Robert Fico teljesen az eddigihez képest teljesen más hangot ütött meg ukrajnai látogatásán és megerősítette, hogy Szlovákia nem fogja megvétózni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós európai uniós segélycsomagot. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója nem lát egyértelmű ellentmondást – mondta el az ATV Voks 2024 című műsorában. Szlovákia már a decemberi csúcson is támogatta volna a megállapodás létrejöttét, tette hozzá. Mint mondta, Magyarország is támogatja, hogy a költségvetésen kívül Ukrajnát pénzügyileg segítsék, ha a költségvetésen belül is erre sort kerítene az EU, akkor “megállapodásra kell jutni” – fejtette ki. Ezek azok a tárgyalások, amelyek a háttérben zajlanak.
Svéd NATO-csatlakozás
Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban arról beszélt Orbán Balázs, hogy a magyar parlament ülésezési rendje eltér a török parlamentétől, többek között ezért is Magyarország az utolsó állam, ami ratifikálhatja a kérelmet. Elmondta, hogy a kormány támogatja a csatlakozást, ezért is terjesztették elő a parlamentbe, és már korábban is egyértelművé tették, hogy nem függenek Törökország álláspontjától. Az viszont felmerült, hogy a kormánypárti képviselők egy része szerint, mivel Svédország politikai elitje az elmúlt 10 évben támadta Magyarországot, az alapot teremt arra, hogy további politikai konzultációkat kérjenek. Nyitottak voltak erre a konzultációra, és Orbán Balázs szerint ezeket csak azért kérték, hogy megkönnyítsék a svédek dolgát.
“Ez nem egy szavazógyár” – utalt a magyar parlamentre.
Kiemelte, hogy a NATO-hoz tartozni a legkomolyabb elköteleződés, ami csak létezik jelenleg, és szerintük ha két ország között a politikai kapcsolatok olyan rossz állapotban vannak, hogy egymásra kígyót-békát kiabálnak, “akkor hogyan fogjuk ezt a politikai szövetséget és ezt a katonai szövetséget működtetni?”
Ahogy arról az atv.hu beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök felhívta a NATO-főtitkárt és biztosította róla, hogy a magyar kormány támogatja a svéd NATO-tagságot. Stoltenberg azt írta az X-en: várja a ratifikációt, amint újra összeül a magyar parlament.
Választások
Az önkormányzati- és EP-választás is szóba került az adásban. Kérdésre Orbán Balázs elmondta, hogy nagy győzelmeket szeretnének aratni a választásokon, és bíznak abban, hogy a nemzeti oldal fölénybe kerül majd. Azt ígérte, február közepén nyilvánosságra hozzák a jelöltjeiket, onnantól pedig megkezdődik az intenzív kampány. A kampányüzenet a nemzeti szuverenitás mellett még a migráció, a gender propaganda, a háború elutasítása lesz.
Orbán Balázs kettős mércét emlegetve azt mondta, hogy az Európai Parlament zsarolása miatt az Európai Bizottság nem hajlandó lépni, húzza az időt, újabb feltételeket talál ki Magyarországgal szemben. Sőt, azt is mondta, hogy a magyar kormány számára továbbra sem egyértelmű, hogy mit szeretne az Európai Bizottság, hogy miért nem jutnak hozzá az Erasmus ösztöndíjakhoz a magyar diákok.
“A dolog a napnál is világosabb: zsarolás alatt áll az Európai Bizottság az Európai Parlament részéről, amit részben magyar képviselők tüzelnek, és ezért nem hajlandó dönteni, nem hajlandó feketén-fehéren nyilatkozni” – fejtette ki Orbán Balázs.
Azt reméli a politikai igazgató, hogy új összetételű Európai Parlament alakul meg a júniusi választások után, amely “nem az ideológiai őrületekben látja a saját szerepét, hanem megpróbál felelős, európai politikai testületként fellépni”, segítve a tagállamok együttműködését és az európai integráció fölött őrködik majd. Szerinte így egy új összetételű Európai Bizottság is várható, amely nem hagyja magát zsarolni az EP baloldali, liberális többsége által.
2023 nehéz volt
Orbán Balázs a 2023-as évet nehéznek, “az infláció letörésének” nevezte. Most sokkal pozitívabb: a költségvetés stabil, az államadósság csökkent, az infláció a visegrádi országok közül a legalacsonyabb, az energiaárak is a legalacsonyabbak közé tartoznak, nyugdíjemeléseket tudott a költségvetés finanszírozni, új családtámogatási programokat indítottak, és felsőoktatás, valamint kultúra tekintetében is Magyarország finanszíroz az EU-ban a legtöbbet – sorolta. Hozzátette, hogy nemzetközi elemzőintézetek szerint Magyarországon lesz a legmagasabb növekedés idén Közép-Európában. Szerinte az elmúlt 13-14 év egy intenzív felzárkózási időszak volt.