"Ez egy hetvenezer-milliárdos kérdés, és ebben semmilyen túlzás nincsen" - Ukrajna uniós csatlakozását jellemezte így a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Dömötör Csaba azt állította, hogy amennyiben az ukránok EU-tagok lennének, akkor 186 milliárd eurót, vagyis több mint hetvenezer milliárd forintot kapnának támogatásként. Az államtitkár azt is kifejtette, hogy Ukrajna nem áll készen a tagságra, így Magyarország nem támogatja, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdődjenek, még az éppen most módosított ukrán nyelvtörvény ellenére sem, amely visszaadja a magyaroknak az anyanyelv-használat jogát.

"Ez egy pozitív fejlemény lehet, de a másik három kérdésre nem kaptunk választ: tehát arra, hogy mennyibe kerülne ez nekünk, mennyibe kerülne egész Európának, ezt kinek kellene kifizetni, milyen hatással lenne a tagság az európai mezőgazdaságra, és az esetleges következményeket mivel szeretnék enyhíteni, kiküszöbölni, illetve figyelembe vették-e azt, hogy egy hadviselő országról van szó?" - sorolta az államtitkár.

Menczer Tamás külügyi államtitkár úgy jellemezte az új ukrán nyelvtörvényt, hogy az messze van a 2015-ös jogok visszaadásától, de ezzel együtt a kormány folyamatosan nyomon követi a fejleményeket.

"Nem arról kell vitatkozni, hogy alkalmas-e Ukrajna a tagságra, mert nyilvánvalóan nem, mint ahogy Magyarország sem volt alkalmas 1998-ban, amikor elkezdte a tárgyalásokat" - magyarázta Szent-Iványi István.

A Híradónknak nyilatkozó külügyi szakértő szerint sok időbe telik, mire Ukrajna az uniós tagság minden feltételét teljesíteni tudja, de Kijev elszántságát mutatja, hogy a kisebbségi jogok mellett az átláthatóság területén is fejlődést ígérnek.

"Éppen most bővítették ki a korrupció elleni ügyészséget, aminek eddig 700 munkatársa volt, most ezerre emelték a létszámot, tehát ezzel azt ígérik, hogy sokkal hatékonyabban és keményebben lépnek fel a korrupciós ügyek ellen, és már el is indultak, ilyen eljárások" - tette hozzá.

"Az ukrán ügyet a magyar kormány egészen egyszerűen csak zsarolásra használja" - a Momentum szóvivője érthetetlennek tartja, hogy Magyarország ennyire ellenzi az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával.

Tompos Márton is úgy látja, hogy Kijev nem áll készen a tagságra, de épp a párbeszéd útján lehetne ezen változtatni és a kárpátaljai magyarok érdekében eljárni.

"Annál jobb magyar érdekérvényesítési lehetőség, minthogy a különböző tárgyalási fejezetekben az uniós csatlakozási tárgyalások alatt kiköveteljünk, vagy kiharcoljunk dolgokat a magyar kisebbségnek Ukrajnában, nincsen. Ez a vétó nem az" - fogalmazott.

Ukrajnán kívül még hét ország van EU-tagjelölti státuszban: a legrégebb óta Törökország. Ankara és az Unió tárgyalásai 2005-ben kezdődtek, és még mindig nem értek véget.

Itthon

"Hetvenezer milliárdos kérdés” – Magyarország nem támogatja az ukrán uniós csatlakozást

kapcsolódó cikkeink