Miniszter úr, kávézott mostanában Navracsics Tiborral ?

Rendszeresen szoktunk beszélgetni. A viszonyunk az előző ciklusban is kiváló volt és ha változott azóta, hogy visszatért a kormányba, akkor is csak pozitív irányba.

Azért is kérdezem, mert a Miniszterelnökség, miniszter úr portfóliójának egy része - kormányhivatalok, közigazgatás - Navracsics Tiborhoz kerültek, neki most januártól önálló tárcája lesz. Orbán Viktor miniszterelnök mivel indokolta ezt?

A kormánystruktúra meghatározása kormányfői hatáskör. A mostani változás lényege, hogy a 2022-es kormányalakítás óta a Területfejlesztési Minisztérium a Miniszterelnökség kebelén belül volt. Mindig is támogattam, hogy a Navracsics Tibor által vezetett terület önálló tárca legyen. Örülök, hogy ez megvalósul. Korábban a Miniszterelnökségen belül hozzám tartoztak az uniós pénzek is, 2022-től Navracsics miniszter úrhoz. Most az általa vezetett, immáron önálló területfejlesztési tárca tőlünk a területi közigazgatást, a Belügyminisztériumtól pedig az önkormányzatokkal kapcsolatos kormányzati hatásköröket kapta meg. Ez ésszerű kormányzati döntés, hiszen a területi közigazgatás és az önkormányzatok is szorosan kapcsolódnak a területfejlesztéshez. Ráadásul Navracsics Tibor érdeme az egységes kormányhivatali rendszer, ő hozta létre 2011-ben. Ez az elmúlt évtized államreformjának az az átalakítása, amelynek eredményességét senki nem vitatja.

De miért született meg a döntés?

A miniszterelnöknek az az elvárása, hogy a központi kormányzati és politikai kérdéseknek az eddigieknél is nagyobb figyelmet szenteljek.

Az nem volt a miniszterelnök kérése, hogy a Miniszterelnökség is költözzön fel a Karmelitába? Nyáron lehetett hallani - és most egy Facebook videóban el is árulta Orbán Viktor - hogy szombaton is dolgozik, és az is kiszivárgott, hogy ilyenkor rendszeresen igényli miniszter úrral az egész napos konzultációt is akár.

A miniszterelnöknek a szombat munkanap, ezért sokszor szombaton is dolgozunk. Én innen, a Kossuth térről a Karmelitába nagyon gyorsan odaérek.

Varga Mihály úgy fogalmazott a közelmúltban egy futball hasonlattal, hogy a miniszterelnök az edző, és “a játékosokat nem szokták megkérdezni”, ő határozza meg a stratégiát, ki hol játszik a pályán, ki a hátvéd, vagy a góllövő csatár. Változott a csatársor, vagy “csak” más szögből próbálnak gólt lőni?

Alapvetően nem változott meg a kormányban a szereposztás, csak kis mértékben módosultak a hatáskörök. Van, aki egy kicsit nagyobb területen játszik, de ugyanúgy szükség van mindenkire.

Annak mi a jelentősége, hogy Nagy Márton vezeti a jövőben a gazdasági kabinetet, az újra elnevezett Nemzetgazdasági Minisztérium élén, Matolcsy György gazdasági minisztériumát hívták így, mielőtt jegybank elnök lett. Varga Mihály viszont a költségvetési munkacsoport élén erős vétójoggal élhet majd, ha csöng a kassza.

A kormány belső működési rendje csak annyiban fontos, hogy a döntéshozatal hatékony, a döntések megalapozottak legyenek.

A Kormányinfó végén miniszterelnök úr azt mondta, jövő márciusban jelöl új jegybankelnököt. Nagy Mártont vagy Varga Mihályt kéri fel, hogy Matolcsy György MNB-elnöki pozícióját töltse majd be?

A miniszterelnök tesz javaslatot az új jegybank elnök személyére. Ilyen felkérés még nem történt.

A BRÜSSZELI KÁVÉZÁSNAK MI VOLT A SZIMBOLIKÁJA?

Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli kávézása szimbolikus volt vagy “történelmi”?

Egy az EU által előidézett lehetetlen helyzet tisztességes és átmeneti megoldásához való hozzájárulás volt. Magyarország téves és megalapozatlan döntésnek tartja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával.

Akkor miért nem akadályozta meg a miniszterelnök?

Több tucat olyan pontja lesz még a tárgyalásoknak, ahol teljes egyhangúságra van szükség, és a végén még a magyar parlamentnek is a hozzájárulását kell adni a bővítéshez.

A kormány számításai szerint 75 ilyen pont lesz még…

A szlovák álláspont is végig az volt, hogy Ukrajna uniós csatlakozása nem kívánatos, de ezt csak egy politikai gesztusnak kell tekinteni. Mi egy szerintünk téves gesztusnak sem akartunk a részesei lenni.

Karl Nehammer osztrák kancellár is azt nyilatkozta közvetlenül a brüsszeli Tanács ülés előtt, hogy Ausztria a jelenlegi körülmények között nem járul hozzá az Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalásokhoz, az EU-csúcson mégis megtette ezt a gesztust.

A magyar miniszterelnök nyolc órás vitát követően azt tette lehetővé, hogy a 26-ok egy rossz döntést meghozzanak, de egyértelművé tette azt is, hogy Magyarország nem egyezett bele ebbe a döntésbe és a döntésért a felelősséget azoknak kell vállalni, akik meghozták. Olyan megoldást kellett találni, amely ezt kifejezi. De Gaulle “üres székek“ politikája az európai történelemből ismert.

Az “üres székek” politikájával de Gaulle a szupranacionális Európa ellen tiltakozott a “nemzetállamok Európája” nevében, mert az EKG-ben át akartak térni az egyhangú döntésekről a többségi döntésekre, ahogyan most is rendre tervezik a “Lex Orbánt”… De az “üres székek” esetében nem de Gaulle francia elnök széke maradt üresen a Tanácsban, hanem a francia miniszterek fél évig nem voltak ott Brüsszelben a döntések meghozatalánál, ezzel megbénították a Közösség működését.

Most az történt, hogy a miniszterelnök az EU-csúcson a nyolc órás vita után a tárgyalási szünetben megegyezett a német kancellárral abban, hogy miután nem ért egyet a döntéssel, így távol marad attól, de utána rögtön vissza is tért az ülésterembe, és megakadályozta, hogy Ukrajna 50 milliárdos támogatása 4 évre előre és az EU-büdzsé terhére megtörténjen.

Az EU-csúcsot megelőző este Orbán Viktor körül ült egy kisebb asztalnál mindenki, aki számít, Olaf Scholz német kancellár az egyik oldalán, Macron francia elnök a másikon, szemben Charles Michel, a Tanács elnöke, sőt a kiplakátolt Ursula von der Leyen is. Meg volt előre rendezve a kivonulása a történelmi döntésnél Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásának a megkezdéséről?

Nem.

A miniszterelnök számára milyen érzés volt, hogy nem volt ott egy történelmi döntésnél, kávézott és nem szavazott?

A miniszterelnök az egész csúcsról részletesen beszámolt, de hogy mit érzett, ilyen kérdéseket nem szoktunk megbeszélni. Már csak azért sem, mert a magyar érdekek képviselete nem érzelmi kérdés.

Meglepte, hogy ő kávézott, amikor a 26-ok döntöttek?

Ebben a helyzetben aligha lehetett jobb döntést hozni. Az EU-csúcstalálkozókon körülbelül egy évtizede már a külügyminiszterek sincsenek benn a tárgyalóteremben, csak az állam- és kormányfők. Azt, hogy adott helyzetben hogyan lehet az ország érdekét a leghatékonyabban képviselni, leginkább az tudja megítélni, aki ott ül benn. Ez is ilyen helyzet volt. Utólag értékelve, megismerve a részleteket, sőt most már a magyar és európai közvélemény széttartó megnyilvánulásait is, meggyőződésem, hogy a miniszterelnök helyes döntést hozott.

De határozottan nem erre készült.

Nem erre készült. De az uniós csúcs nem színjáték volt. Mi úgy gondoltuk, hogy az ukrán 50 milliárdos támogatás EU-költségvetésen kívüli formáiban érdemes egyezkedni, és talán egyezségre lehet jutni a csúcson, az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének ugyanakkor még a szimbolikus gesztusát sem szabad megengedni.

Ehhez képest Brüsszelben pont fordítva lett…

Igen, megakadályoztuk az uniós költségvetésen belüli pénzügyi támogatást, és nem vettünk részt abban a meggyőződésünk szerint téves döntésben, amely lehetővé tette, hogy a megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával.

Ez mégsem az “üres székek politikája“ volt. Azzal, hogy a miniszterelnök nem szavazott, nem az 7-es cikkelyes eljárás “valósult meg” egy alkalomra, az EU-s “atom”, a legvégső szankció?

Ég és föld, hogy nincs szavazati jogom, vagy nem élek vele. A magyar ellenzék emberek millióit biztatta arra a népszavazáson, hogy bár van választójoguk, ne éljenek vele. A miniszterelnök világossá tette, hogy a másik 26 tagország olyan rossz döntést hoz Ukrajna vonatkozásában, amiért a felelősséget nekik kell vállalni.

VOLT-E 10 MILLIÁRDOS “DEAL”?

Ukrajna EU-csatlakozásának az ellenzése elvi kérdés a magyar kormány számára, de az egység az EU számára kiemelt érték egy történelmi döntés pillanatában. Volt 10 milliárdos “deal”?

Ilyen egyezség nem volt. Részünkről hajlandóság sem volt arra, hogy teljesen különböző dolgokat összekössünk. Azt, hogy a Bizottság részéről korábban volt-e ilyen szándék, vagy sem, nem tudom megmondani. Elég, ha az események kronológiáját követjük. Mi már áprilisban megegyeztünk az Európai Bizottsággal, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének általuk elképzelt garanciájaként milyen jogszabály-módosításokat kell elfogadni az Országgyűlésnek. A szövegszerűen megismert javaslatokat a Bizottság illetékes biztosa írásban visszaigazolta azzal, hogy ezek elfogadása eloszlatja a Bizottság igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos - amúgy jog- és ténybeli alap nélküli - aggályait.

Ezt még Varga Judit tárgyalta végig, igazságügyminiszterként…

Igen, ez az ő vitathatatlan érdeme. Majd a módosítást a parlament májusban elfogadta, teljesítettük a feltételeket.

Ezt követően automatizmusnak kellett volna lennie, hogy a Bizottság ezt 60 napon belül visszaigazolja és a nekünk jogszerűen járó pénzeket folyósítja. Ehhez képest korábbi ígéreteiket többszörösen megszegve indokolatlan és felesleges kérdésekkel elhúzták a döntést a 10 milliárd euróról a decemberi EU-csúcsot megelőző napig.

Orbán Viktort zsarolták volna Ursula von der Leyenék, az Európai Bizottság?

Az történt, amit mondtam. Ezt mindenki belátása szerint értékelheti.

A történtek alapján csak egy valami biztos: ha valakinek zsarolási szándéka volt, azok nem mi voltunk.

Nyíltan nem zsaroltak, burkoltan igen?

Teljesen érthetetlen volt, miért nem döntöttek, amikor dönteni kellett volna. Ezzel az Európai Bizottság maga idézte elő ezt a látszatot.

“ÉN ISTENNEL EGYEDÜL IS TÖBBSÉGBEN VAGYOK”

Az milyen pozíció, hogy 1:26 ellen ?

Így kezdődött a migrációs vita is 2015-ben. Akkor az volt a jó európai, aki tapsolt a pályaudvarokon a más kontinensről ellenőrzés nélkül, törvénytelenül Európába érkező bevándorlóknak, köztük jónéhány terroristának, mi meg a rosszak és gonoszak, mert kerítést építettünk. Majdnem tíz év telt el. Kinek volt igaza?

Az EU-tagállamok többsége most elfogadta az új uniós migrációs szolidaritási paktumot. A magyar kormány elutasítja. Inkább fizetünk majd minden be nem fogadott menedékkérő után 20 ezer eurót?

Magyarország az itt élők akaratával szemben senkit nem fogad be. Brüsszel továbbra is migrációpárti, de a tagállamok jelentős része már a külső határvédelem fontosságáról beszél. Önmagában ha az embernek meggyőződése, hogy igaza van, helyes az álláspont, amit képvisel, nem kell megriadnia, attól, hogy mennyien állnak vele szemben. Ahogy Kálvin tanítványa, a skót reformátor Knox János mondta:”én Istennel egyedül is többségben vagyok.” Most pedig az EU-csúcson az 1:26 csak annyiban volt igaz, hogy a tárgyalások megkezdéséről szóló döntést csak mi ellenezzük, de a szlovákok és az osztrákok sem hívei Ukrajna EU-csatlakozásának…

Szimbolikus gesztus volt mégis, hiszen nem akadályoztuk meg?

Nem a miniszterelnök kivonulása, hanem a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntés volt szimbolikus.

VÉTÓPOLIKA VAGY PERMANENS ALKUPOZICIÓ?

Egyszeri és rendkívüli eset volt Orbán Viktor kávézása az EU-csúcson, vagy lesz még ilyen, szokássá válik és akkor nem vétópolitikája lesz a miniszterelnöknek, hanem alkupozíciója?

Nem szabad dogmatikusnak lenni. Az Európai Uniónak az a jó, ha egységesen olyan döntést tudunk hozni, amit mindannyian jó szívvel tudunk képviselni. Még akkor is ez a jó, ha nem igényel egyhangúságot a döntés.

Február 1-én Brüsszelben, a rendkívüli EU-csúcson a miniszterelnök iszik egy újabb kávét, ha esetleg Macron francia elnök megkéri?

Nem törekszünk erre, de ez megjósolhatatlan.

Ha ismerjük a végeredményt, akkor nincs értelme tárgyalni. Egyelőre arról tárgyalunk az állam- és kormányfőkkel, hogy van-e olyan megoldás, ami mindenki számára elfogadható. A lojális együttműködésből is ez következik, és Magyarország mindig minden ügyhöz így állt hozzá. Hogy találunk-e ilyet vagy sem, majd meglátjuk.

Lojális együttműködés: a miniszterelnök tusnádi válasza hogyan reflektál erre? “Az uniós költségvetés módosítása egyhangúságot követel, semmi más dolgunk nem lesz, odamegyünk tartjuk a zsákot és jön a pénz” - ezt mondta júliusban.

Ez abszolút belefér a lojális együttműködés követelményébe.

Miért?

Mert itt költségvetési kérdésekről beszélünk. Nem az ukrán EU-csatlakozást vagy egy külpolitikai kérdést kötünk össze az uniós költségvetési keret módosításával.

Ez nem egy zsarolásos szituáció?

A zsarolás egy jogellenes fogalom. Itt mi a jogellenességet nem megvalósítjuk, hanem elszenvedjük.

Az a helyzet, amit az Európai Bizottság fenntart, jogellenes.

Minden jogi alap nélkül tartotta vissza Magyarországtól az uniós forrásokat. Egy részét ezeknek most feloldotta. Ezért mi nem tartozunk semmilyen köszönettel a Bizottságnak. Azt várjuk, hogy teljes egészében minden Magyarországnak járó költségvetési forrást szabadítson föl.

Az, hogy valakiben felmerül, hogy Magyarország az uniós költségvetés módosításához úgy járuljon hozzá, hogy még nem kaptuk meg a nekünk járó pénzt a költségvetésből, ez nyilván egy abszurd, vagy cinikus ötlet.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója nyilatkozta a Bloombergnek, hogy akkor nem vétózzuk meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós támogatást, illetve az EU-s büdzsé keretének a felemelését 100 milliárd euróval, ha megkapjuk Brüsszeltől a nekünk járó összes pénzt, ami óriási összeg, 30 milliárd euró.

Legyünk pontosak! Magyarország most 10 milliárd euróhoz jutott hozzá, és két milliárd euró független a különböző uniós mechanizmusoktól, ahhoz még hozzá tudunk férni. Az uniós költségvetésnél 3 operatív program 55 százaléka van befagyasztva a kondícionalitási eljárás miatt, a többi teljes egészében elérhető. Illetve a helyreállítási alap pénzeinek vissza nem térítendő forrásaiból Magyarországnak 5,2 milliárd euró jár. A hiteligényt most tegyük zárójelbe, mert lehet a piacról is hitelt felvenni. Ha mindent megkapunk, az 26 milliárdot jelent.

ÍRÁSOS GARANCIÁT AKAR ORBÁN VIKTOR VAGY ÚJRA VÉTÓZIK?

Február 1-én a rendkívüli EU-csúcson vétózni fog Orbán Viktor, ha nem kapjuk meg a Magyarországnak járó ezek szerint 26 milliárd eurót ?

Ukrajnának négy évre előre pénzt adni vagy ígérni irracionális és antidemokratikus döntés. Irracionális, mert senki nem tudja megmondani, hogy Ukrajnának mikor, milyen formában lesz szüksége támogatásra egy, két vagy három év múlva. És antidemokratikus, mert az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak a mandátuma 2024-ben lejár, ennél hosszabb elköteleződést nem érdemes támogatni. Az uniós költségvetés keretein belül arra kell garanciát kapni, hogy ne a mi pénzünket adják oda az ukránoknak.

Ez politikai zsarolás kategória?

Én azt semmiképp sem tekintem zsarolásnak, hogy a Magyarországot érő jogellenes megkülönböztetés részbeni vagy teljes megszüntetését szeretnénk elérni.

Orbán Viktor írásos garanciát szeretne kapni Ursula von der Leyenéktől, a Bizottságtól, hogy előbb legyen a széfben a pénz, és aztán megszavazza ő is az Ukrajnának szánt 50 milliárdot?

Magyarország javaslata az, hogy az EU költségvetésén kívül oldják meg a 27-ek Ukrajna uniós támogatását, meghatározott időre, ez egy évnél ne legyen hosszabb, és semmiképp se közös uniós hitelből történjen.

“SAJÁT FORRÁS HATÁROZAT”?

A 27 tagállam közös uniós hitelfelvételénél minden EU-tagállam aláírásának ott kell lenni a Tanács februári ülésén a megállapodáson, vagy az egyhangúság olyan verziója is elfogadható, hogy a miniszterelnök újra kimegy kávézni és a 26-ok döntenek nélküle?

Ez a Bizottság problémája, nem a miénk.

Ha a saját forrás határozatot módosítani kell, akkor azt csak az Országgyűlés tudja megtenni. Akkor nem elég a miniszterelnök aláírása sem.

“Saját forrás határozat”? Ez új…

Minden nagy alap, beleértve az uniós költségvetést, helyreállítási alapot is, úgy jön létre, hogy az Európai Bizottság hitelt vesz föl. A hitelnek van egy felső korlátja, amelyet az adott országra jutó GNI, azaz a nemzeti össztermék szerint a nemzeti parlamentnek kell jóváhagyni. Mi is meghoztuk 2021 májusában a saját forrás határozatot. Ha most túllépik a korábbi parlamenti felhatalmazást, akkor új felhatalmazás kell, de nemcsak Magyarországon, hanem az EU-tagországok többségében. Ez attól függ, hogy a közös uniós kamatszolgálathoz mennyi pénz kell. Még nem látjuk, mi van az asztalon, de az szinte kizárt, hogy ne kelljen valamennyi állam- és kormányfő, így a magyar miniszterelnök aláírása is.

Az Orbán-Zelenszkij találkozó jövőre február 1-je, az EU-csúcs előtt jó eséllyel létrejön, vagy létre kell jönnie ahhoz, hogy a miniszterelnök ne vétózza meg újra Ukrajna 50 milliárdos uniós segélyéről a 27-ek egyhangú döntését?

A fotósok és a tévéstábok kedvéért már volt ilyen beszélgetés Argentínában. Ha viszont érdemi eredményt szeretnénk, akkor egy ilyen találkozót elő kell készíteni. Ha az ukrán vezetés nemcsak a látszat kedvéért szeretne csúcstalálkozót, azt mi üdvözöljük. Ebben az esetben a két külügyminiszternek kell előkészíteni a megbeszélést. Ezt a miniszterelnök az ukrán elnöknek is elmondta.

PEDAGÓGUS BÉREMEMELÉS: MÉG NEM KÜLDTE EL BRÜSSZEL A PAPÍRT

Érkeznek az uniós pénzek, ezt Navracsics Tibor és Varga Mihály is bejelentette már a Facebook oldalán: 300 milliárd forint már megérkezett, 445 millió euró pedig “nemsokára érkezik”. A pedagógusok januártól már 32,2 százalékos béremelést kapnak, ezt miniszter úr is megerősíteni?

Még egy technikai jóváhagyásra van szükség a Bizottságtól, amit szóban többszörösen megígértek. Ez egy jogi garancia, a nekünk adott tájékoztatás szerint a papír el is készült, csak Brüsszelben ilyenkor mindenki szabadságon van, ezért még nem volt, aki aláírja. Ha ezt megkapjuk, akkor januártól a pedagógusok nem 10, hanem átlagosan 32,2 százalékos béremelést kapnak. Ez vonatkozik a tanárokra, a szakképzésben oktatókra és az óvónőkre is. A következő 2 év tanár béremeléseivel a fizetések terén is elismerjük azt a szép hivatást, a tanári pályát, amely az ország jövője szempontjából talán a legfontosabb.

Elnézést, de Pintér Sándorék, a Belügyminisztérium december 29-én már hivatalosan közölte: január 1-vel megvalósul a pedagógus béremelés, átlagosan 32, 2 százalékkal emelkedik a tanárok és az óvónők bére. Sőt, azt is tudatták, idézem, “a január 1-jől alkalmazandó új bérsávok szerint a pedagógus havi illetménye pedagógus I. besorolás esetén 538 ezer forintnál, pedagógus II. kategóriában 555 ezer forintnál, mesterpedagógusnál 630 ezer forintnál, kutatótanár esetében pedig 750 ezer forintnál nem lehet kevesebb”. De akkor mégsem ?

A kormány és a Belügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy a 32,2 százalékos pedagógus béremelés megvalósuljon 2024 január elsejével. Ennek érdekében - ez a bizottsági elvárás is ebben az esetben - nyilvánosságra kellett hozni, és társadalmi egyeztetésre kellett bocsátani azokat a rendeleteket, melyek a pedagógus béremeléshez szükségesek. A Bizottság megígérte, hogy a jogi garanciát jelentő jóváhagyást elküldi a magyar kormánynak, de ez még nem történt meg.

Akkor ha ‘24 január végéig nem érkezik meg Brüsszelből ez a papíros - ami a már jóváhagyott 10 milliárd euró utalásáról szól - a pedagógusok januárban csak 10 százalékos béremelést kapnak?

Ahhoz, hogy ne a 10 százalékos, hanem a 32,2 százalékos béremelés valósuljon meg, erre a hivatalos bizottsági visszaigazolásra feltétlenül szükség van. Hogy februárban a pedagógusok az átlagosan 32,2 százalékkal megemelt bérüket kaphassák meg a Bizottság visszaigazolása esetén, a Belügyminisztériumnak már most el kellett indítania a folyamatot. Ebből is látszik, hogy a magyar állam részéről jóhiszeműen járunk el. Reméljük, a Bizottság is állja a szavát.

A pedagógus szakszervezetek még akkor is csalódottak lesznek…

Mert fizetésemelést kapnak a tanárok? Ez furcsának tűnik, de annyiban logikus, hogy a szakszervezetek tavaly tavasszal részesei voltak a baloldal kampányának. Ez az a baloldal, amely az utolsó pillanatig mindent megtett Brüsszelben azért, hogy a magyar költségvetési törvényben rögzítettnél nagyobb mértékű béremelést megakadályozza. Ez az a baloldal, amely kormányon egyhavi bért vett el a tanároktól. Kár, hogyha a szakszervezeteknek a béremelés és a baloldal között kell választani, akkor is utóbbit választják.

Ezt ők nyilván visszautasítanák. Az ATV Egyenes beszéd műsorában Totyik Tamás, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) elnöke azt mondta, hogy a Kormányinfón Orbán Viktor, amikor bejelentette a 32, 2 százalékos béremelést, akkor “bértömeg növekedésről” beszélt, azaz differenciált lesz a béremelés, nem minden pedagógus reménykedhet a 32,2 százalékban.

Differenciált béremelés is lesz, ahogyan ezt a Bizottság is elvárásként fogalmazta meg. A hátrányos helyzetű térségekben tanítók számára magasabb lesz a béremelés, és a pályakezdők számára is. Itt meglepő módon nagy volt az egyetértés a Bizottsággal. Rosszul senki nem fog járni.

A PSZ elnöke szerint viszont kifejezett visszalépés is történik. Amikor december 21-én tárgyaltak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral, a megfogalmazása szerint “szembe hazudta a kormány” a pedagógus társadalmat, egy kormányzati módosító tervezet szerint ugyanis a tanárok teljesítményértékelések során “negatív eltérítésre” is lesz lehetőség.

Úgy tűnik, a szakszervezet a közös választási kampány során a hazugságot is remekül elsajátította Gyurcsány Ferencéktől. Lehet, azért folytatják, hogy hátha még most sikerül megakadályozni a nagyobb mértékű béremelést, hiszen a szakszervezeti vezetőknek sokkal fontosabb a baloldal politikai sikere, mint a tanárok életkörülményei. Természetesen mindenkinek emelkedni fog a bére, 32,2 százalékos emelés estén számítási alapja a ‘23-as bértömeg.

Megerősíti, hogy az iskolaigazgatók és a tankerület vezetők nem csökkenthetik a tanárok fizetését?

Persze. A józan ésszel is teljesen szembemegy, hogyha emeljük 32 százalékkal a béreket, hogy lehetne csökkenteni valakinek a fizetését? A differenciált emelés azt jelenti, hogy lesz, akinek magasabb lesz az emelés mértéke, lesz akinél kevesebb, de mindenkinek nő a jövedelme. Ez világos és átlátható követelmények szerint történik, amit a Belügyminisztérium már nyilvánosságra hozott és társadalmi vitára bocsátott.

A PSZ elnöke arról is beszélt: “a brüsszeli feltételek nem változtak, Magyarország kormányának már 2024. januárjára a diplomás átlagbér 71,8 százalékára fel kell zárkóztatni a pedagógus átlagkereseteket.”

Ez történik most.

2025-re pedig Totyik Tamás szerint a diplomás átlagkeresetek 80 százalékát kell elérnie a pedagógus bérének.

Ez szerintünk van így, mert ezt a kormány írta, örülök, hogy a szakszervezet vezetői elolvasták és megértették.

2025-ben mennyi lesz pontosan a béremelés eszerint?

Ezért lesz 2025-ben újabb 20,8 százalékos tanárbéremelés. Eljutunk oda, hogy jövőre 670-680, egy év múlva pedig 830-840 ezer forint körül lesz egy pedagógus átlagbér. 2030-ig a béremelés 7000 milliárdba kerül, a magyar adófizetők tehát a 88 százalékát, a Brüsszelből Magyarországnak járó forrásokból pedig 12 százalékát fizetjük a béremelés költségeinek.

Januárban rendkívüli parlamenti ülésre szükség lesz a pedagógus béremelés miatt?

Nem, ahhoz, hogy megtörténjen a béremelés nem kell rendkívüli parlamenti ülés. A 2024-es költségvetés helyesen azzal számolt, hogy az uniós pénzek megérkeznek.

BRÜSSZEL NEM ÉRDEMEL TISZTELETET

Orbán Viktor december 21-én a nemzetközi sajtótájékoztatóján is kemény szavakkal illette az Uniót, Brüsszelt, a Bizottságot, viszont Putyinról, amikor az orosz elnökkel való találkozójáról kérdezték, a tisztelet hangján beszélt.

Mint minden más államfőről vagy kormányfőről. Brüsszel nem egy állam, a Bizottság pedig az állam- és kormányfők alkalmazottja, beleértve a Bizottság elnökét is. Az EU nem egy állam, amely önmagában szuverenitásánál fogva tiszteletet érdemel. Ahogy működik, azzal pedig eddig nem vívta ki a tiszteletünket. A francia elnökről, vagy a német kancellárról még nézeteltérés esetén is igyekszünk tisztelettel beszélni.

Brüsszel, az Európai Unió központja miért nem érdemel tiszteletet? A brüsszeli bürokraták végrehajtók…

Brüsszel az uniós bürokrácia központja, normális esetben, egy jól működő Európai Unió esetén - amiről most nem beszélhetünk - az állam és kormányfő alkalmazottjai dolgoznak ott. Ez nem egy ország, nem egy nemzetet képviselnek. Azért érdemel egy államfő vagy kormányfő tiszteletet, mert egy ország vezetője, őt abban az országban megválasztották. Ez a tisztelet alapja, még akkor is, ha erről Magyarországgal szemben gyakran elfelejtkeznek, de mi ezt a hibát nem követjük el.

A miniszterelnök úgy fogalmazott a Mandiner-podcastban a rendkívül durva, véres háború kapcsán, hogy “a nyugatiak azt gondolják”, ha nem találkoznak Putyinnal, akkor neki álmatlan éjszakái lesznek “és nem tud mit kezdeni ezzel a borzalmas degradálással”, de “ez egy mese”... “Ha csak valami elképesztő ok nincs rá, mindig találkozni kell”, hogy “véget lehessen vetni a konfliktusoknak. “Engem soha nem is érdekelt, mit mondanak a nyugatiak” arról, hogy én találkozok-e az orosz elnökkel. Azt majd ő eldönti , a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően, “és ebben nem fog befolyásolni sem Brüsszel, sem Berlin véleménye”. Ez arányos a szövetségesi lojalitással? A nyugati, az EU és a NATO szövetségi rendszerének a részei vagyunk.

A magyar külpolitika szuverén. A szövetségeseinknek mindig minden tájékoztatást megadtunk, ha fontosnak éreztük, akkor előzetesen is, de hogy a magyar kormány feje, vagy más tagjai kivel találkoznak, az kizárólagos nemzeti hatáskör.

URSULA VON DER LEYEN VAGY MARIO DRAGHI ?

Ursula von der Leyent kiplakátolták, mint Soros-embert. Őt nem támogatja Orbán Viktor újra bizottsági elnöknek egy új ciklusra? Vagy Mario Draghi megfelelőbb jelölt lenne, ő az Európai Központi Bank (EKB) elnöke volt, és a hírek szerint Macron favoritja. 5 éve Orbán Viktornak - a francia elnökkel szövetkezve - meghatározó szerepe volt abban, hogy von der Leyen lett az Európai Bizottság elnöke.

A brüsszeli bürokráciában a folytatás szempontjából mindenkinek a teljesítményét öt év után kell értékelni és ebből fél év még maradt. Ez a Bizottság elnökére és valamennyi tisztviselőjére igaz.

Ezek szerint Ursula von der Leyennek a magyar kormány ad még egy félévet, s meglátják, hogy jönnek-e a brüsszeli pénzek?

Egy bizottsági tisztviselő munkáját, az újbóli megbízatásra való alkalmasságát akkor kell minősíteni, amikor a megbízatási ideje lejárt. Egyelőre csak részeredményt tudunk hirdetni.

“KELL-E” A MINISZTERELNÖKNEK PRESSMANNEL TALÁLKOZNI?

A politikai kapcsolatok Washingtonnal még Brüsszelnél is “hidegháborúsabbak”? Miért?

Magyarország tisztában van a saját súlyával, különösen akkor, amikor a világ legerősebb államával való kapcsolattartásról beszélünk. A jelenlegi amerikai kormány úgy döntött, hogy a két kormány közötti ideológiai különbségekre összpontosít és nem az együttműködés lehetőséget keresi. Aligha van jobb szimbóluma a jelenlegi amerikai adminisztráció Magyarországhoz való viszonyulásának, minthogy Amerikának Oroszországgal van kettős adóztatást elkerülő egyezménye, Magyarországgal nincs.

Jegyezzük meg, a globális minimumadó magyar elutasítására volt ez a Biden-adminisztráció válasza. Miniszter úr, hogyan lehet értelmezni Orbán Balázsnak azt a megfogalmazását, hogy Magyarországot Amerika liberális fele számon tartja mint politikai ellenfél, “melynek a kormányát meg kell próbálni kiiktatni”, de Magyarország modell is lehet a hatalomba visszatérésre készülő republikánusok számára.

Ha a kettős adóztatással kapcsolatos egyezmény felmondása valóban a globális minimumadóval kapcsolatos zsarolás lett volna amerikai szövetségeseink részéről, akkor mostanra akár az a hír is eljuthatott volna Washingtonba, hogy minimáladó ügyében több mint egy éve - hozzájárultunk a megegyezéshez. Ez a kis történet is alátámasztja, hogy amit Orbán Balázs mondott az olyan pontos helyzetleírás, hogy legfeljebb csak irigykedni tudok érte.

Egy Orbán-Pressman találkozó segítené a kapcsolatok javítását?

Nem. Ezért semmi értelme nincs.

Van-e “B” terve Orbán Viktornak, ha Donald Trumpot diszkvifikálják jövőre az amerikai elnökválasztáson?

Az van most. Ez a B-terv. 3 éve egy demokrata adminisztrációval élünk együtt. Annyiban azonban meg kell védenem Amerikát, hogy lehet, hogy egyes tagállamai már nem tesznek eleget alapvető demokratikus és jogállami követelményeknek - lásd a coloradói bírósági döntést, ahol egy semmilyen jogi eljárásban el nem marasztalt jelöltet akarnak eltiltani az elnökválasztási indulástól, amire Putyin Oroszországában nehéz lenne bírót találni -, de az Egyesült Államok egészére ez nem igaz, már csak a Legfelsőbb Bíróság kontrollja miatt sem. Ezért jogi alapon a volt elnököt nem lehet a választástól távol tartani.

MIÉRT CSAK MÁRCIUSBAN JELÖL A FIDESZ FŐPOLGÁRMESTERT ?

Legyőzhető Karácsony Gergely?

Igen. A Fidesz nemcsak az ország, de Budapest legerősebb pártja is.

A ‘22-es választáson Budapesten 1:17 volt a Fidesz számára az arány, ami a parlamenti képviselői mandátumot illeti. Újra kérdezem: megnyerhető lesz a főpolgármesterség jövő nyáron az önkormányzati választáson a Fidesz számára Karácsony Gergellyel szemben?

Természetesen. Nem ismerek olyan véleményt - még az általam ismert ellenzékiek körében sem -, mely szerint a főpolgármester az elmúlt több mint négy évben jól vezette Budapestet. Legfeljebb magyarázatok vannak, hogy miért nem sikerült. Az pedig tény, hogy a főváros koszosabb, mint korábban. Újra tele van hajléktalanokkal és olyan állandósult dugók és közlekedési káosz van, hogy az autósoknak már parkolni sem kell ahhoz, hogy egy helyben álljanak.

Miért csak márciusban nevezi meg a Fidesz a főpolgármester-jelöltjét?

Márciusig legkésőbb. Megfelelő embert a megfelelő időben.

Feltételezem, nevet nem mond, a miniszterelnök “kávéházi legendának” nevezte a Kormányinfón, hogy már meglenne az esélyes fideszes főpolgármester-jelölt, Ferencz Orsolya, vagy esetleg az LMP reménybeli “jelöltje”, Vitézy Dávid tekintetében. Milyennek kell lennie a “győztes“ Fidesz-jelöltnek?

Olyannak, aki képes elnyerni a többség bizalmát és képes felszámolni azt a csődhelyzetet, amit a jelenlegi városvezetés okozott. Akivel újra egy tiszta és fejlődő Budapesten élhetünk.

Az a forgatókönyv elképzelhető, hogy a Fidesz állít főpolgármester-jelöltet, és visszalépteti Vitézy Dávid javára, ha indul Orbán Viktor volt közlekedési államtitkára?

Azért állítunk jelöltet, hogy ő nyerje meg a választást.

Miért csak akkor ad a kormány komoly fejlesztési forrásokat Budapestnek, ha megpályáz egy olimpiát?

Budapest most is komoly fejlesztési forrásokhoz jut. A dualizmus korszaka óta nem fejlődött annyit a főváros, mint Tarlós István főpolgármestersége alatt, és a kormányzati fejlesztések azóta sem álltak le. Ettől függetlenül igaz, hogy szinte minden sportlétesítmény adott ma már Budapesten, ami egy olimpiához szükséges. Ezért egy olimpia megrendezéséhez infrastruktúrát kell fejleszteni. Mivel Budapest fejlettsége az uniós átlag 160 százaléka, és az országnak vannak térségei, ahol ez a mutató 60 százalék, ezért logikusnak tűnik, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat nagyobb részben a szegényebb térségek felzárkóztatására fordítsuk. Egy újabb pont, ahol egyetértünk az Európai Unióval, amelynek a szabályai logikus módon nem is teszik lehetővé, hogy érdemi kohéziós forrásokat Budapesten költsünk el.

Korábban azt mondta, a választások előtt egy évvel nem illik a választási szabályokon módosítani. Most azt ki tudja jelenteni, hogy a jövőben, például az önkormányzati választások előtt félévvel már nem szavaznak meg ilyen változtatást, mert most a Mi Hazánk arányos-listás verziója - amit megszavaztak - súrolja a féléves határt.

Igen.

EP-VÁLASZTÁS

EP-választás: hány fideszes mandátummal lenne elégedett? 13-nál kevesebbet kudarcként értékel?

Akkor lennék elégedett, ha 21 magyar érdekeket képviselő tagja lenne az Európai Parlamentnek. Nagy luxus, hogy az előző ciklusban 8-an nem tartoztak ebbe a körbe, abból a 21 képviselőből, akit Magyarország küldött, hanem azon dolgoztak, hogy elmarasztalják, megbüntessék, pénzügyileg szankcionálják Magyarországot. Azon, hogy ne lehessen a bennünket megillető uniós forrásokból tanárbéremelés, kórházfelújítás, gazdaságfejlesztés.

Ez ellen ők nyilván erősen tiltakoznának. Most lesz újévi fogadalma 2024-re? Vagy ha úgy tetszik, mit tekintene személyes sikernek a jövő esztendőben?

Az idei évben reményeim szerint egy három és fél esztendős nehéz időszakot le tudtunk zárni, amely 2020 márciusától 2023 októberéig tartott. Koronavírus-járvány, háború, szankciók, elszabaduló energiaárak és infláció. Bár a veszélyek nem szűntek meg, a háború még tart, a szankciókat sem oldották fel és a migrációs nyomás is növekszik, mégis, mindezekkel együtt is, mostanra sikerült ellenállóképessé tenni az országot. Ezért azt remélem, hogy 2024 már a megfékezett infláció, a béremelések, az erős gazdasági növekedés éve lesz, amely talán még a békét is elhozhatja nekünk és Európának.

Itthon

Gulyás arról, hogy Orbán Viktor újra kimegy-e kávézni: “ez megjósolhatatlan”

kapcsolódó cikkeink