Most az gyorsíthatja fel a svéd NATO-csatlakozás ügyét, hogy a török elnök, Recep Tayyip Erdogan hétfőn benyújtotta a parlamentbe a Svédország NATO-tagságának ratifikálásáról szóló törvénytervezetet, ezzel a magyar kormány is lépéskényszerbe került, ha nem akarja, hogy a magyar parlament utolsóként ratifikálja az egyezményt.

Ulf Kristersson üdvözölte tegnap Recep Tayyip Erdogan lépését. "Most a parlamentre vár, hogy döntsön a kérdésben" - írta a svéd miniszterelnök az X-en. "Várjuk, hogy NATO-tagok legyünk" - tette hozzá.

A Reuters már egy hónapja megírta, hogy a török parlament készen áll ratifikálni a NATO-bővítést, amennyiben a Joe Biden vezette amerikai adminisztráció megnyitja az utat ahhoz, hogy Törökország F-16-os vadászgépeket vásárolhasson.

Ami a magyar vonatkozást illeti, előtte a Szabad Európa szeptember közepén arról számolt be magas rangú kormányzati forrás alapján, hogy ha nem utazik Budapestre a svéd miniszterelnök vagy külügyminiszter - és nem lesz a részükről “egyfajta Canossa-járás” - akkor “nemhogy nem szavaz idén ősszel a magyar parlament Svédország NATO-tagságáról, de a ratifikáció távolabb van, mint valaha” - írták a cikkben.

Ezt a Külügyminisztérium részéről cáfolták, hírlapi kacsának nevezte Menczer Tamás államtitkár. Október elején Németh Zsolt, a külügyi parlamenti bizottság fideszes elnöke azt nyilatkozta a Szabad Európának: "Még a törökök előtt megtörténik a ratifikáció, és ismétlem: nem Magyarországon fog múlni a csatlakozásuk. A svédekkel erősebb lesz a NATO, márpedig a szervezet jövője Magyarország számára is kulcsfontosságú kérdés."

Változott-e Kocsis Mátéék álláspontja?

Kérdés, hogy a Fidesz-frakció álláspontja a közelmúltban változott-e, hiszen az e heti parlamenti napirendben sem szerepel a Svéd NATO-csatlakozásról szóló egyezményről a zárószavazás. Ráadásul a svéd oktatófilm miatt - ami kiverte a biztosítékot a kormányoldalon - Kocsis Máté Esztergomban, a Fidesz-frakció kihelyezett ülésén az ATV kérdésére közölte: kicsi esélyt lát arra, hogy a parlament az őszi ülésszakban napirendre tűzze a zárószavazást Svédország NATO-csatlakozásáról. Az ugyanakkor kiderült Kocsis Máté szavaiból, hogy diplomáciai úton várnak megoldást, és a svédektől bocsánatkérést is várnak.

Ezt mondta Orbán Viktor a svéd oktatófilmről a parlamentben

Orbán Viktor is megszólalt a svéd oktatófilmről. A parlament első őszi ülésnapján a miniszterelnök a Svédország NATO-csatlakozásáról az ellenzéki felvetésekre reagálva a viszontválaszában közölte :

“Egyetlen sürgető körülményt sem lát a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára”. “Svédország biztonságát semmi sem fenyegeti. A svéd-magyar stratégiai kapcsolatoknak pedig egyetlen eleme sincs, ami sérülne, ha Magyarország kikövetel magának a tiszteletet Svédországtól, és csak utána támogató döntést hozni Svédország NATO-csatlakozásról”.

A miniszterelnök meg is indokolta ezt az álláspontot, azzal, hogy “a film dolga Svédországban nem izgat minket önmagában, ez művészet, számunkra ez közömbös”. Az azonban már érint bennünket, hogy mit tanítanak a svéd gyerekeknek az állami iskolákban Magyarországról. “Na, az már érdekel bennünket, mert ez már az állami politika kérdése” - jelentette ki Orbán Viktor mondván: ezt a problémát a svéd állami politika már a nemzetközi politika rangjára emeli a kisfilmmel. “És ezt mi nem fogjuk elfogadni” - tette hozzá a miniszterelnök szeptember végén a parlamentben.

Elvi aggályok, előzmények

Szeptemberben megszólalt Kövér László is az ügyben, és elvi aggályokról nyilatkozott. A házelnök azt mondta: “nem hiszem, hogy nekünk egy olyan, idézőjelbe tett szövetségesre szükségünk van, amelyik a saját hazájára is köp, nemhogy ránk”.

De ennél a svéd NATO-csatlakozás kapcsán még merészebb kijelentést is tett, mint mondta,

“nem biztos, hogy nekünk ezt meg kell szavazni”.

A házelnök előtte már a Mandinernek adott interjúban is kétségbe vonta, hogy erősíti-e Európa biztonságát, ha a finnek után a svédek is csatlakoznak a NATO-hoz. A kérdésre Kövér válasza erre az volt, hogy nem.

Erre akkor Szijjártó Péter is reagált, időközben a külgazdasági és külügyminiszter a már említett kisvideó miatt levelet is írt a svéd kollégájának, amiben úgy fogalmazott:

“Súlyos vádakat, hamis információkat terjesztenek Magyarországról a svédországi iskolákban, ami nem segíti a skandináv ország NATO-csatlakozásának ratifikációs folyamatát”.

Azt egyelőre nem tudni, hogy svéd kollégája, Tobias Billström mit válaszolt ezekre az aggályokra.

Itthon

Beszél-e a csütörtöki EU-csúcson Orbán Viktor és a svéd kormányfő a NATO-csatlakozásról?

kapcsolódó cikkeink