“Számvetés európai uniós tagságunk huszadik évfordulóján” alcímmel tette közzé gondolatait Bóka János a Magyar Nemzetben. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter azt írja “hazánk húsz évvel ezelőtt, 2004. május 1-jén, kilenc másik európai országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz. Európai uniós tagságunkat nemzeti konszenzuson alapuló történelmi sikerként éltük meg akkor. Olyan döntésnek, amelynek nem volt és ma sincsen alternatívája” – szögezi le.
Európaiságunk mára magyar identitásunk szerves és elválaszthatatlan része: csak magyarként lehetünk európaiak, és magyarként csak az európai nemzetek közösségében találhatunk otthonra. Mi, magyarok, ezer éve Európához tartozunk – jelenti ki, azt hangsúlyozva:
“uniós tagságunkkal nem a frissen kivívott nemzeti önrendelkezésünket és függetlenségünket kívántuk feladni. Nem a nemzetállamok meghaladása, hanem azok megerősítése volt a célkitűzésünk: erős és szuverén nemzetállamok erős Európája”.
A miniszter emlékeztet: Magyarország a világ egyik legnagyobb egységes piacának részévé vált. Ez hozzásegített bennünket ahhoz, hogy hazánk – a gazdasági növekedést tekintve – az Európai Unió egyik éllovasává váljon. Ma már a magyar polgárok szabadon utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak bármelyik uniós tagállamban.
A határok átjárhatósága a kárpát-medencei magyarság kapcsolattartását is megkönnyítette – teszi hozzá.
De a miniszter szerint a jeles évforduló dacára ünnepi közhelyek helyett őszinte számvetést kell végezni. És e szerint – mint írja – “az Európai Unió ma kihívások és válságok sorával küzd, és ezekre a mögöttünk álló öt éves intézményi ciklusban sorra elhibázott válaszokat adott”.
Az Európai Uniónak mindenek előtt Európa békéjét és biztonságát kell szavatolnia. Ez volt az alapító atyák eredeti szándéka, és ezt várják ma is az európaiak – emlékeztetett, azt hangsúlyozva: meg kell erősítenünk az európai biztonság- és védelempolitikát, de mindenképpen el kell kerülnünk, hogy Európa belesodródjon egy háborúba.
De azt is szó teszi, hogy az EU folyamatosan veszít gazdasági versenyképességéből. “Ezt a folyamatot vissza kell fordítanunk: az EU-nak új versenyképességi paktumot kell kötnie az európai polgárokkal és gazdasági szereplőkkel” – írja Bóka János.
A migrációs válság kapcsán kijelenti: Európa 2015 óta folyamatos migrációs válságban van, “és nem tudja, vagy nem akarja megvédeni külső határait. Új megközelítésre van szükség: nekünk kell eldöntenünk, kikkel akarunk együtt élni és ki léphet be az Európai Unióba” – szögezi le a kormányzati álláspontnak megfelelően.
Az európai mezőgazdaságról azt írja: az azelhibázott zöld átmenet és ukrán piacnyitás miatt válságban van. Ezen a területen azonnali intézkedésre van szükség Bóka János szerint. Az európai mezőgazdaságnak biztosítania kell Európa élelmiszer-ellátását, az európai gazdák tisztességes megélhetését és a vidék megtartó erejét – teszi hozzá.
“Válságjelenség a véleményhegemónia”
Európa csak a sokféleségben egyesülhet. Európai uniós tagságunk nem egyformaságra, hanem együttműködésre kötelez bennünket. Az EU-ban ma tapasztalható véleményhegemónia is válságjelenség.
– szögezi le Bóka János, aki szerint Európa ellenségei azok, akik a politikai vitákat elfojtják, az eltérő álláspontot képviselő tagállamokat pedig politikai és pénzügyi nyomásgyakorlással igyekeznek igazodásra bírni.
A kérdés, hogy milyen Európát akarunk?
Az Európai Unió ígérete továbbra is lehetőség: “lehetséges, hogy együtt erősebbek legyünk, mint külön-külön, és együtt is megmaradhassunk annak, akik vagyunk. Húsz évvel a csatlakozásunk után a kérdés nem az, hogy Európát választjuk-e. A kérdés az, milyen Európát akarunk”.
E ponton az európai uniós ügyekért felelős miniszter azt hangoztatja, ami a miniszterelnök, a Fidesz, illetve a kormány kampánynondata: Európában változásra van szükség, de ez a változás nem fog magától bekövetkezni. Ezt a változást nekünk kell elhozni. A magyar és az európai választóknak hallatniuk kell a hangjukat – fogalmaz.
Fontos szerep jön: a soros EU-elnökség
Hazánkra az európai parlamenti választásokat követően fontos szerep hárul. Magyarország az EU Tanácsának soros elnökeként, 2024. július 1-je és december 31-e között, közös válaszokat keres majd az EU előtt álló történelmi kihívásokra – emeli ki Bóka János, azt hangsúlyozva: Magyarország elnökségének sikere egész Európa sikere lesz.
“Kibővített párbeszéd” lesz a jogállamiságról
Az Általános Ügyek Tanácsának informális ülésén a jogállamiság az Európai Unióban és a bővítési folyamatban volt napirenden tegnap Brüsszelben.
A magyar EU elnökség alatt kerül majd először megrendezésre -az Általános Ügyek Tanácsának keretében – a EU-tagjelölt országok önkéntes részvételével egy kibővített jogállamisági párbeszéd.
Tegyük hozzá, ez azért is érdekes, mert Magyaroszággal szemben folyik a jogállamisági mechanizmus eljárás, amit Ursula von der Leyen jelentett be 2022 áprilisában a magyar parlamenti választás után néhány nappal – ezért az EU-s források egy részét is visszatartják.
Bóka János a keddi brüsszeli tanácskozás után azt is kiemelte, hogy a magyar elnökség alatt a versenyképesség és a bővítési politika hatása az uniós szakpolitikákra kiemelt figyelmet kap majd a Magyarország által elnökölt tanácsüléseken.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)