A tavalyi évben is hosszabb volt a téli szünet a diákok számára, bár akkor ezt a döntést az Orbán-kormány az energiaspórolással magyarázta. Az ATV Híradó riportja szerint a hajdúvidi általános iskola 2022-ben már a téli szünet kezdetét sem élte meg, ugyanis a tankerület kénytelen volt bezárni az intézményt, mert nem volt pénz a fűtésre. Hogy idén lesz-e olyan iskola, amely elvérzik a rezsi miatt, az még kérdés.
A kormány viszont ismételten hosszabb téli szünetben gondolkodik, derült ki a héten a Belügyminisztérium tervezetéből.
Eszerint nemcsak a téli, de a tavaszi szünet is megnyúlhat, ám nem örülhetnek annyira a diákok, mert így a nyári szünet egy héttel rövidebb lehet. Ez azt jelenti, hogy egy héttel tovább tartana az iskola a 2023-24-es tanévben.
Az ATV Híradó stábjának nyilatkozó Horváth András azt mondta, ha minden így marad, az ellehetetleníti a tanév utolsó napjait. A Kőbányai Szent László Gimnázium pedagógusa hozzátette, ilyenkor egyszerre több helyen kell lenniük, szóbeliztetnek, bizonyítványokat írnak, és így még órákat is tartaniuk kellene a nem végzős évfolyamoknak a gimnáziumokban.
„Ennyi mindent egyszerre nem lehet megcsinálni”
– jelentette ki Horváth András. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is hasonlóan látja a helyzetet. A nyári szünet eltolása szerintük a diákoknak árthat, de a télivel is vannak fenntartásaik.
„Véleményünk szerint nem a gyerekek jólétével kellene szembeállítani a fűtési költségeket, úgyhogy mi semmiképpen sem javasoljuk, hogy a szüneteknek ez legyen az előírása, hanem maradjunk inkább a réginél”
– mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője az ATV Híradónak.
Közben egy rendelettel a pedagógusképzés szabályait is átírta a kormány. Felgyorsul az alapképzésre épülő szakmai tanárképzés, bizonyos tanárszakokon rövidebb lesz a képzési idő, és több olyan képzés lesz, amelyre építve újabb tanári oklevelet lehet szerezni.
Az oktatáskutató szerint ez csak tűzoltás, ami legfeljebb rövid távon javíthat valamennyire a helyzeten.
„Lehet, hogy ennyi idő alatt ismeretátadó pedagógusokat tudunk képezni, de olyan pedagógusokat, akik teljes értékű, minőségi munkát tudnak a fiatalok érdekében végezni, ez egy kérdés, amit szerintem, így hosszabb vitára kellene bocsátani” – fogalmazott Németh Szilvia oktatáskutató.
A Népszava pedig arról számolt be nemrég, hogy csak a státusztörvény benyújtása után csaknem 460 tanár hagyta el a pályát.