink