Szeptember óta az volt a jellemző, hogy a nyugdíjas fogyasztóiár-index rendre alacsonyabb volt az összesített fogyasztóiár-indexnél. Nos, januárban ez most megváltozott – előbbi mindössze 3,9 százalékra tudott csökkenni, szemben az összesített árindex már említett 3,8 százalékával (5,3% → 3,9%).

Amennyiben a lakosság különböző rétegeit külön-külön vizsgáljuk, úgy elmondhatjuk, hogy
• az alacsony jövedelmű háztartások esetében 5,1 százalékról 3,7 százalékra
• a közepes jövedelmű háztartások esetében 5,2 százalékról 3,4 százalékra,
• a három és több gyerekes háztartások esetében 5,3 százalékról 3,7 százalékra,
• míg a magas jövedelmű háztartások esetében 6,5 százalékról 4,7 százalékra mérséklődött a fogyasztóiár-index.

Mire futotta a januári nyugdíjból?

A KSH adatai szerint 2023 decemberében 217 634 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj. A számítások során mi is ezt, pontosabban ennek 6 százalékkal növelt összegét, azaz 230 692 forintot vettünk alapul – ebből kiindulva néztük meg, hogy a januári árakkal számolva hány darabot/kilót/litert tudott egy átlagos nyugdíjas megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.

Zsemléből januárban 3 495 darabot vásárolhattunk volna, szemben a decemberi 3 203 darabbal. Ugyanakkor a tojás darabára változatlanul 75 forint volt, akárcsak a korábbi hónapokban. Az emelésnek köszönhetően persze ebből a termékből is többet vihettünk volna haza most, mint tavaly decemberben (2 862 → 3 076 db).

Tovább csökkent a 2,8 százalékos pasztőrözött tej átlagára (460 → 457 forint), így ebből 505 litert vihettünk volna haza a decemberi 467 liter helyett.

A párizsi ára azonban emelkedett, a decemberi 2 700 forinttal szemben januárban már átlagosan 2 720 forintot kértek el kilójáért. A nyugdíjemelésnek köszönhetően azonban még így is lényegesen többet, 79 kiló helyett 85 kilót tudtunk volna megvásárolni ebből a termékből.

A kései burgonya átlagára változatlanul 398 forint volt, ugyanakkor 476 átlagáron már megjelent a piacon a korai burgonya is. Mi most a kettő átlagával, tehát 437 forinttal számoltunk – így 528 kilót vihettünk volna ezekből haza, míg decemberben még 539 kilót.

Az alma kilónkénti átlagára azonban tovább csökkent (512 → 509 forint), így ebből 453 kilót vásárolhattunk volna a decemberi 419 kiló helyett.

Folytatódott a liszt átlagárának csökkenése is – a decemberi 183 forint helyett már csak 179 forintot kértek el ezért a termékért, melyből így 1 173 kiló helyett most már 1 289 forintra futotta volna az átlagos öregségi nyugdíjból.

Még nagyobb áresés volt megfigyelhető a kristálycukor esetében (398 → 388 forint/kg), melyből így 539 kiló helyett már 595-öt vásárolhattunk volna.

A sertéscomb átlagára azonban emelkedett (1 870 → 1 890 forint/kg), ennek ellenére ebből a termékből is többet vihettünk volna haza januárban, mint decemberben (115 → 122 kiló).

Végezetül a bontott csirke kilónkénti átlagára is nőtt (1 330 → 1 370 forint), ám a megvásárolható mennyiség itt is januárban volt nagyobb (161 → 168 kilogramm).

Januárban tehát a zsemle, a pasztőrözött tej, az alma, a liszt és a kristálycukor ára csökkent, míg a párizsié, a sertéscombé és a bontott csirkéé emelkedett. A tojás darabára nem változott, írja összegzésképpen a Pénzcentrum.

Itthon

Most jött: 85 kiló párizsira elég egy átlagos nyugdíj

kapcsolódó cikkeink