Göncz Árpád, 1990-2000

A rendszerváltás utáni első államfő, Göncz Árpád volt eddig az egyetlen, aki parlamenti képviselőből lett köztársasági elnök. Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de az 1963-as amnesztiával kiszabadulhatott a börtönből. Irodalmi tevékenysége széles körű volt, ő fordította magyarra Tolkien A Gyűrűk Ura című regényét is.

Köztársasági elnökként is megtartotta a BKV bérletét, egy TV-műsorban a riporter kérésére meg is mutatta az igazolványt. Lánya, Göncz Kinga a Gyurcsány-kormány külügyminisztere volt.

Mádl Ferenc, 2000-2005

Hatan voltak testvérek, szűkös anyagi körülményeik ellenére szüleik segítségével valamennyien egyetemet végeztek. A jogász végzettségű Mádl Ferenc húsz szakkönyvet és több mint kétszáz tanulmányt publikált magyarul és idegen nyelveken.

A napokban ismét felmerült a neve: Magyar Péter, a kegyelmi botrányba belebukott Varga Judit korábbi férje ugyanis elmondta: egyik nagyanyja Mádl Teréz, Mádl Ferenc testvére.

Sólyom László, 2005-2010

A szintén jogász végzettségű Sólyom László gimnáziumi és egyetemi tanulmányai mellett zeneiskolába is járt zongora szakon, a kimerítő gyakorlás miatt azonban ínhüvelygyulladást kapott, ezért zongoraművészi ambíciójáról kénytelen volt lemondani.

Sólyom Lászlót a Védegylet nevű civil szervezet ajánlására jelölte köztársasági elnöknek a Fidesz és az MDF. Sólyom később azt nyilatkozta, éppen autót vezetett, amikor Orbán Viktor hívta azzal, hogy a Fidesz őt jelöli elnöknek. Az MSZP Szili Katalint jelölte a posztra, az első két fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a képviselők kétharmadának támogatását. A harmadik fordulóban Sólyom három szavazattal többet kapott, mint Szili – akit a kormánypárt SZDSZ nem támogatott –, így az ellenzék jelöltje lett a köztársasági elnök, amire sem előzőleg, sem azóta nem volt példa.

Elnöki szolgálata után egyre kritikusabbá vált az Orbán-kormányokkal, 2016-ban például az oktatáspolitikáról azt mondta: „a rezsim fő jellemzője az erőszakosság, a központosítás, a kíméletlenség, ezzel a szükséges reformokat is teljesen félreviszik”.

Schmitt Pál 2010-2012

Orbán Viktor a bolgár tengerpartról írt levélben ajánlotta a Fidesz frakció figyelmébe Schmitt Pált államfőjelöltnek. Schmitt – csapatban – az 1968-as és az 1972-es olimpiák aranyérmes párbajtőrvívója. 1983-ban miniszterhelyettesi rangban a sportot irányító Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese lett.

Felesége és három lánya a Tévétorna című műsorban váltak országosan ismertté az 1970-es években.

A rendszerváltás után diplomataként dolgozott, 1993 és 1997 között madridi nagykövet volt, majd a Horn Gyula vezetett kormány Svájcba akkreditálta. 2002-ben függetlenként, a Fidesz és az MDF támogatásával Demszky Gábor kihívója volt a főpolgármesteri választásokon, de nem tudott nyerni. A Margit-szigeten rendezett kampányzáró rendezvényén Balázs Fecó is fellépett, ennek keretében egy dalt Schmitt Pál is elzongorázott a többezres tömeg előtt.

Korai távozását, bukását, plágiumügye okozta: 2012 januárjában a HVG írta mg, hogy Schmitt 1992-es doktori disszertációja túlnyomórészt más szerzők műveinek szinte szó szerinti fordítása. Schmitt Pál a botrány kirobbanása után 82 nappal mondott le.

Áder János 2012-2022

Áder a Fideszben eleinte különösen Kövér Lászlóval volt jóban, de hamarosan elnyerte Orbán bizalmát is. Kapcsolatuk a 2006-os választási vereség után romlott meg. A két elvesztett választást követően Áder állítólag több jobboldali vezető értelmiségivel arról konzultált, hogy Orbánnal nem lehet választást nyerni. „Ezután valósággal kinyírták a párton belül, a Magyar Nemzet mint árulóról írt róla” – mondta egy interjúban Fodor Gábor, aki szerint az idegen nyelveket nem beszélő Ádert Brüsszelbe száműzték EP-képviselőnek.

Később rendeződött a kapcsolat, Orbán 2012-ben így beszélt Áderről: „Áder a főnök. Az egyetem alatt együtt melóztunk mindenfajta istállókban, meg csirkéket pakoltunk, hogy legyen pénzünk. Ő volt a munkafőnök, a brigadéros. És aki a brigadéros, az élete végéig a főnök.”
Áder elnökként többször is meghívta és vendégül látta a Sándor-palotában a gimnáziumi osztálytársait.

Novák Katalin 2022-2024

Ő lett a legfiatalabb elnök, nőként pedig az első ezen a poszton. Novák kezdeményezésére módosították a „Köztársasági Elnöki Hivatal” megnevezést „Sándor-palotára”. Tavaly nyáron ő is átúszta a Balatont. Az ő elnöksége alatt látogatott Magyarországra Ferenc pápa, és a 2023-as Befolyáslista alapján ő volt Magyarország 10. legbefolyásosabb személye, a Forbes 2021-es listája szerint pedig a nőknél a közéleti kategória első helyén szerepelt

A kegyelemi botrány kirobbanása után nyolc nappal jelentette be lemondását.

Itthon

Schmitt Pál a zongoránál, Áder az istállóban: 28 érdekesség a rendszerváltás utáni államfők életéből

kapcsolódó cikkeink