A kereszténységért folytatott küzdelmünkben szükségünk lesz a román ortodoxiára is, ezért üdvözöljük a román közösséget - mondta. Mint fogalmazott, minden évben okoz némi fejtörést, miről is kellene beszélni, minden évben kapott ehhez segédanyagot, mert a román külügy "segítségére sietett" és küldött egy demarsot, amiben megírták neki, miről nem szabad beszélnie, és miről szabad, és hogyan.

Azt tanácsolják, hogy ne beszéljünk arról, ami román érzékenységet sérthet: például nemzeti szimbólumokról. "Szerintem ebben megállapodhatunk, erről nem beszélek, de üdvözlöm a magyar és székely zászlóval érkező barátainkat" - fogalmazott. Azt is kérik, ne beszéljünk nem létező romániai közigazgatási egységekről - Orbán Viktor szerint itt Székelyföldre és Erdélyre gondolhatnak, de mint mondta, mi ezeket "sosem tekintettük román területi egységnek".

Mint mondta, vannak, amikről beszélhetünk, de ne tüntessük fel rossz színben, ilyenek a nyugati értékek, amelyek Orbán szerint három dolgot jelentenek: migrációt, LMBTQ-t és háborút, ezek pedig szerinte maguktól is rossz színben tűnnek fel.

Emellett mellőzni kell "a migrációval kapcsolatos revizionista megközelítésű, xenofób felhangokat" - a miniszterelnök szerint ez most már egyfajta "kommunista időutazás". Mi román barátainknak azt ajánljuk, ha a román elnök eljön Magyarországra és előadást tart, mi nem fogjuk megszabni, miről és mit mondhat - tette hozzá. Azt is ajánljuk, hogy vegyék figyelembe, hogy a jelenlegi legnagyobb román ambíciót, a schengeni tagságot Magyarország teljes mellszélességgel támogatja, kiemelt célja ezt elérni - mondta Orbán Viktor.

Mint fogalmazott, új román miniszterelnök, új esély, hátha "kijön ebből valami, ami mindkettőnknek jó", majd hozzátette: ő a huszadik román kollégája, "huszadszorra talán sikerül".

Előtte nagy tapsot kapott, amikor a román demars ellenére, mit mellőzzön a beszédében, nagy tapsot kapott. Arra is nagy tapsot kapott, amikor kijelentette, hogy az ö ideje alatt a mostani már a huszadik miniszterelnök Romániában.

A veszélyek korát éljük

Aztán a miniszterelnök a “demarsos” szakaszt lezárva rátért a beszéde érdemi részére. Mint mondta, a veszélyek korát éljük, először a világról, a világrendről beszélt.

A világ erőegyensúlya elmozdult, ennek súlyos következményeit nyögjük most

- konstatálta Orbán Viktor, aki a második világháború utáni 80 évet - amikor is erőegyensúly volt - két szakaszra osztotta. Mint mondta, angolszászok eleinte odaadtak minket a kommunistáknak, “akkor még nem voltak olyan finnyásak az oroszokra, mint most” - fogalmazott. A második 45 év, amikor megszállás és kommunisták nélkül szabadon, katonai megszállás és kommunisták nélkül élhetünk. “A Szovjetuniót sikerült háború nélkül kivezetni a történelemből” - jelentette ki.

Ami Kínát illeti, Napóleonra hivatkozott, miszerint hagyjátok Kínát aludni, mert ha felébred, megrázza a világot. Most Kína elmozdította világ erőegyensúlyát - jelentette ki a miniszterelnök.

Aztán Orbán Viktor azt fejtette ki, hogy a politikai döntéseknél mindig a taktikai, a stratégiai és a történelmi idősíkokat kell figyelembe venni; a rossz besorolásra azt hozta fel, hogy Merkel kancellár a migrációt a taktikai időbe sorolta, holott az a stratégiai időhöz tartozott.

Az USA kapcsán Kína “kiszabadításáról“ azt mondta: az nem a stratégiai, hanem a történelmi időhöz tartozott, tehát ez is “rossz besorolás” volt - konstatálta Orbán Viktor.

Kína amerikai “kiszabadítása” miatt ma mindannyian nagyobb erővel állunk szemben, mint amit le akarunk győzni.

Kína felemelkedése

Aztán Orbán Viktor arról beszélt, hogy Kína másként emelkedik fel, mint az Egyesült Államok, mert míg az Egyesült államok “lett”, Kína “van”, “egy 5000 éves kultúra visszatérése” - mondta.

Ezt a problémát meg kell oldani, magától nem oldódik meg, Kína megelőzi az Egyesült Államokat, a mi ipari forradalmunk 300 éves útját a kínaiak harminc év alatt tették meg. Orbán Viktor szerint ez veszélyes, “mert az aranyéremnek már van gazdája”: az USA saját polgárháborúja után első számú ország lett, a szovjeteket visszaverte, sőt, a uniót is. Az Európai Uniónak néhány évtizede az volt a terve, hogy a dollár mellé zárkóztassa fel az eurót. “Megnézhetjük, hol van ma az euró” - fogalmazott.

Az Egyesült Államokra és Kínára visszatérve aztán azt vezette le, hogy az Egyesült Államok számára “csábító” gondolat volt, hogy “a világ tetején” marad, de mint a miniszterelnök fogalmazott: nincsenek állandó győztesek. Kína és Ázsia emelkedik fel, vége a megaláztatás időszakának a számára, büszkeséget, ambíciót szabadít fel.

Kína távlatos terve, hogy naggyá legyen, a középtávú programja az ázsiai dominanciájának a visszaállítása Ázsiában. Másrészt a kínaiak kinevetik az Egyesült Államok által képviselt egyetemes értékek nyugati mítoszát, ez szerintük ellensége a más civilizációkkal szemben - hangoztatta a miniszterelnök.

A miniszterelnök kijelentette: napról napra haladunk az összeütközés felé. “Az egymilliárd dolláros kérdés: elkerülhető-e az összeütközés” - mondta.

Orbán Viktor szerint most a világpolitikában “a legveszélyesebb pillanatban” vagyunk, amikor az első számú nagyhatalom azt hiszi, hogy még mindig az első, de már visszasüllyed a második helyre

- mondta, hozzátéve, hogy ez a nagyfiúk játéka, ebben nekünk, a kisebbeknek “nem osztottak lapot”.

Viszont a nagyoknak el kellene fogadni, hogy „két Nap van az égen” - hangoztatta a miniszterelnök, és a mindkét félnek tudomásul kellene vennie.

"Ez egy gazdag és gyenge unió"

Az Európai Uniót szerinte szorongás gyötri, és bekerítve érzi magát, erre pedig jó oka van: 800 millió ember körül ott van másik 7 milliárd, ez egy gazdag, és gyenge unió, amely egy lázadozó világot lát maga körül - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: az EU látja a gyülekező embermilliók hullámát, amelyet ha nem tudunk megfékezni, átcsaphat a Földközi-tenger európai oldalára.

Mint mondta, ha vetünk egy pillantást az IMF országlistájára, ami a GDP alapján állít fel rangsort, azt látjuk, hogy a 2030-ra jelzett rangsor első 10 helyéről kiesik Nagy-Britannia, Németország pedig a 10. helyre csúszik vissza. Az Európai Unió megijedt a versenytől, olyan, mint egy kiöregedett bokszbajnok, mutogatja az öveit, de a szorítóba már nem mer bemenni - fogalmazott.

Az Oroszországgal szembeni politika is egy leválasztási kísérlet, ez történik a szankciók révén, és

bár Európát le lehet választani az orosz energiáról, ez egy illúzió, mert akkor az orosz nyersanyagot megveszi más, mi pedig szenvedünk a háborús inflációtól és elveszítjük versenyképességünket - mutatott rá Orbán Viktor.

Szerinte ma úgy akarunk versenyezni, hogy a korábbi energiaár kétszeresébe kerül az energia.

Birodalom vagy nemzetek - szuverenisták vagy föderalisták?

A miniszterelnök a következő évek nagy kérdésének azt nevezte - ahol a magyaroknak el kell helyezni magukat - hogy “föderalisták vagy szuverenisták“, “birodalom vagy nemzetek”.

Orbán Viktor “a lengőbordánkra elszenvedett komoly ütésnek” írta le, hogy a britek elhagyták az Európai Uniót. Ezzel megbillent a szuverenisták és a föderalisták közti egyensúly szerinte, mert egyik oldalon voltak a franciák meg a németek, mint föderaliták, “a másik oldalon pedig mi, az angolok és a V4-ek”. Ha az angolok még benn lennének az EU-ban, akkor olyan kifejezéseket, hogy “jogállamisági mechanizmus” meg “gazdasági kormányzás” nem léteznének - mondta.

“Söt, V4 ellen is támadást intéztek a föderalisták, az eredményt mindannyian látjuk, a csehek lényegében átálltak, Szlovákia billeg, csak a lengyelek és a magyarok tartanak ki” - vont mérleget a visegrádi 4-ek szövetségéről.

De mint mondta, lát esélyt, hogy gyarapodjon a szuverenisták tábora, “Olaszországban ilyen kormány alakult, Ausztriában is mozog valami, holnap pedig választás lesz Spanyolországban” - mondta, mire megtapsolták.

De úgy folytatta, hogy ne legyen illúziónk, a föderalisták kiszorítási kísérletet hajtanak végre a szuverenistákkal szemben. Nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akartak Magyarországon - mondta Orbán Viktor és kijelentette: “pénzelték is a politikai korrupció minden eszközét bevetve a magyar ellenzéket. Ezt csinálják most Lengyelországban is”.

Orbán Viktor azt reméli, hogy a jövő évi EP-választás után egy számunkra kedvező egyensúlyi helyzet lesz Európában.

“Szegény kicsi magyar OTP” elleni ukrán támadás: hungarofóbia

„Teszek egy ismeretterjesztő-jellegű kitérőt, a nagy európai cégek nem akarnak leválni, már Oroszországból sem akarnak kijönni” - mondta, hozzátéve, hogy “föllapozta az idevonatkozó statisztikákat” és az 1400 legnagyobb nyugati vállalat csak a 8,5 százaléka vonta ki a cégét Oroszországból. A miniszterelnök ismertetése szerint a gyógyszeriparuk 88 százaléka ott maradt, a bányaiparuk 79 százaléka is ott van, és az energetikai cégek 70 százaléka is - mondta.

Tavaly az ott maradt cégek befizettek az orosz költségvetésbe 3,5 milliárd dollárnyi pénzt.

“Innen nézve az a támadás, amit az ukránok indítanak a szegény kicsi magyar OTP ellen, nem más, mint a hungarofóbia megnyilvánulása. Ezért vissza is kell utasítanunk”

- jelentette ki Orbán Viktor.

Új korszakot nyitottunk

Orbán Viktor szerint tisztában kell lennünk önmagunkkal, azt az utat kell szem előtt tartanunk, amelyen 2010-ben elindultunk: egy új korszakot nyitottunk, és bármilyen nehézséggel találjuk is magunkat szemben, ezt nem szabad szem elől tévesztenünk. Ennek a korszaknak a szellemi alapját az Alkotmány összegzi, az a dokumentum, ami megkülönböztet bennünket az EU többi országától - más országok alkotmányai liberálisak, azok középpontjában az "én" áll, de a magyar alkotmány középpontjában a "mi".

Van egy közösség, ami a miénk, ez a nemzetünk, van kultúránk, nyelvünk. Az emberi életben azok a legfontosabb dolgok, amelyeket nem lehet egyedül megszerezni, ezért áll a "mi" az Alkotmány középpontjában - mondta a kormányfő, erre pedig nagy tapsot kapott.

Szerinte a közös dolgok az egyén életében kötődésként jelennek meg, alkotmányunk a kötődés alkotmánya, a megerősítés kultúrájának talaján áll, ezzel szemben a liberális alkotmányok nem megerősíteni, hanem elutasítani akarnak valamit a szabadság nevében. A mi alkotmányunk megerősíti férfi és női mivoltunkat, és határainkat is, mert mi mondjuk meg, kivel akarunk együtt élni - hangsúlyozta.

Mint mondta, a migrációs válságot liberális alapon nem lehet kezelni, és itt van az LMBTQ-hadjárat, amiről kiderült, hogy csak közösségi gyermekvédelmi alapon lehet visszaverni.

A “hedonista pogányokról”

Orbán Viktor egy antropológiai felismerést is ismertetett: eszerint a felvilágosodás idején a baloldali internacionalista és liberális szellemiségű értelmiségek és politikai vezetők azt gondolták, hogy a vallás és a kereszténység elutasítása után létrejön egy ideális, felvilágosult közösség, ami a jó és a közjó belátásán alapul, és ennek alapján él egy szabad és egy felvilágosult életet - mondta. A kereszténység és a vallás elutasításától ezt remélték. Ez akkor, kétszáz éve még az értékelése szerint nem volt kizárható, “így is lehetett volna”.

De eltelt kétszáz év, és már látjuk, hogy ez merő illúzió volt.

Azzal, hogy elutasítottuk a kereszténységet valójában “hedonista pogányokká” váltunk, ez a realitás

- hangoztatta Orbán Viktor. “Ezért elrendelésszerű az én szememben, hogy 2011-es alkotmányunkat húsvétkor hirdettük ki, és húsvéti alkotmány a becsületes neve” - mondta, mire megtapsolták.

Hova vezet az amerikai barátság?

A miniszterelnök szerint ez fekszik az EU és Magyarország között feszültség mélyén is: hiszen az unió elutasítja a keresztény örökséget, lakosságcserét vezényel a migrációval, LMBTQ-hadjáratot folytat a családbarát európai nemzetekkel szemben. Litvánia “néhány napja esett el”, mert “derék” gyermekvédelmi törvényük volt, amit a nyomás hatására visszavontak és megsemmisítették a törvényt. “Félek a görögöktől, ha ajándékot hoznak is. Ide vezet az amerikai barátság, kedves barátaim” - fogalmazott.

Harcolnunk kell az EU ellen?

Orbán Viktor szerint azt kell mondani, hogy Európában létrejött egy saját politikai osztály, amit nem tartozik elszámolással, és nincs se demokratikus, se keresztény meggyőződése. így nincs más választásunk, hiába szeretjük Európát, hiába a miénk, mégiscsak harcolnunk kell.

„Mi nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite, ugyanolyan családi életet éljen, részt vegyen de ahhoz ragaszkodunk, hogy van közös otthonunk, nyelvünk, közszféránk, kultúránk, és ez az alapja a magyarok biztonságának és jólétének. Ezt mindenáron meg kell védeni - mondta.

“Nem fogunk kompromisszumot kötni, nem fogunk meghátrálni. Nem engedünk sem a politikai, sem a pénzügyi zsarolásnak”

- mondta Orbán Viktor.

A taktikai és a stratégiai idö kérdéseiben lehet, de a történelmi időhöz tartozó kérdésekben soha sem lehet megalkudni - jelentette ki a miniszterelnök.

Gazdaság, családtámogatás

Van egy óriási egyetemfejlesztésünk, a családtámogatás terén a gyermeknevelési rátánk 1,2 százalék volt, ezt felemeltük 1,5-re 2010 óta - mondta, hozzátéve: ahhoz, hogy a népességünk ne csökkenjen, 2,1 kellene. Nagy bajban vagyunk, ezért minden költségvetési forrást a családtámogatások felé kell fordítani - hangsúlyozta. Szerinte a honvédelem terén is jobban állunk, azon kevés NATO-tagország közé tartozunk, amely GDP-jének 2 százalékát tudja erre fordítani. 2010 óta a nemzetegyesítésre szánt forrásainkat tízszeresére neveltük, az oktatási nevelési forrást pedig ötszörösére - sorolta a miniszterelnök.

Három év alatt két meteor - a háború a keményebb dió

Az új korszak gazdasági alapjainak a kifejtése után Orbán Viktor beszélt, hogy ezek jól hangzanak, de van egy bökkenő: “három év alatt két meteorral is összeütköztünk”. Először a coviddal 2020-ban. Ezt valahogy kivédtünk, gyorsan visszatértünk a pályánkra.

De 2022-ben jött a háború, és “ez már keményebb dió”

- fogalmazott. Ez a meteor letérített bennünket a pályánkról. Ma a magyar kormány azért küzd, harcol, hogy erről a letérített pályáról vissza tudjunk kapaszkodni a szokásos kerékvágásba, amely elvezet 2030-ig. A pályára való visszatérés legkorábban 2024 júniusában következhet be, akkor jelenthetem majd, hogy Magyarországon a gazdasági növekedés ismét jelentős, a banki hitelezés erős, az EU-átlagot jóval meghaladó fejlődési pályán leszünk - mondta.

A legnehezebb időszakon túl vagyunk, az inflációt, ami az egekben volt, letörjük, minden esély megvan arra, hogy év vége előtt egyszámjegyű legyen az infláció, 10 százalék alatt legyen

- hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint “a második félévben ki fogunk egyenesedni”. A hitelek kamatát is normalizálni kell szerinte.

Az EP-választásokra már a kijelölt úton leszünk

“Ha szerencsénk is lesz, és a Jóisten is megsegít, akkor ‘24 júniusa körül az önkormányzati és az EP-választásokra már újra azon a kijelölt útvonalon haladunk, ami elvisz minket 2030-ig” - fogalmazta meg, mit remél, hozzátéve: ha ez sikerül, akkor jövő ilyenkor beszélhet a 2030 és 2040 közötti tervekről.

Orbán Viktor úgy összegzett: “nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az EU-s vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben állhatatosnak maradni” - zárta a beszédét a miniszterelnök Tusnádon.

Itthon

Orbán: ha mindent jól csinálunk, jövőre már 2040-ig tervezhetünk