A sarkvidéki jegesmedvék általában gyűrűsfókákkal táplálkoznak, amelyeket a nyílt tengeri jégtáblákon fognak el. Ahogy a jég tűnik el a felmelegedő világban, úgy egyre több jegesmedve kényszerül több időt tölteni a parton és madártojásokat, bogyókat és füveket fogyasztani. A szárazföldön azonban az állatok gyorsan fogynak, ami növeli az elpusztulás kockázatát.
A jegesmedve vált az Északi-sarkvidéken az éghajlatváltozás növekvő fenyegetésének példaképévé, de a fajra gyakorolt hatások valósága bonyolult – írja a BBC.
A portál felidézte, hogy a medvék száma az 1980-as évekig jelentősen csökkent, ami főként fenntarthatatlan vadászat miatt következett be. A nagyobb jogi védelemnek köszönhetően a jegesmedvék száma nőtt az elmúlt időszakban, most viszont a globális felmelegedés hatalmas veszélyt jelent számukra. Ez azért van, mert a befagyott sarkvidéki tengerek kulcsfontosságúak a túlélésükhöz, ugyanis ez számukra egy platform a gyűrűs fókák vadászatára.
A melegebb hónapokban azonban az Északi-sarkvidék számos része egyre inkább jégmentes. Nyugat Manitobában például a jégmentes időszak 1979 és 2015 között három héttel nőtt. A kutatók egy tanulmány keretein belül itt három éven át követték 20 jegesmedve tevékenységét a nyári hónapokban annak érdekében, hogy megértsék, hogyan élik túl az állatok a jég eltűnését.
A vérminták vétele és a medvék mérlegelése mellett az állatokra GPS-szel felszerelt videokamerás nyakörvet szereltek, ami lehetővé tette a tudósok számára, hogy rögzítsék az állat mozgását, tevékenységét és azt, hogy mit ettek.
A jégmentes nyári hónapokban a medvék különböző stratégiákat alkalmaztak a túlélés érdekében, egyesek alapvetően pihentek és energiát takarítottak meg, a többség azonban megpróbált növényeken és bogyókon élni, vagy pedig úszva próbált meg élelmet találni. Mindkét módszer kudarcot vallott, a vizsgálatban részt vevő 20 medve közül 19 veszített testtömegéből, egyes egyedek akár 11%-kot is. A tudósok szerint az állatok átlagosan napi egy kilogrammot veszítettek a testsúlyukból.
„Függetlenül attól, hogy melyik stratégiát próbálták alkalmazni, egyik megközelítésnek sem volt valódi előnye abban a tekintetben, hogy meg tudták volna hosszabbítani a szárazföldön való túlélés időtartamát” – mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. Anthony Pagano, az alaszkai US Geological Survey munkatársa.
„A jegesmedvék nem fehér kabátot viselő grizzlymedvék” – mondta Charles Robbins társszerző a Washington Állami Egyetem Medve Központjából. „Nagyon-nagyon mások” – tette hozzá.
A három medve közül kettő, amelyik vízre szállt, elhullott állatok tetemeit találta meg, de csak rövid ideig tudott enni, mivel túlságosan elfáradt az erőfeszítéstől. „Az egyik felnőtt nőstény talált egy döglött beluga bálnát, harapott belőle néhányat, de leginkább bójaként használta, hogy megpihenjen rajta” – mondta Dr. Pagano a BBC Newsnak.
„Ez valóban azt sugallja számunkra, hogy ezek a medvék nem tudnak egyszerre enni és úszni”.
A tanulmány egyik érdekes megállapítása az volt, hogy egy medve 32 kg-ot hízott. A kutatók úgy vélik, hogy ez az egyed az ideje nagy részét pihenéssel és ereje megőrzésével töltötte, majd szerencsésen belebotlott egy állati tetembe.
A korábbi kutatások azokat a kihívásokat is felvázolták, amelyek az éghajlat jelent a következő évtizedekben, ugyanis ez fontos kérdéseket vet fel a fajok alkalmazkodási képességével kapcsolatban.
Más kutatók azt mondják, hogy az éghajlatváltozás hatásai a jegedmedvékre eltérőek lehetnek a helytől függően. „Valószínűleg a jegesmedvék eltűnnek azokról a területekről, ahol a jövőben eltűnik a tengeri jég, de nehéz megmondani, hogy pontosan mikor” – mondta Jon Aars, a Norvék Sarki Intézet munkatársa. Szerinte bizonyos területeken sok évtized múlva is jó feltételek lesznek a medvék számára.
Az atv.hu arról is írt, hogy van okunk aggódni az éghajlatváltozás miatt, de a legsúlyosabb hatásait enyhíthetjük. Az emberi tevékenység hatására a Föld hőmérséklete emelkedik, aminek követkeményeként intenzívebb hőhullámok várhatók és a tengerszint emelkedése. A tudósok szerint a következő évtizedekben várhatóan romlani fog a helyzet, azonban sürgős intézkedésekkel korlátozhatóak az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásai.