Mayer András, a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet ügyvezetője felidézte: 1968-ban született az a bécsi egyezmény, amely többek között az európai országok közlekedési szabályrendszerét egységesítette. Ehhez Magyarország később csatlakozott, és ez alapján elindult egy új közlekedési jogszabály készítése, ez a KRESZ, ami 1976. január 1-jén lépett hatályba. Mint mondta, azóta már több változat is készült, és most már egy jó ideje tudni, hogy hozzá kell nyúlni a KRESZ-hez. A szakember ugyanakkor a Pénzcentrumnak megjegyezte: az alapszabályok lényegében nem változnak, hiszen azokat a bécsi egyezmény rögzíti – szemlézte az Infostart.
„A szemléletében gondoljuk a változtatást. Olyan struktúrába alakítani, hogy könnyebben értelmezhető legyen, hiszen a könnyebb értelmezhetőség a szabálykövetés alapja” – tette hozzá.
Pető Attila, a Kreszprofesszor néven ismert közlekedési szakember is részt vett az egyeztetéseken. Ő azt mondta, régi igény, hogy egy, a mai kornak megfelelő, modern, viszonylag rövid, de mégis információkkal teli jogszabály íródjon, amiből az emberek tudnak közlekedni, a tanárok pedig tanítani. Közölte azt is, hogy a szakmai egyeztetések még eléggé az elején tartanak, tehát egyhamar nem születik meg a végleges módosítási javaslat. „Cipelünk magunkkal olyan jogszabályt, aminek ma már semmi értelme” – mondta, hozzátéve, hogy mindenkiben megfogalmazódott az egyszerűsítés igénye.
Kitért arra is, hogy bár a bírságtételek a közelmúltban körülbelül 50 százalékkal emelkedtek, „de még mindig megmosolyogtatóak.” Ha valaki az autópályán 130 helyett 230-cal megy, kap 300 ezer forint bírságot, de ez nem nagyon fogja visszafogni azokat, akik több tízmilliós autót hajtanak.