Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatója csütörtökön az ATV Egyenes beszéd műsorában az üzemanyagárak kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg harmadikok vagyunk a környező országok közül a diesel és benzin árában is. Egyszersmind bejelentette, hogy a jövedéki adóemelés “41 forinttal fogja megemelni az árakat” a benzin és a gázolaj esetében is. “Ez tény, ez meg fog történni, ez uniós előírás, Magyarországnak ezt teljesítenie kell”.
Varga Mihályék ezt válaszolták, amikor a jövedéki adóra rákérdeztünk
Szeptember végén megkérdeztük a kormányt, a Pénzügyminisztériumot, mérlegelik-e a benzinár-emelkedés megfékezése érdekében a kiskereskedelmi különadó, vagy a januárban bevezetendő jövedéki adó átmeneti csökkentését. Addigra ugyanis kiderült, hogy a 480 forintos benzinársapka tavaly decemberi eltörlése óta bő 30 százalékos az áremelkedés. A világpiacon megfigyelhető kínálatszűkítő lépések hatására emelkedett a Brent olajár, és szűkült az Ural-Brent árkülönbség.
Akkor a Pénzügyminisztérium azt válaszolta, hogy “az üzemanyag ára azért emelkedik, mert Ukrajna háromszorosára emelte a Magyarország felé olajat szállító Barátság kőolajvezeték tranzitdíját”. Ezt “barátságtalan és egyoldalú lépésnek“ minősítették. Tegyük hozzá, azóta a bolgár tranzitdíj is emelkedett.
Arra pedig, hogy a kormány csökkenti-e a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadót vagy a 2024 januárjától jövedéki adót átmenetileg, Varga Mihály tárcája akkor közölte: “Jövő év január elsejétől Brüsszel előírására emelkedik a jövedéki adó szintje”. “Mint ismert, Brüsszel évek óta követeli, hogy Magyarország emelje meg az uniós szintnél alacsonyabb jövedéki adó szintjét. Magyarország pedig évek óta kockáztatta a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy az uniós szintnél alacsonyabban határozta meg a jövedéki adó szintjét” – írták az atv.hu-nak szeptember végén.
“Kemény dió”
A jövedéki adó esetleges csökkentése valóban „kemény dió”, hiszen az EU a benzinnél 359, a dízelnél 330 euróban határozza meg ezer literenként a szintet.
Elvileg egy átmeneti áfacsökkentés is enyhíthetne az emelkedő benzinárak helyzetén. A kormány azonban nyilván nem mond le az így keletkező költségvetési bevételről. Ráadásul, az áfakulcs kötelezően annyi minden EU-tagállamban, amennyi az adott ország alapértelmezett áfája – kedvezmény nélkül. Visszatérve arra, hogy ‘24 januárjától a 41 forintos lesz a jövedéki adó: szakértők szerint ez lehetne kevesebb is.
Nem 385-ös euróval számolnak?
Miklós László azt a kérdést vetette fel a G7-en ősz elején megjelent írásában, hogy valóban indokolt-e a 32,50 forintos jövedéki adóemelés az EU-elvárás miatt?
Erre azt a választ adja mint szakértő – 2002-2010 között a Mol vállalati kapcsolatok igazgatója volt – hogy ha a költségvetés tervezésénél alkalmazott 385 forintos euróárfolyammal számolunk, akkor 138 illetve 127 forint jövedéki adó minimumot kellene érvényesíteni, tehát csak 17-18 forinttal kellene emelni a jövedéki adót.
A szocialista Tóth Bertalan fel is vetette a parlamentben nyáron, hogy miért 425 forintos euró árfolyamon számolnak – így jön ki a 41 forint. Tállai András pénzügyi államtitkár az EU-s elvárásra hivatkozott, de nem reagált az árfolyam-kérdésre.