A lap azt írja: a kapkodó központosításra utal az is, hogy a fővárosi és az agglomerációs önkormányzatokat csak június közepén hívták először egyeztetésre a feladat átvételére kijelölt centrumkórházak. Vidéken a vármegyei kórházak az átvevők. A lap szerint egyelőre még nem mindenhol tisztázott a védőnők által használt, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok további üzemeltetése sem.

Az önkormányzatok 2023. június végéig kapják az állami apanázst a feladatellátásra, azt követően a vármegyei intézmények, Budapesten pedig a centrumkórházak gyakorolják a munkáltatói jogokat és működtetik a szolgálatot. A lapnak az ellátás biztonságáért felelős Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) azt állította, hogy a munkabérekre az állami költségvetésben megvan a pénzt, az viszont kérdéses, hogy a beígért 18 százalékos fizetésemelést miből finanszírozzák majd, ugyanis azt nem tervezték be a költségvetésbe. Emellett több helyen problémát jelent a védőnői szolgálati lakások helyzete is.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egy rendelet szerint a kórházaktól ugyanakkor veszi át az ingatlanüzemeltetési feladatokat a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), amikor a védőnők átkerülnek a kórházakhoz.

Vagyis a kórházak költségvetésében nem lesz fedezet az önkormányzatoktól használatba átvett ingatlanok víz, csatorna-, gáz-, szemétszállítás, takarítási díjak, valamint a hibaelhárítás, karbantartás költségeire, a nem önkormányzati ingatlanok bérleti díjára - írták. A portál birtokába került dokumentum szerint az önkormányzat és a kórház közötti szerződésben elsődlegesen az üzemeltetési költségek ügyét kell rendezni, mivel a törvényben erre nincs rendelkezés.

Megjegyezték: 5063 védőnő dolgozik az országban, közülük 4042-en önkormányzatoknál.

Itthon

Kiderült, mit tervez az Orbán-kormány a a védőnői szolgálatokkal

kapcsolódó cikkeink