Európában a hatóságok hónapok óta próbálnak megbirkózni a második világháború óta látott legnagyobb menekültáradattal. Elsősorban szíriaiak, illetve afgánok jönnek a kontinensre. Az embercsempészet virágzásnak indult, a kétségbeesett migránsok rengeteg pénzt fizetnek azért, hogy életüket kockáztatva Törökországon és Görögországon át elérjék az úti céljukat, de úgy tűnik, nem mindenki érzi jól magát itt.

Sokan csak meglehetősen későn jöttek rá, hogy a csempészek által lefestett élet a nagy házakról, a jövedelmező munkahelyekről, és a hangulatos európai életről, csupán hazugság.

(Forrás: reuters)

Egyelőre alacsony, de egyre nő azoknak a száma, akik úgy döntenek, visszatérnek a hazájukba, ahol háború dúl, a gazdasági helyzet pedig szinte soha nem látott mélyponton van. A túlzsúfolt menekülttáborok, a munkahelyek hiánya, és a növekvő menekültellenes hangulat miatt azonban kiábrándultak Európából.

Miután óriási kockázatot vállalva két hónap alatt eljutott egy németországi befogadó központba, a 26 éves Mohammed Asif úgy döntött, inkább lemond élete álmáról, az európai menedékjogról, és visszatér Afganisztánba. „Azt hittem, Európában kényelmes életem lesz, de csak ellenségeskedés és fájdalom várt” – mondta Asif, aki diplomás közgazdász, és egy embercsempész segítségével jutott el Németországba.

„Iránból Törökországba átmenni volt a legveszélyesebb” – idézte fel Asif.

„Volt egy túlsúlyos afgán fiú a csoportunkban, aki nehezen tudott haladni a hegyekben. Az embercsempész nagyon kegyetlen volt: belerúgott, mire a fiú legurult a sziklákon. Soha nem találtuk meg a holttestét.”

A nehézségek után azonban nem találta meg azt az életet, amire vágyott „A menekülttáborok olyanok, mint egy rémálom, és az európaiak folyamatosan megaláznak minket, mert attól félnek, hogy tönkretesszük az országukat és a kultúrájukat” – nyilatkozott a férfi már otthon, Kabulban.

A múlt hónapban először indítottak különgépet Németországból Afganisztánba, amellyel 135 kiábrándult menekültet vittek vissza a hazájába, de valószínűleg még számos ilyen járat lesz. Az utakat Kabul, Berlin és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) fizeti és szervezi.

Afganisztán hazavár

A legfrissebb felmérések szerint körülbelül 1,25 millió menekültkérő özönlött Európába 2015-ben, ami kétszer annyi, mint az azt megelőző évben. Többségük a háború és a szegénység elől menekült el Szíriából, Afganisztánból, Irakból és más közel-keleti országokból, illetve Észak-Afrikából.

(Forrás: reuters)

A legtöbben, közel 363 ezren Szíriából jöttek, a második legnagyobb csoport, 178 ezer fő pedig Afganisztánból. Csak a töredékük, eddig nagyjából ezren kérték, hogy vigyék vissza őket az IOM szerint. Az afgán hatóságok próbálják meggyőzni az állampolgárokat, hogy lesz jövőjük az országban, annak ellenére, hogy a folyamatos háború és a romló gazdasági helyzet pesszimizmusra ad okot.

Azokat, akik visszatértek a különgépeken, már a reptéren egy üdvözlőbizottság fogadta. „Üdv itthon. Afganisztánnak szüksége van rád”

– írták egy táblára.

„Másodosztályú menekültek”

A 24 éves Abdul Ghafoor 7500 dollárt, vagyis több, mint kétmillió forintot fizetett egy csempésznek azért, hogy Európába vigye, de miután három hónapot Frankfurtban töltött, úgy döntött, hazamegy. „A menekülttáborok élhetetlenek voltak, a WC-k mocskosak, és minden étkezés csak vajból és lekvárból állt” – mondta Ghafoor.

„Úgy kezeltek minket, mintha másodosztályú menekültek lennénk a szírekhez képest, akik sokkal több lehetőséget kaptak, mint mi. Pedig az afgánok is legalább annyit érdemelnének, mint a szíriaiak”

– hangsúlyozta.

(Forrás: reuters)

Gazwan Abdulhasen Abdulla hét hónap után hagyott fel az európai élet álomképével. Mint mondta, honvágya lett, és alig várta, hogy újra a feleségével és a négy kisgyermekével legyen Bászrában. Önként adta fel a menekültstátuszát, amikor felszállt a Bagdadba tartó repülőre. Az útért 325 dollárt fizetett, ami töredéke annak, amit az embercsempész kért azért, hogy gyalog, busszal, és hajóval, Törökországon és Ausztrián keresztül elvigye Németországba.

A szíriai Abed négy hónap után adta fel a németországi életét, és visszatért Libanonba. Mint mondta, sokkal nehezebb volt az élete Németországban, mint várta, és depressziós lett, amikor rájött, hogy a felesége és a lánya nem csatlakozhat hozzá. „Nagyon hiányzik a családom” – mondta. „Inkább kockáztatom, hogy velük halok meg, mint hogy nélkülük éljek Németországban.”

Három hónap alatt 1500-an mentek haza

Sokan azért hagyják ott Németországot, mert a kormány attól tartva, hogy megnégyszereződhet a bevándorlók száma, átmenetileg leállította a migránsok családjának az országba szállítást. Amikor az emberek rájönnek, hogy a bonyolult procedúra akár évekig is elhúzódhat, inkább hazamennek.

(Forrás: reuters)

A berlini iraki nagykövetség több mint 1500 egyirányú utazásra jogosító dokumentumot állított ki az elmúlt három hónapban azoknak a menekülteknek, akik úgy döntöttek, hogy otthagyják Németországot.

„Hétről hétre növekszik azoknak a száma, akik haza akarnak menni” – mondta az egyik segítő.

„Azt hiszik, hogy itt meleg fogadtatásban részesülnek, nagy házakat, és sok pénzt kapnak. Bár próbáljuk meggyőzni őket, hogy maradjanak otthon, mert a németországi élet nem olyan könnyű, mint gondolják, eddig még senki nem hitte el. Saját maguknak kell látniuk, hogy milyen nehéz itt.”

Nagyvilág

Menekültek, akik otthagyták Németországot