“A lengyel választásokat úgy kell értékelni, ahogy mindenkitől elvárjuk a magyar választások értékelését is, tiszteletben kell tartani a lengyel választópolgárok döntését. S a lengyel választópolgárok döntése világos” – nyilatkozta Gulyás Gergely munkatársunk kérdésére a héten arra, hogy Magyar Levente, a külügyi államtitkár vasárnap, még az exit poll eredmények megjelenése előtt a lengyel választásról – az MCC eredményváró panelbeszélgetésén – azt mondta, “hogyha nem a PiS folytatja a kormányzást, az nem csak a V4-nek tesz rosszat, de a két ország kapcsolatát is megronthatja, Magyarországot kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja az európai politikában”.
Múlt vasárnap Lengyelországban a jelenleg kormányzó Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) párt 35,61 százalékos eredményt ért el, míg a Donald Tusk vezette fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció 30,51 százalékot. S mivel a harmadik helyen a szavazatok 14,42 százalékával a szintén ellenzéki Harmadik Út (Trzecia Droga) végzett, és átlépte a parlamenti bejutási küszöböt 8,56 százalékkal az Új Baloldal (Nowa Lewica) is, elmondható: Orbán Viktor legfőbb szövetségese, Mateusz Morawiecki nyert, de nem győzött, mert a PiS valószínűleg nem tudja megszerezni azt a 231 mandátumot a Szejmben, ami a parlamenti többséghez és a kormányalakításhoz szükséges. Kaczynskiék szóba jöhető koalíciós együttműködést esetleg a nemzeti radikális és újliberális pártok szövetségének, a Konföderációnak (Konfederacja) a képviselőivel tudtak volna kialakítani, de ez a formáció csak 7,15 százalékot szerzett. Tusk – aki a Fidesz korábbi pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) is elnöke volt és az Európai Tanács vezető posztját is betöltötte -, otthonosan mozog Brüsszelben, és teljesen EU-integráció párti.
“Az egy másik kérdés, hogy mi bizalmat szavaztunk volna-e ….”
A Miniszterelnökséget vezető miniszter munkatársunk kérdésére, hogy Donald Tusk kapcsolata konfliktusos volt a magyar miniszterelnökkel, egyik nyilatkozatában lényegében a covid vírushoz hasonlította, azt válaszolta: “az egy másik kérdés, hogy akinek a lengyel polgárok vasárnap bizalmat szavaztak, annak mi is bizalmat szavaztunk volna-e. De ettől még volt egy demokratikus választás, annak van egy eredménye, azt tiszteletben kell tartani” – hangsúlyozta Gulyás Gergely a kérdésünkre.
Pénteken a kancelláriaminiszter már Berlinben folytatott tárgyalásokat és “kiemelt jelentőségűnek” nevezte a magyar kormány számára az együttműködést a német szövetségi kormánnyal. Gulyás Gergely azt is hangsúlyozta Berlinben, hogy Magyarország NATO- és EU-tagként „hűséges szövetséges”, amely elfogadja és végrehajtja a közös döntéseket, de az 56-os forradalom, „1956 nemzete”, és határozottan képviseli véleményét.
Előtte október 23-i megemlékezésen Bécsben a magyar nagykövetségen mondott beszédet, és megbeszélést folytatott Alexander Pröll néppárti pártigazgatóval, Christian Hafenecker FPÖ főtitkárral és Volker Reifenbergerrel, az osztrák parlament honvédelmi bizottságának elnökével.
A tét
Orbán Viktorék számára a lengyel választások eredménye ugyanakkor ezermilliárdokban mérhető jelentőséggel bír, maga a miniszterelnök is összekapcsolta a lengyel választást az EU-s források kifizetésével egy rádióinterjújában: “abban reménykednek Brüsszelben, hogyha baloldali kormány jön, akkor Magyarország majd egyedül marad, könnyebben elbánnak velünk. De ha marad a konzervatív kormány Lengyelországban, akkor nincs mit tenni, a két ország egymást mindig meg fogja védeni, és akkor viszont Brüsszelnek kell engedni” – mondta hetekkel a lengyel voksolás előtt.
A lengyel választásokról az elemző cikkünkben már megírtuk, hogy az Európai Uniós politikai térben azért is nehezíti meg Orbán Viktor eredményes politikai mozgását egy Tusk-kormány, mert Morawieckivel egyfajta védszövetséget alkottak, egyhangúságot feltételező szavazásoknál kölcsönösen védték egymást, vagy vállvetve együtt helyeztek kilátásba vétót, így volt ez a jogállamisági mechanizmus első uniós verziójánál még Merkel idején, de most az EU-s új szolidaritási migrációs paktum esetében is.
Ha újra indul Ursula von der Leyen, az ő támogatásánál is látszani fog…
Tegyük hozzá: Orbán Viktor az elsők között gratulált Robert Ficónak, aki a Smer élén megnyerte szeptember végén az előrehozott szlovák parlamenti választásokat, de Fico nem tudja pótolni a Morawiecki-barátságot, akkor sem ha szintén migrációellenes és szuverenista. Arról nem is beszélve, hogy például az Európai Bizottság új elnökének a megválasztásakor sem lehet közömbös Orbán Viktorék számára az háttéregyeztetések szempontjából, hogy Szlovákia súlya nem akkora, mint a sokkal népesebb Lengyelországé. Különösen, hogy a posztra Ursula von der Leyen mostani elnök is aspirálhat, akinek az esetleges támogatása kapcsán Szijjártó Péter például azt mondta, hogy “nagyon rosszul járt vele a kontinens”, míg Varga Judit “karrierpolitikusnak” nevezte.
Az uniós források kifizetésére a zöld jelzést ugyanakkor az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság adja meg. Navracsics Tibor területfejlesztési és Bóka János EU-ügyi miniszter a héten tárgyaltak megint Brüsszelben a Bizottság két biztosával is, erről itt számoltunk be.
“Több lesz a bizonytalanság”
A lengyel választások kapcsán az uniós pénzek kifizetéséről Navracsics Tibor a Mandinernek azt nyilatkozta: abban bízik, hogy a választási eredmény alapvetően nem fogja befolyásolni az uniós forrásokról való tárgyalásokat.
Szerinte nem lesz nehezebb elérni a megállapodást, azt azonban elismerte, hogy egy másik választási eredmény esetén viszont könnyebb lett volna. A lengyel kormányzati politikai szempontból most egy bonyolultabb időszak következik, egy bonyolult működésű koalíció felállása várható. „Több lesz a bizonytalanság a lengyel belpolitikában és a lengyel-magyar politikai kapcsolatokban is”– prognosztizálta a miniszter.